PK BH 1978/28
PK BH 1978/28
1978.01.01.
Ha az első fokú határozatot csak az ügyész támadja fellebbezéssel, és ezzel az érdekelt fél egyetért, a fellebbezés sikertelensége esetében a fellebbezési eljárás költségeit ennek a félnek kell viselnie [Pp. 78. § (1) bek., 82. § (3) bek.].
A peres felek 1961. december 30-án kötöttek házasságot, amelyből két gyermekük született. Házassági együttélésük 1976 februárjában megszakadt, azóta a volt közös lakást megosztva használják.
A felperes módosított keresetében a házasság felbontását, a gyermekeknek nála való elhelyezését, a házassági vagyonjogi igények rendezését és a volt közös lakás kizárólagos használatára való feljogosítását kérte.
Az elsőfokú bíróság részítéletével a felek házasságát felbontotta, a gyermekeket a felperesnél helyezte el, a volt közös lakás használatát pedig megosztotta.
Az eljárás során egyik fél sem vitatta, hogy a közös vagyoni ingók értéke 88 772 Ft, és hogy ebből a felperes birtokában 30 330 Ft érték van. Az sem volt vitás, hogy a gépkocsi vételárához a felperes 35 000 Ft különvagyonával járult hozzá, és hogy az alperes nevén álló ingatlan az alperes különvagyona. Abban a tekintetben eltérő volt a véleményük, hogy a közös vagyoni beruházás folytán az alperes különvagyonából milyen értékemelkedés állott elő.
A bíróság által kirendelt szakértők a beruházások értékét 27 015 Ft-ban az ingatlan forgalmi értékét pedig 56 420 Ft-ban állapították meg.
Az elsőfokú bíróság az ingatlannak a közös vagyonba tartozó részét 20 000 Ft-ban állapította meg. Ekként megállapította, hogy a felek vagyonközösségébe összesen 149 102 Ft ingóság tartozik, amelyből mindkét felet 74 551 Ft illeti. Miután a felperesnél 30 330 Ft értékű ingóság maradt, ezért az alperes 9200 Ft értékű ingó kiadására és értékkülönbözet címén 35 021 Ft megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a megyei főügyész fellebbezett. Ebben a marasztalási összeg mérséklését azon az alapon kérte, hogy az értéknövekedés szempontjából csak a felek által végzett munkálatok és nem az ingatlan egésze veendő figyelembe, ilyen számítás szerint pedig a közös vagyon javára értéknövekedés címén 20 000 Ft-nál kevesebb ítélhető meg.
Az alperes a fellebbezéssel egyetértett és az abban foglaltak szerint a marasztalási összeg mérséklését kérte.
A felperes ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig helybenhagyta. A felperes fellebbezési eljárási költségét 200 Ft-ban állapította meg és annak megfizetésére az államot kötelezte.
A másodfokú bíróságnak a perköltség fizetésére vonatkozó ítéleti rendelkezése ellen a Pp. 270.-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése akként szabályozza a perköltség viselésének kérdését, hogy az a pervesztes felet terheli. E § (3) bekezdése – amelyre a másodfokú bíróság ítéletében hivatkozik – az ügyészi kereset elutasítása esetére a perköltségeket az állam terhére rója. Ezzel kapcsolatban azonban további rendelkezést a 82. §-ának (3) bekezdése tartalmaz, és az ügyész és a fél eljárási cselekményei közötti összhang meglététől vagy hiányától függően szabályozza a perköltség viselésének kérdését. A jogszabály csupán a per megindítóját, tehát a felperest említi, de azonos elveket kell alkalmazni akkor is, ha az ügyész fellépése az alperes pernyertességét kívánja elősegíteni. A rendelkezések megfelelően irányadók a fellebbezési eljárásra is.
Ezek szerint, ha az alperes a javára szóló ügyészi fellebbezéssel egyetért és a megtámadott határozat javára való megváltoztatását kéri, a fellebbezés sikere teljes egészében a javára szolgál, és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból megilletik a fellebbezési eljárás költségei is. Abban az esetben tehát, ha a javára szóló fellebbezéssel egyetért, a bíróság azonban annak nem ad helyt, indokolt, hogy a fellebbezési eljárás költségeit viselje. Ez felel meg a jogszabály rendelkezéseinek és az ügyészi törvényességi feladatokból folyó követelményeknek is. Egyetértés hiányában költségek az államot terhelik.
A jelen esetben az első fokú ítélet ellen a felek nem fellebbeztek, a per másodfokú elbírálása egyedül az ügyész fellebbezése folytán vált szükségessé. Az alperes a javára szóló ügyészi fellebbezéssel egyetértett és az első fokú ítéletnek javára való megváltoztatását kérte. Ilyen körülmények között az említett jogszabály értelmében a fellebbezési eljárási költséget is az alperes köteles viselni. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a perköltség megfizetésére az államot kötelezte.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének törvényességi óvással megtámadott rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az alperest kötelezte a fellebbezési eljárási költség megfizetésére. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 254/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás