• Tartalom

BK BH 1978/240

BK BH 1978/240

1978.06.01.
Megalapozatlan az ítélet, ha a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben az elmeorvos szakértők ellentétes szakvéleményeket terjesztettek elő a terhelt elmebetegségére vonatkozóan, és a bíróság anélkül hozza meg határozatát, hogy az ellentétek feloldását megkísérelné [Be. 239. § (2) bek., 262. §].
A járásbíróság ítéletével a terheltet elhárításra képtelen állapot kihasználásával többszörösen visszaesőként elkövetett lopás bűntette és 2 rb. lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 évi szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte. Elrendelte továbbá a terhelt szigorított őrizetét.
A megállapított tényállás szerint a korábban 11 esetben büntetett terhelt legutóbb három büntetésének mindegyike meghaladta az 1 évi szabadságvesztést.
A terhelt egy 200 forint értékű karórát, egyik nőismerősétől egy 254 forint értékű orkánkabátot, végül egy alvó személytől annak 650 forint értékű kabátját lopta el.
A járásbíróság a büntetés kiszabásánál a terhelt javára értékelte epilepsziás megbetegedését, míg a szigorított őrizet elrendelésének indokaként a törvényi előfeltételeknek hiánytalan meglétére hivatkozott.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével a büntetés mértékét 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre csökkentette, ugyanis a terhelt javára értékelte közepes fokú beszámítási korlátozottságát, a bűncselekményekkel okozott kár csekélyebb voltát.
A szigorított őrizet elrendelésére vonatkozó részében az első fokú ítéletet nem érintette, mert a Be. 240. §-a alapján lefolytatott bizonyítás körében meghallgatott orvos szakértő nyilatkozatának megfelelően arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a terhelt beszámítási képessége közepes fokban korlátozott, de korlátozottsága az epilepszia mellett nagymértékben az önhibából eredő súlyos fokú alkoholos állapotára vezethető vissza, ezért a szigorított őrizet mellőzésére nincs ok.
A megyei bíróság fenti ítélete ellen a határozat részbeni megalapozatlansága miatt emelt és ebből fakadóan az ítéletnek a büntetést kiszabó, továbbá a szigorított őrizetet elrendelő részének törvénysértő voltát sérelmező törvényességi óvás alapos.
A jelen büntetőügy nyomozati iratai közt elfekvő elmeorvos szakértői véleményekből megállapíthatóan a terhelt elmeállapotát már több ízben megvizsgálták.
E vélemények közül a két évvel korábban beterjesztett szakértői vélemény kiemelkedő jelentőségű, mert az az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben történt hosszabb megfigyelés, pszichológus szakértői vélemény beszerzése és a terhelt személyiségének alakulását befolyásoló egyéb tényezők egybevetése alapján készült.
E vélemények szerint a terhelt nem csupán epilepsziában, hanem az őt több ízben ért súlyos koponyasérülés folytán ún. post-traumás személyiségtorzulásban és kezdődő elbutulásban szenved, amely beszámítási képességét közepes fokban korlátozza.
A megyei bíróság a vádlott más ügyében hozott ítéletében a szakértői véleményekre utalással azt állapította meg, hogy a terhelt sorozatos bűnözése, a törvényekkel való gyakori összeütközése személyiségtorzulásának és agyi károsodásának következménye. A különösen veszélyes visszaeső beállítottságára jellemző vonás a törvényi rendelkezésekkel való következetes és tudatos szembehelyezkedés, – ezért a feltételek hiánya miatt a szigorított őrizet elrendelését mellőzte.
Ez az ítéleti állásfoglalás mindenben megfelel a Legfelsőbb Bíróság által folytatott ítélkezési gyakorlatnak (BH 1976. évi 11. szám 488. számú jegyzet).
A jelen ügyben eljárt elmeorvos szakértők szakvéleménye szerint a terhelt epilepsziában és súlyos iszákosságban szenved és nála bizonyos fokú karakterelfajulás, alkoholos jellemváltozás ismerhető fel, amely miatt enyhe-közepes mértékben korlátozott a beszámítási képessége. Ugyanakkor rámutattak, hogy alapvető betegségével, az epilepsziával e bűncselekmény elkövetése okozati összefüggésben nincs.
Az idézett szakértői vélemény azonban teljesen figyelmen kívül hagyta azt a korábbi véleményekben megállapított tényt, amely szerint a terhelt koponyasérülése folytán kialakult agyi károsodásban és ennek talaján állandósult organikus hátterű személyiségtorzulásban is szenved.
Ehhez képest aggályos a szakértői véleménynek az a kiindulási alapja, amely a terhelt jellemvonását csupán az alkoholizálás felől, alapbetegségét pedig az epilepszia irányából közelíti meg.
A kifejtettekből következően viszont megalapozatlan a megyei bíróságnak e szakvéleményre támaszkodó az a megállapítása is, hogy a terhelt közepes fokú korlátozottsága az epilepszia mellett jelentős mértékben az önhibából eredő iszákos életvezetésére vezethető vissza. A másodfokú bíróság ugyanis a terhelt előző vizsgálatain alapuló szakértői véleményeket a beszámítási korlátozottság jellegét illetően teljesen figyelmen kívül hagyta.
Erre visszavezethetően állt elő az a helyzet, hogy a terhelt személyiségét a törvényes rendelkezésekkel való sorozatos szembehelyezkedésének indítékait tekintve a két megyei bíróság egymástól teljesen eltérő megállapításra jutott. Minthogy a szigorított őrizet elrendelésénél az elbírálás alatt álló cselekményen kívül nagy jelentőségű az elkövető múltbeli magatartásának, előéletének értékelése: tarthatatlan és a törvény sérelmével jár, ha e vonatkozásban más-más bíróságok előtti eljárásban különböző értékelés alapján, eltérő álláspontot tükröző határozatok születnek.
A terhelt beszámíthatóságának mértéke, korlátozottságának eredete ugyanakkor nemcsak a szigorított őrizet elrendelhetőségének szempontjából jelentős, hanem a kiszabott büntetés mértékére is befolyással lehet. A megyei bíróság a beszámítási képesség korlátozott voltát enyhítő körülményként felsorolta ugyan, mégis arra kell következtetni, hogy a beszámítási képességet érintő korlátozottság okaival, jellegével kapcsolatos – megalapozottnak nem tekinthető – nézőpontja a többszörös visszaesés tényének értékelésénél és ennek megfelelően a büntetés kiszabásánál is befolyásolta akkor, amikor a cselekmény tárgyi súlyához képest viszonylag súlyos büntetést szabott ki.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a megyei bíróság ítélete részben megalapozatlan, illetve törvénysértő. Ezért a határozatot hatályon kívül helyezve az ügyet új másodfokú eljárás lefolytatására visszaküldte.
Ennek során az említett igazságügyi elmeorvos szakértőket részletesen, a terhelt személyiségét érintően korábban megszületett szakvélemények és vizsgálati adatok birtokában és ismeretében kell megnyilatkoztatni abban a vonatkozásban, hogy a terhelt beszámítási képességét illető korlátozottság, főként a karaktertorzulás, milyen tényleges elváltozások eredménye és ez mennyiben róható fel a terheltnek.
Ennek ismeretében kell dönteni a büntetés kiszabása kérdésében és abban, hogy fennállanak-e a szigorított őrizet elrendelésének személyi előfeltételei. (Legf. Bír. B. törv. V. 1513/1977)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére