MK BH 1978/263
MK BH 1978/263
1978.06.01.
A munkaügyi döntőbizottság egyik tagja a vállalat, másik tagja a szakszervezeti szerv jelöltje. Ha mindkét tagját vagy a vállalat vagy a szakszervezeti szerv jelölte, a munkaügyi bíróságnak a szabálytalan összetételben eljárt döntőbizottság határozatát hatályon kívül kell helyeznie és a döntőbizottságot új eljárásra kell utasítania [Pp. 357. § (1) bek., 3. § (1) bek.; 9/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 23. § (2) bek.].
A felperes gyáregységének igazgatója az alperest fegyelmi büntetésül az év végi részesedése 10%-ának megvonásával sújtotta, mert munkáját nem a tőle elvárható gondossággal végezte.
Az alperes a fegyelmi határozat ellen panasszal élt. Tagadta a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését.
A munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Előadta, hogy a munkaügyi döntőbizottság eljáró tanácsa nem volt szabályszerűen megalakítva. Mindkét döntőbizottsági tag ugyanis a vállalat szakszervezeti szervének jelöltje volt. Ez pedig ellentétben áll a 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 23. §-a (2) bekezdésében foglalt szabállyal, mely szerint az eljáró tanács két tagja közül egyet a szakszervezeti szerv, egyet pedig a vállalat által kijelöltek közül kell behívni. A felperes ezért a munkaügyi döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 357. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés csak a 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 23. §-ának (1) bekezdésében megjelölt esetekben alkalmazható. Csak abban az esetben kell hatályon kívül helyezni a munkaügyi döntőbizottság határozatát, ha a döntőbizottság nem háromtagú tanácsban járt el.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróságnak az a feladata, hogy a törvény céljainak (1. §) megfelelően az igazság kiderítésére törekedjék. Ezt a kötelességét akkor teljesíti, ha a döntéshez szükséges tényállást minden vonatkozásban teljes részletességgel felderíti. A felek közötti jogvitában eljárt munkaügyi bíróság az adott esetben a jogszabályban előírt kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget.
A felperes a per során mindvégig vitatta – és törvénysértőnek tartotta – az eljárt munkaügyi döntőbizottság személyi összetételét. A per irataiból nem tűnik ki, hogy a munkaügyi döntőbizottság megalakítása szabályszerű volt-e. A 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 23. §-ának (2) bekezdése pontosan meghatározza a munkaügyi döntőbizottság háromtagú tanácsának személyi összetételét. E rendelkezés értelmében az eljáró tanács két tagját – egyet a vállalat, egyet a szakszervezeti szerv által – kijelöltek közül az elnök esetenként hívja be. Ha megállapítható, hogy az eljáró tanács mindkét tagját a vállalat vagy a szakszervezeti szerv jelölte, akkor az eljáró tanács megalakítása nem tekinthető szabályszerűnek.
A munkaügyi bíróságnak a felperes előadására tekintettel ennek helytállóságát tisztáznia kellett volna. Abban az esetben pedig, ha az eljárt tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, a munkaügyi bíróságnak a Pp. 357. §-ának (1) bekezdése alapján hozott végzéssel a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül kellett volna helyeznie és a döntőbizottságot új eljárásra kellett volna utasítania. Tévedett és jogszabálysértő álláspontra helyezkedett a bíróság, amikor a döntőbizottsági eljáró tanács szabályszerű összetételét csupán a tanácsban részt vevők számától tette függővé. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 219/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás