25/1978. (IV. 22.) MT rendelet
25/1978. (IV. 22.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Pakisztán Iszlám Köztársaság Kormánya között a légijáratok tárgyában budapesten, az 1977. évi május hó 11. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
2014.09.05.
(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1977. évi december hó 28. napján megtörtént.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Pakisztán Iszlám Köztársaság Kormánya között a légijáratok tárgyában Budapesten, az 1977. évi május hó 11. napján aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Pakisztán Iszlám Köztársaság Kormánya között
a légijáratok tárgyában
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Pakisztán Iszlám Köztársaság Kormánya között
a légijáratok tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Pakisztán Kormány, a továbbiakban Szerződő Felek,
mint a Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírásra megnyitott nemzetközi polgári repülési egyezmény részesei,
attól az óhajtól vezérelve, hogy területeik között, valamint azon túl légi összeköttetést létesítsenek,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
a) A „Chicagói Egyezmény” jelenti a Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírásra megnyitott nemzetközi polgári repülési egyezményt, valamint 94. cikkének megfelelő valamennyi módosítását;
b) a „légügyi hatóság” Magyarország vonatkozásában a légügyi hatóság vezetőjét, és (vagy bármely hatóságot) személyt vagy szervet jelent, amelyet az említett vezetői jelenlegi teendőinek ellátásával megbíznak, Pakisztán vonatkozásában pedig a légügyi hatóság vezetőjét és (vagy bármely hatóságot) személyt vagy szervet, amelyet az említett vezető jelenlegi teendőinek ellátásával megbíznak;
c) a „terület” szó jelentése, egy Állammal kapcsolatban, megfelel a Chicagói Egyezmény 2. cikkében meghatározott jelentésnek;
d) a „légijárat”, a „nemzetközi légijárat”, a „légiközlekedési vállalat” és a „nem kereskedelmi célú leszállás” szavak jelentése megfelel a Chicagói Egyezmény 96. cikkében meghatározott megfelelő jelentéseknek;
e) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítéssel – a 3. cikk rendelkezéseinek megfelelően – kijelöl;
f) a „forgalom lebonyolítása” jelenti az utasok, áru és posta fuvarozását.
2. cikk
Mindkét Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az Egyezményben meghatározott jogokat az Egyezmény Útvonaltáblázatában meghatározott útvonalakon menetrendszerű nemzetközi légijáratok létesítése és fenntartása céljából. Ezek a járatok és útvonalak a továbbiakban „megállapodásszerű járatok”, illetőleg „meghatározott útvonalak”. Mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a megállapodásszerű járatnak a meghatározott útvonalon való fenntartása során a következő jogokat élvezi:
a) a másik Szerződő Fél területén leszállás nélküli átrepülését,
b) az említett területen a nem-kereskedelmi célból történő leszállást, valamint
c) utasok, áru és posta felvételét s lerakását a meghatározott útvonalak bármely pontján az Egyezmény Útvonaltáblázata rendelkezéseinek megfelelően.
3. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítéssel, a meghatározott útvonalakon megállapodásszerű járatok fenntartása céljából egy-egy légiközlekedési vállalatot jelölhet ki.
(2) Az értesítés kézbesítését követően a Szerződő Fél, a jelen cikk (3) és (4) bekezdése rendelkezéseitől függően, megadja a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt.
(3) A Szerződő Fél légügyi hatósága megkövetelheti a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalattól annak igazolását, hogy képes eleget tenni a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben meghatározott azoknak a feltételeknek, amelyeket a légügyi hatóság a nemzetközi légijáratok fenntartásával kapcsolatban rendszeresen és ésszerűen alkalmaz.
(4) A Szerződő Fél légügyi hatósága jogosult a jelen cikk (2) bekezdésében említett üzemeltetési engedélyben a kijelölt légiközlekedési vállalat számára a 2. cikkben meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatban feltételeket szabni, vagy az üzemeltetési engedély megadását megtagadni, ha nem győződött meg arról, hogy e légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy e Fél állampolgárainak kezében van.
(5) Ha egy légiközlekedési vállalatot kijelöltek és a jelen cikk (2) bekezdésének megfelelően üzemeltetési engedéllyel elláttak, az a megállapodásszerű járatokat belátása szerint bármikor megindíthatja, feltéve, hogy a 6. cikk rendelkezéseinek megfelelően a kapacitást megállapították és a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően kialakított díjtétel a szóban forgó járat vonatkozásában hatályba lépett.
4. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél jogosult arra, hogy a 2. cikkben meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata által történő gyakorlásával kapcsolatban külön feltételeket szabjon, vagy e jogok gyakorlását felfüggessze, valamint arra is, hogy az üzemeltetési engedélyt visszavonja, ha
a) kétsége támad afelől, hogy a légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége vagy tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy e Fél állampolgárainak kezében van;
b) a légiközlekedési vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait vagy egyéb rendelkezéseit nem tartja meg;
c) a légiközlekedési vállalat a megállapodásszerű járatok fenntartásával kapcsolatban az Egyezmény rendelkezéseit megsérti.
(2) Az (1) bekezdésben említett jogok csak a másik Szerződő Féllel történt egyeztetés után gyakorolhatók, kivéve, ha a jogszabályok vagy egyéb rendelkezések további megsértésének megakadályozása érdekében a külön feltételek kiszabása, illetőleg azonnali felfüggesztés vagy visszavonás szükséges.
5. cikk
(1) A Szerződő Félnek a nemzetközi forgalmat lebonyolító légijárművek területére történő belépésére, a területén való tartózkodására és távozására, valamint a területe fölött végzett repülésére vonatkozó jogszabályait és egyéb rendelkezéseit alkalmazni kell a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által üzemben tartott légijárművek tekintetében is.
(2) A Szerződő Félnek a légijárművek személyzete, valamint a légijárműveken fuvarozott utasok és áruk területére történő belépésére és távozására vonatkozó jogszabályait és egyéb rendelkezéseit – ideértve az útlevélre, a vámra, a devizára és az egészségügyi zárlatra vonatkozó szabályokat is – alkalmazni kell a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárművének személyzete, valamint a légijárművén fuvarozott utasok és áruk tekintetében is.
6. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata méltányos és egyenlő elbírálásban részesül a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon területeik között és azon túl történő fenntartása során.
(2) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatának a megállapodásszerű járatok fenntartása során figyelembe kell vennie a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának érdekeit, abból a szempontból, hogy azok indokolatlanul ne hozzák hátrányos helyzetbe azokat a légijáratokat, amelyeket az utóbb említett vállalat az azonos útvonalak egészén vagy egy részén tart fenn.
(3) Bármely meghatározott útvonalakon az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által felkínált kapacitást, a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által felkínált kapacitással együtt, ésszerű összhangban kell tartani a közösségnek erre az útvonalra vonatkozó légiszállítási igényeivel.
(4) A jelen cikk előző bekezdéseiben meghatározott elvek alkalmazása során:
a) mindkét kijelölt légiközlekedési vállalat által fenntartott megállapodásszerű járatok elsődleges célja, hogy az egyik Szerződő Fél területéről kiinduló és a másik Szerződő Fél területére irányuló, a meglevő és az előreláthatóan várható forgalmi igényeket megfelelő kapacitással kielégítse, figyelembe véve a légijárművek ésszerű kihasználásának szempontját is;
b) a Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának azt a jogát, hogy a másik Szerződő Fél területén levő pontokon harmadik országból eredő vagy oda irányuló nemzetközi forgalmat felvegyen vagy kirakjon, annak az elvnek a figyelembevételével kell lehetővé tenni, amely szerint ennek a forgalomnak kiegészítő jellegűnek kell lenni és a kapacitásnak meg kell felelnie:
– a kiinduló ország és a rendeltetési országok közötti forgalmi igényeknek és ama terület forgalmi igényeinek, amelyen keresztül a kijelölt légiközlekedési vállalat a légijáratokat fenntartja, figyelembe véve a helyi és a körzeti járatokat, valamint
– az átmenő légijáratokat lebonyolító légijárművek fenntartása követelményeinek.
(5) A megállapodásszerű járatok megindítása előtt a Szerződő Felek megállapodnak a kezdetben felkínálandó kapacitásban. Ezután a Szerződő Felek légügyi hatóságai időről időre tanácskoznak a felkínált kapacitásról és ha a kapacitás bármely változtatásában megállapodnak, azt diplomáciai jegyzékváltásban megerősítik.
7. cikk
A menetrendeket – az üzemeltetni kívánt légijármű típusával együtt – a Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalat legalább harminc nappal a légijáratoknak a meghatározott útvonalakon való megindítása előtt a másik Szerződő Fél légügyi hatóságához jóváhagyásra benyújtja. Ezt az eljárást kell alkalmazni a későbbi változtatásokra is. Kivételes esetekben ez a határidő az említett hatóságok egyetértésével csökkenthető.
8. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát kérésre ellátja olyan időszakos és egyéb statisztikai adatokkal, amelyek ésszerűen megkövetelhetők a jelen cikkben elsőként említett Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által fenntartott megállapodásszerű járatok kapacitásának felülvizsgálata céljából. Az ilyen statisztikai adatoknak tartalmazniok kell minden olyan tájékoztatást, amely megkövetelhető a légiközlekedési vállalat által lebonyolított forgalom nagyságának és a forgalom eredetének és rendeltetésének a meghatározásához.
(2) Mindegyik Szerződő Fél utasítja a kijelölt légiközlekedési vállalatát, hogy lássa el a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát a díjtételek, menetrendek másolatával, beleértve azok módosítását, és minden más, a megállapodásszerű járatok fenntartására vonatkozó statisztikai adatokkal, feltüntetve a kiindulási és rendeltetési pontokat.
9. cikk
(1) A következő bekezdések szempontjából a „díjtétel” jelenti azokat a díjakat, amelyeket utasok és áru fuvarozásáért fizetnek, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett ezeket a díjakat alkalmazzák, beleértve az ügynökség és más kiegészítő szolgálat díjait és feltételeit, de kizárva a postaszállításért járó ellenszolgáltatást és feltételeket.
(2) A Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan kiinduló fuvarozása során alkalmazandó díjtételeket ésszerű szinten kell megállapítani, figyelembe véve az összes lényeges tényezőt, beleértve az üzemeltetési költséget, az ésszerű hasznot és más légiközlekedési vállalatok díjtételeit.
(3) E cikk (2) bekezdésében említett díjtételben – ha lehetséges – a két Szerződő Fél illetékes kijelölt légiközlekedési vállalatai állapodnak meg az útvonal egészén vagy egy részén légijáratot fenntartó más légiközlekedési vállalatokkal való tanácskozás után, és az ilyen megállapodást – ha lehetséges – a Légifuvarozók Nemzetközi Szövetségének (IATA) a díjtétel kialakítására vonatkozó eljárásai szerint kell létrehozni.
(4) Az így megállapított díjtételeket legalább kilencven (90) nappal javasolt bevezetésük előtt a Szerződő Felek légügyi hatóságaihoz kell jóváhagyásra benyújtani. Kivételes esetekben ez a határidő az említett hatóságok megállapodásával csökkenthető.
(5) A jóváhagyást meg lehet adni kifejezetten, ha a (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő előterjesztést követően harminc (30) napon belül egyik légügyi hatóság sem fejezi ki egyet nem értését, a díjtételeket jóváhagyottnak kell tekinteni. Az előterjesztés határidejének a (4) bekezdés szerinti csökkentése esetében a légügyi hatóságok megállapodhatnak, hogy az az időszak, amelyen belül az elutasítást közölni kell, kevesebb legyen harminc (30) napnál.
(6) Ha valamely díjtételben a (3) bekezdésben foglaltak szerint megállapodni nem tudnak, vagy ha az egyik légügyi hatóság a (3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított díjtétel elutasításáról a másik légügyi hatóságot az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül értesíti, a két Szerződő Fél légügyi hatóságai, bármely más Állam – amelynek tanácsát hasznosnak ítélik – légügyi hatóságával való tanácskozás után, megkísérlik közös megegyezéssel megállapítani a díjtételt.
(7) Ha a légügyi hatóságok a (4) bekezdés szerint hozzájuk előterjesztett valamely díjtételben, vagy a (6) bekezdésnek megfelelően valamely díjtétel meghatározásában megállapodni nem tudnak, a vitát az Egyezmény 15. cikkében foglaltak szerint kell rendezni.
(8) A jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapított díjtétel mindaddig érvényes, amíg új díjtételt nem állapítanak meg. A határozott időre megállapított díjtétel érvényességének ideje egy ízben, legfeljebb tizenkét (12) hónappal meghosszabbítható.
10. cikk
Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a jogot, hogy e légitársaság által a területén utasok, posta és árufuvarozással kapcsolatban szerzett bevételeinek a kiadásait a meghaladó többletét szabadon átutalja. Az ilyen átutalásokat konvertibilis valutában azon Szerződő Fél deviza-szabályainak megfelelően kell végezni, amelynek területén a bevételezés történt.
11. cikk
(1) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén képviseletet létesíthet és tarthat fenn. A képviseleteket megfelelő ügyviteli és műszaki személyzettel lehet ellátni. A személyzet tagjai azonban csak a Szerződő Felek állampolgárai lehetnek, az illetékes Szerződő Fél törvényeivel összhangban.
(2) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén kereskedelmi tevékenységet az ott hatályban levő jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően folytathat.
12. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél területére bevitt, vagy ezen a területen a légijármű fedélzetére a másik Szerződő Fél vagy kijelölt légiközlekedési vállalata által vagy megbízásából felvett és kizárólag ezen légiközlekedési vállalat légijárművén történő felhasználás céljára szánt üzem- és kenőanyagokat, tartalékalkatrészeket, szokásos felszereléseket és légijárműkészleteket (beleértve az ételeket, italokat és a dohányt is) – a vám, szemledíj és egyéb más hasonló hazai és helyi díjak és illetékek szempontjából – az első Szerződő Fél nem részesíti kedvezőtlenebb eljárásban, mint amit saját nemzeti légiközlekedési vállalatának a nemzetközi légijáratok fenntartása során biztosít.
(2) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárművének fedélzetén tartott üzem- és kenőanyagkészletek, tartalékalkatrészek, szokásos felszerelések és légijármű készletek (beleértve az ételt, italt és a dohányt is) a másik Szerződő Fél területén mentesülnek a vám- és szemledíjak vagy hasonló díjak és illetékek alól, abban az esetben is, ha ezeket a készleteket e terület feletti repülések során használják fel ezek a légijárművek. Az így mentesített árukat csak a másik Szerződő Fél vámhatóságainak jóváhagyásával lehet kirakni. Ezeket a visszaszállításra szánt árukat visszaszállításukig vámraktárban vámellenőrzés alatt kell tartani.
13. cikk
(1) A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskoznak annak érdekében, hogy az Egyezmény és a csatolt Útvonaltáblázat rendelkezéseinek végrehajtását és megtartását biztosítsák.
(2) A Szerződő Fél bármely időpontban írásban tanácskozást kérhet a másik Szerződő Féltől. A tanácskozást a kérelem kézbesítésétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdeni.
(3) Ha valamelyik Szerződő Fél kívánatosnak tartja az Egyezmény – beleértve a csatolt Útvonaltáblázatot is – valamely rendelkezésének módosítását, a módosítás a Szerződő Felek közötti megállapodás és – ha szükséges – ezen cikkel összhangban tartott tanácskozás után diplomáciai jegyzékváltással történő megerősítés útján lép hatályba. Ha a módosítás csak az Útvonaltáblázatra vonatkozik, a tanácskozást a két Szerződő Fél légügyi hatóságai között kell megtartani. Ha ezek a hatóságok megállapodnak a bármely módosításban, a jóváhagyott módosítások a diplomáciai jegyzékváltással történt megerősítésük után hatvan (60) nappal lépnek hatályba.
14. cikk
Bármely Szerződő Fél bármely időpontban értesítheti a másik Szerződő Felet az Egyezmény felmondásának szándékáról. Erről egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet is tájékoztatni kell. Az Egyezmény attól a naptól számított egy év elteltével veszti hatályát, amikor a másik Szerződő Fél az értesítést kézhez vette, kivéve, ha az értesítést az említett határidő lejárta előtt visszavonják. A másik Szerződő Fél által történt kézhezvételt visszaigazolásának hiányában az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által történt kézhezvételtől számított tizennégy (14) nap elmúltával kézbesítettnek kell tekinteni.
15. cikk
(1) Ha a Szerződő Felek között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita keletkeznék, a Szerződő Felek igyekezzenek azt – elsősorban – egymás közötti tárgyalás útján rendezni.
(2) Ha a Szerződő Felek nem tudják a kérdést tárgyalások útján rendezni, a vitát bármely Szerződő Fél kérésére három választott bíróból álló bíróság elé kell utalni; mindkét Szerződő Fél egy választott bírót nevez ki, a harmadik személyében pedig a két bíró állapodik meg; harmadik választott bíró nem lehet a Szerződő Felek állampolgára. Mindegyik Szerződő Fél egy választott bírót nevez meg az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Félhez intézett választott bíráskodás iránti kérelmet tartalmazó diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított hatvan napon belül; a harmadik választott bírót további hatvan napon belül kell kijelölni. Ha valamelyik Szerződő Fél saját választott bíráját a hatvannapos időtartamon belül elmulasztja kijelölni, vagy ha a harmadik választott bíró személyében a fent említett időtartamon belül nem állapodnak meg, bármely Szerződő Fél kérheti a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnökét, hogy jelölje ki a választott bírót vagy a választott bírákat.
(3) A Szerződő Felek vállalják, hogy végrehajtják a hozott döntést, beleértve a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően hozott bármely belső ajánlást is.
(4) Amennyiben és ameddig valamelyik Szerződő Fél vagy valamelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a (3) bekezdés követelményeinek nem tesz eleget, a másik Szerződő Fél az Egyezmény értelmében nyújtott jogokat korlátozhatja vagy visszavonhatja.
16. cikk
Ha mindkét Szerződő Fél többoldalú légügyi egyezményhez csatlakozik, ezt az Egyezményt a többoldalú egyezmény rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell.
17. cikk
Ezt az Egyezményt és valamennyi módosítását a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél nyilvántartásba kell vétetni.
18. cikk
Az Egyezményt – beleértve az Útvonaltáblázatot is, amelyet az Egyezmény részének kell tekinteni – mindegyik Szerződő Fél országa alkotmányos előírásainak megfelelően jóvá kell hagyni és azon a napon lép hatályba, amikor diplomáciai jegyzékváltás útján egymással közlik, hogy ezeknek a szabályoknak eleget tettek. Mindazonáltal az Egyezmény rendelkezései az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazhatók.
Ennek hiteléül alulírottak, akiket erre Kormányuk megfelelően meghatalmazott, az Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, az 1977. évi május hó 11. napján, két példányban, angol nyelven.
(Aláírások.)
3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1977. évi december hó 28. napjától kell alkalmazni.
(2)2 E rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A 3. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás