• Tartalom

BK BH 1978/241

BK BH 1978/241

1978.06.01.
Magánvádas ügyben törvénysértő az eljárás megszüntetése, ha a személyes meghallgatáson a magánvádló azért nem jelent meg, mert téves címről idézték. A magánvádlónak ezt sérelmező beadványa alapján nincs helye újabb személyes meghallgatásnak [Be. 311. § (1) bek., 269. § (4) bek., 327. § (1) bek.].
A magánvádló feljelentést tett a terhelt ellen – aki ekkor a veje volt – az 1961. évi V. törvény (Btk.) 263. §-a (1) bekezdésének II. fordulatába ütköző magánlaksértés vétsége miatt. A feljelentés szerint a terhelt és felesége, valamint a magánvádló az általuk használt lakás bérlőtársai. A terhelt a lakás ajtaján a zárat kicseréltette s a kulcs másodpéldányát nem adta át a magánvádlónak, így őt azóta nem engedte be a lakásba.
A jegyzőkönyv tartalmazza a magánvádló ideiglenes lakcímét is, aki eszerint egy másik lakásban lakik.
A megindult büntetőeljárás során a vádat a magánvádló képviselte. A bíróságon tartott személyes meghallgatás alkalmával a felek nem jelentek meg. A vétívek beérkezése után a bíróság azt állapította meg, hogy a magánvádló szabályszerű idézés ellenére maradt távol, ezért végzésével az eljárást a Be. 319. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette.
A bíróság a megszüntető végzést a magánvádló részére ugyancsak az állandó lakására küldte meg.
A magánvádló csaknem egy évvel ezután beadvánnyal fordult a bírósághoz. Ebben közölte, hogy a feljelentése alapján foganatosított büntetőeljárási cselekményekről nem szerzett tudomást. Mivel megbetegedett, ismerősét kérte meg, hogy tájékozódjék az ügy állásáról. Tőle értesült arról, hogy a személyes meghallgatásra az idézést a bíróság az állandó lakcímére küldte, ezért arra kérte a bíróságot, hogy az ügyében tűzzön ki újabb határnapot, és az idézést a feljelentésében megjelölt ideiglenes lakcímére kézbesítsék.
A bíróság az ügyben újabb személyes meghallgatást tűzött ki, amelyre a feleket szabályszerűen – a magánvádlót az ideiglenes lakcíméről – idézte. A felek az idézésre megjelentek. A terhelt azt adta elő, hogy bár a magánvádló be van jelentve a közös lakásba, de abba be sem költözött. Előadta azt is, hogy a lakásügyben polgári per van folyamatban.
A bíróság végzésével az eljárást a Be. 169. §-ának (1) bekezdése és a 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a lakásperben hozandó ítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette.
Az eljárást megszüntető, majd az azt felfüggesztő végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A büntetőeljárás tárgya a terheltnek éppen az a magatartása volt, hogy a magánvádlót az állandó bejelentett lakásába nem engedi be. A magánvádló a feljelentésében közölte az ideiglenes lakcímét, tényleges tartózkodási helyét is. A bíróság ennek ellenére nem erről a lakcíméről idézte a magánvádlót. Így az idézés nem volt szabályszerűnek tekinthető.
Egyébként a bíróság eljárást megszüntető végzése nem is tartalmazta a fellebbezési jogra való kioktatását.
A megszüntető végzést a bíróság ugyancsak a magánvádló állandó lakcímére küldte meg. Így ez a kézbesítés sem volt szabályszerű. A magánvádlónak a megszüntető végzés törvénysértő kézbesítését követően több mint fél év elteltével a bírósághoz küldött beadványa tartalmát tekintve voltaképpen az eljárás megszüntetéséről hozott végzés ellen irányuló fellebbezés – minthogy az igazolási kérelem előterjesztésére a törvényben írt határidő [Be. 110. § (2) bek.] is már eltelt – így azt a bíróságnak a Be. 311. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Be. 269. §-ának (4) bekezdése szerinti elbírálás végett a Be. 327. §-ának (1) bekezdésében írtakra tekintettel a másodfokú bírósághoz kellett volna felterjesztenie.
Ehelyett azonban a bíróság a már törvénysértően megszüntetett eljárásban a felek személyes meghallgatására újabb határnapot tűzött ki. Az ezen hozott eljárást felfüggesztő végzés is törvénysértő. Nincs ugyanis olyan, a Be. 169. §-ának (1) bekezdésében írtakra figyelemmel a Be. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt előzetes kérdés, amelynek eldöntése a lakásper bíróságának hatáskörébe tartoznék úgy, hogy attól függne a vád tárgyává tett cselekmény elbírálása, annak megállapítása, hogy a terhelt a magánvádlónak a magánlakáshoz kapcsolódó személyiségi jogait bűncselekményt megvalósító módon háborította-e. Ez a büntetőügyben lefolytatandó bizonyítási eljárás eredményeként vizsgálandó ténykérdés.
Egyébként a törvényességi óváshoz csatolt polgári per irataiból megállapíthatóan abban a terhelt sem vitatta, hogy a magánvádlóval bérlőtársak voltak, hiszen éppen e viszony megszüntetése érdekében terjesztette ki a keresetét a felesége elleni házassági bontóperben. A polgári per a gyermekelhelyezési részében még nem nyert befejezést, ezért a polgári peres iratokat a jelen büntetőper folytatásától függetlenül vissza kell küldeni a polgári bírósághoz.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a bíróság eljárást megszüntető végzése, valamint ugyanezen bíróságnak a már megszüntetett büntetőeljárás felfüggesztéséről rendelkező végzése törvénysértő.
Ezért az említett határozatokat hatályon kívül helyezte és az iratokat az eljárás folytatása végett a bírósághoz visszaküldte. (Legf. Bír. B. törv. III. 1286/1977. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére