PK BH 1978/30
PK BH 1978/30
1978.01.01.
I. Vagyonjogi perben nem lehet a házasság felbontása iránt viszontkeresetet indítani (Pp. 282. §).
II. Ha a felek házasság felbontását egyező akaratnyilvánítással kérték, a bíróság addig nem·dönthet a házasság felbontása felől, amíg a Csjt. 18. §-ának (1) bekezdésében említett valamennyi kérdésben nem jött létre egyezség, és azt a bíróság nem hagyta jóvá, illetőleg amíg ezek a kérdések döntésre nem váltak alkalmassá. Az utóbbi esetben a házasság felbontásával együtt kell dönteni az említett kérdésekben [Csjt. 18. § (1) bek.; 7/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 25. §].
A peres felek 1962-ben kötöttek házasságot, amelyből 1966-ban gyermekük született. A felek a házassági életközösség fennállása alatt jelentős értékű ingó és ingatlan vagyont szereztek.
A felperes – a házassági életközösség 1976 januárjában történt megszakadása után – a közös vagyon megosztása miatt azzal indított pert az alperes ellen, hogy a házasság felbontását egyelőre nem kéri. Az alperes a vagyonközösség megszüntetése iránti perben viszontkeresettel kérte a házasság felbontását. A felperes a viszontkereset teljesítését nem ellenezte, sőt maga is kérte a házasság felbontását.
A peradatok szerint a bíróság az alperest a felek között gyermektartásdíj iránti folyamatban vont külön perben havi 495 Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.
A bíróság a felek házasságát – a házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánításukra tekintettel – annak ellenére felbontotta, hogy a felek a házasságukból született gyermek tartásán kívül egyéb járulékos kérdéseket nem rendezték. Egyidejűleg megállapította a bíróság, hogy a vagyonközösség megszüntetése iránti per a felek kérelmére szünetel.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
Mindenekelőtt arra mutat rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes a házasság felbontását a közös tulajdon megszüntetése iránt indult perben viszontkeresettel nem kérhette. Vagyonjogi per bírósága előtt házasság felbontására irányuló igényt nem lehet érvényesíteni. A Pp. 282. §-a szerint ugyanis csak a házassági per bírósága előtt lehet keresettel – illetőleg viszontkeresettel – az ugyanarra a házasságra vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet összekapcsolni. Ez a szabály fordítva semmiképpen sem alkalmazható, bontás iránti viszontkereset csak ugyanennek a házasságnak a felbontására vagy érvénytelenítésére indított perben emelhető. Az alperes viszontkeresetét tehát e perben el kellett volna érdemi vizsgálódás nélkül utasítani.
De jogszabályt sértett a bíróság akkor is, amikor a felek egyező akaratnyilvánítását a házasság felbontása tárgyában hozott ítélete alapjául anélkül fogadta el, hogy bizonyítást folytatott volna le a felek jognyilatkozatainak vizsgálatára, vagyis arra, hogy a házasság felbontására vonatkozó nyilatkozatuk végleges és befolyásmentes-e. Törvénysértést követett el tovább azért, mert a házasság felbontásáról anélkül döntött, hogy a felek a járulékos kérdésekben is megegyeztek volna, illetőleg egyezségüket jóváhagyta volna, vagy e kérdésekben a házasság felbontásával együtt kérelmükre döntött volna [Csjt. 18. § (1) bekezdés második fordulata. A Csjt. végrehajtásáról szóló 7/974. (VI. 27.) IM sz. rendelet 25. §-a ugyanis kimondja, hogy a bíróság a házasság felbontása felől – ha azt a felek egyező akaratnyilvánítással kérték – addig nem dönthet, míg a Csjt. 18. §-ának (1) bekezdésében említett valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jóvá nem hagyta, illetőleg amíg ezek a kérdések döntésre alkalmassá nem váltak. Az utóbbi esetben a házasság felbontásával együtt kell dönteni az említett kérdésekben is.
A bíróság tehát a felek házasságát az említett jogszabályok megsértésével bontotta fel.
Tekintettel arra, hogy a törvényességi óvás folytán a jogerős határozatot a házasságot felbontó részében a Pp. 291. §-ának (2) bekezdése értelmében nem lehet hatályon kívül helyezni, ezért a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhatott. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 134/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás