PK BH 1978/245
PK BH 1978/245
1978.06.01.
Közös tulajdon esetében a tulajdonostárs nem köthet harmadik személlyel a közös ingatlan használatára vonatkozóan a másik (többi) tulajdonostársa is kiható megállapodást. – A birtokháborítás megállapításánál azt kell szem előtt tartani, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné [Ptk. 191. §, 100. §].
A perbeni házasingatlan 33/200-33/200 részben K. I. felperes és felesége továbbá 41/200-1/200 részben az alperes szülei, id. Ny. L. és felesége, végül 52/200 részben P. J. tulajdona. Az említett tulajdonostársak valamennyien a házban laknak és az épületeket egymás között megosztva használják. Ugyancsak megosztva használják az udvart, a kapubejáratot azonban részben közösen. Ez az ingatlan 151,7 □-öl területű.
Az utca felől kapu vezet befelé, amelyet kerítéssel két részre osztottak, és annak egyik felét P. J. tulajdonostárs kizárólagosan használja, a másik félét pedig K-ék és id. Ny.-ék közösen használják.
Az épületnek a kapubejárattól jobbra eső részében lakik P. J., a balra eső részt pedig egymástól elkülönítetten K.-ék és id. Ny.-ék használják.
Az udvarnak egyik részét P. J. teljesen elkülöníttetve, a másik részét pedig a többi tulajdonostárs megosztva használja, id. Ny.-ék felé azonban a bejárattól az útvonal elvezet K-ék lakrésze előtt.
Az említett házasingatlannal háttal szomszédos dr. B. Gy. házasingatlana.
1972. év augusztus havában id. Ny L. és felesége megvették dr. B. Gy.-től a leválasztással kialakított 219,3 □-öl nagyságú kertet.
Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az újonnan kialakított kertingatlanra a bejárás nem a K. utca felől történik, hanem az L. utca felől, mert az L. utca mentén elterülő 381. hrsz. alatti házasingatlannak tulajdonostársai a vevők.
Id. Ny. L. és felesége fia, ifj. Ny. L. alperes a városban másutt lakott. Amikor szülei megvásárolták a most említett 219,3 □-öl nagyságú kertet, akkor ezen a kerten az alperes kertészkedni kezdett. A szülei, valamint a felperes és felesége közös használatában levő kapubejáraton át közelítette meg a kertet és igen gyakran vette igénybe a közös kapubejárót, ott szállította áruját, az ahhoz szükséges ládákat, ott szállította be a kertészethez szükséges trágyát is. Sőt előfordult olyan eset, hogy a városban levő másik kertjéből is odahordta az eladásra szánt árut.
Ez a kertészkedés vízigényes volt. Az alperes az öntözést a kora reggeli és a késő délutáni órákban akként oldotta meg, hogy a kertben gyűjtőmedencét létesített, amelyet az egész ingatlant ellátó egyetlen vízbekötésre szerelt vezetéken át töltött meg. Ennek következtében a lakásokban akadozott a vízellátás.
Előfordult az is, hogy az alperes a kora hajnali órákban járt öntözni és ilyenkor motorkerékpárját a felperes lakásának ablaka előtt helyezte el. De megtörtént az is, hogy a motorkerékpárt betolta az udvarba és ezzel is zavarta a még alvó felperest és annak feleségét.
A felperes az alperes e magatartása miatt az illetékes államigazgatási hatóságnál birtokháborítási panaszt tett. Ez a hatóság érdemi döntés nélkül áttette az ügyet a bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította az alperes terhére a birtokháborítást és az alperest a jövőre nézve eltiltotta attól, hogy a kapubejárón és az udvaron átmenjen, és hogy az öntözőberendezést a felperes vízellátását is szolgáló vízvezetékre szerelje. Eltiltotta végül attól is, hogy a kertészkedéssel járó gazt ott égesse el és a közös kapubejáró kulcsát idegen személyeknek átadja. Ezt meghaladóan azonban elutasította a felperes keresetét, mert megállapította, hogy egyébként a kertészkedés nem zavarja a felperest.
A megyei bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a felperes keresetét teljesen elutasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg az alperes terhére olyan magatartás, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a kerthasználatot jogellenesen gyakorolja. A másodfokú bíróság szerint az alperes vízhasználata, a gaz elégetése, a trágyaszállítás nem jogellenes, és nincs bizonyítva az, hogy az alperes a kertben termelt termények csomagolását, tárolását és szállítását jogellenesen végezné. Az alperes tehát valamennyi kertészeti tevékenységét rendeltetésszerűen gyakorolja, ezért magatartását nem lehet birtoksértőnek minősíteni.
A másodfokú bíróság ítélete ellen megalapozatlanság és törvénysértés címén emelt törvényességi óvás alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperes és felesége, továbbá az alperes szülei és P. J. tulajdonostársak által használt ingatlan a beépített résszel együtt mindössze 151,7 □-öl nagyságú, amelynek körülbelül fele részét az építmények elfoglalják. Az iratok között levő földhivatali vázrajz szerint a felperes családjával az egész területből csak 46,3 □-ölet használ kizárólagosan és a 7,6 □-öl nagyságú kapubejáratot közösen használja az alperes szüleivel.
Így a felperes és családja kizárólagosan igen szűk területet használ. Viszont az alperes szülei által utóbb megvásárolt kert egymagában 219,3 □-öl nagyságú, vagyis lényegesen meghaladja a tulajdonostársak egész – 151,7 □-öl nagyságú – házasingatlanának beépített és be nem épített együttes területét. A vázrajz szerint az alperesnek el kell haladni a felperes lakrésze és a felperes által kizárólagosan használt udvarrész előtt.
Amikor az alperes szülei megvették a házzal szomszédos 219,3 □-öl nagyságú kertingatlant, akkor a szerződésben megállapították, hogy a megvett ingatlanra a bejárás nem az eladó tulajdonában megmaradó K. utcai házasingatlanon keresztül történik, hanem a vevők mint tulajdonostársak L. utcai házasingatlanán keresztül.
Az L. utcai házasingatlannak azonban az alperes szülei csak tulajdonostársai voltak, annak bejáratát más tulajdonostársakkal közösen használták, a felperes és felesége mint tulajdonostársak az adásvételi szerződést nem írták alá, tehát az átjárás rendezése az adásvételi szerződéssel nem történt meg.
Tévedett a másod fokú bíróság, amikor ítéletének indokolásában csak azt emelte ki, hogy az alperes a kerthasználatot nem jogellenesen és kertészeti tevékenységét nem rendeltetésellenesen gyakorolta, mert a birtokháborítás megállapítása szempontjából nem ennek van jelentősége, hanem annak, hogy az alperes kertészeti tevékenysége megfelel-e a Ptk. 100. §-ában meghatározott követelményeknek. Eszerint ugyanis a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösén a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az alperes pedig az ingatlan használatával kapcsolatos jogait szüleitől, id. Ny. L.-től és feleségétől származtatja, akik a felperesek tényleges szomszédai és tulajdonostársai.
A kertészet céljára használt földterület – az eddigi peradatok szerint – csak az L. utcai ház kapubejáratán át, és ezáltal a felperes lakrésze mellett járva közelíthető meg. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére a kertészkedéstől való eltiltásra irányuló keresetet elutasította, viszont – egyebek között – eltiltotta az alperest a kertészkedéssel kapcsolatos „bármilyen tevékenység elvégzése végett” a kapubejárón és az udvaron való átmeneteltől. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan nem eléggé körültekintő és nem is következetes. Felülvizsgálatakor a másodfokú bíróságnak – a már említett jogszabályokon alapuló szempontok szerint – kellett volna a szembenálló felek érdekeinek egyeztetéséhez szükséges tényeket felderítenie vagy a bizonyítás kiegészítése, esetleg a tulajdonostársak perben állása végett szükséges eljárásjogi intézkedést megtennie. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a felperes nem kerülhet – hozzájárulása nélkül – hátrányosabb helyzetbe az ingatlan használata tekintetében amiatt, hogy az alperes szülei a hátszomszédjuktól megvásároltak egy nagyobb földterületet. Ezt nekik a vételkor tudniuk kellett.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 867/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás