PK BH 1978/31
PK BH 1978/31
1978.01.01.
I. A sajtó-helyreigazítást kérő személyének a megítélése szempontjából lényegtelen tévedések, pontatlanságok nem szolgálhatnak alapul a sajtó-helyreigazítás elrendelésére.
II. A vádemelés önmagában nem jogosítja fel a sajtót arra, hogy e vádlottat bűncselekmény elkövetőjeként tűntesse fel. Ennek elbírálásánál azonban a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni.
III. Valótlan tény híresztelése esetén is helye van a sajtó-helyreigazításnak, tehát az olyan közleménnyel szemben·is, amely híven közli más személy valótlan tényállítást tartalmazó állítását. Ez azonban nem vonatkozik a hivatalos iratok (büntetőbírósági ítélet, vádirat) tartalma alapján történő tudósításra. A sajtó jogosult a büntetőügy jogerős befejezése előtt is tájékoztatni az olvasóit a vádirat tartalmáról, illetőleg a büntetőbírósági eljárásról [Pp. 342. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét és a felperest 200 Ft perköltség fizetésére kötelezte.
Az indokolás szerint a Pp. 342. §-ának (1) bekezdése alapján nincs helye sajtó-helyreigazításnak, mert az alperes való tényt állított akkor, amikor a vádiratot és annak tartalmát hűen közölte. A vádiratban foglalt tényállítások valóságának az ellenőrzése nem tartozik a sajtó-helyreigazítási eljárás keretébe. Ebben a kérdésben a büntetőügyben eljáró bíróság fog dönteni.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését arra, hogy a valóságot közölje. A felperes szerint a vádirat és az újságcikk alaptalan. Ezért a közléssel becsületében súlyosan megsértették. Az újságírónak kötelessége lett volna – mielőtt a felperest ország-világ előtt sikkasztónak nevezte – meggyőződni arról, hogy a büntető bíróság elítélte-e vagy felmentette.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, hivatkozott az első fokú eljárásban előterjesztett védekezésére.
A fellebbezés alaptalan.
1. A felperes ellen magánokirat-hamisítás és csalás bűntette miatt emeltek vádat. Téves ezért a sajtóközlemény címében a sikkasztásra történt utalás. Emiatt azonban helyreigazításra nincs lehetőség. A helyreigazítást kérő személyének a megítélése szempontjából lényegtelen tévedések, pontatlanságok nem szolgálhatnak alapul a sajtó-helyreigazítás elrendelésére. (A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának Eln. Tan. P. törv. 20 396/1973/3. számú határozatában is ez az elv jut kifejezésre.) A felperes személyének az értékelése szempontjából nincs jelentősége a vádiratban terhére rótt bűncselekmény jogi minősítésének. Egyébként sem szolgálná a felperes érdekét a sajtóközlemény címének az olyan tartalmú helyreigazítása, hogy a felperes nem sikkasztás, hanem csalás és okirat-hamisítás miatt került bíróság elé.
2. A sajtóközlemény címében a vásárcsarnok sikkasztóira utal. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 3. §-a (1) bekezdésének az ártatlanság vélelmére vonatkozó rendelkezésére figyelemmel senkit nem lehet sikkasztónak, azaz bűntettesnek tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét a büntetőügyben eljáró bíróságok jogerős határozata meg nem állapította. Önmagában a vádemelés tehát senkit, a sajtót sem jogosítja fel arra, hogy a terheltet, a vádlottat a bűncselekmény elkövetőjeként tüntesse fel.
Annak az elbírálásánál azonban, hogy az adott esetben valóban ez történt-e, a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A cím önmagában nem elegendő a következtetés levonására, mert az csak utal a közlemény tartalmára, megtévesztésre sem alkalmas, hiszen a címében nem szerepel a felperes neve. A közlemény szövegéből pedig kétségtelenül kitűnik, hogy a felperes ellen az ügyészség csalás bűntette címén vádiratot adott ki, és az ügyben a bíróság fog ítélkezni. Egyébként a közlemény címének abból az utalásából is, hogy a felperes és társa bíróság elé került, bárki számára világos, hogy a felperes bűnössége kérdésében a bíróság ezután fog dönteni.
Megfelel a valóságnak, hogy a felperes ellen az ügyészség bűncselekmény – csalás bűntette – miatt vádat emelt, és ügyében bírósági eljárás indult, a bíróság büntető tanácsa fog ítélkezni. Nem közölt tehát az alperes valótlan tényállítást, nem is tüntette fel a való tényeket hamis színben. Így a Pp. 342. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes indokolatlanul kérte a helyreigazítás közlését.
3. A jogszabály nem csupán közvetlen közlés, hanem ún. híresztelés esetén is lehetővé teszi a sajtó-helyreigazítást. Híresztelésnek kell tekinteni más személy nyilatkozatának, állításának, tájékoztatásának a közlését, továbbítását közreadását. Ezért az olyan, közleménnyel szemben is helye van helyreigazításnak, amely híven közli más személy – valótlan tényállítását tartalmazó – nyilatkozatát, állítását. [Legfelsőbb Bíróság Pf. II. 21 092/1974/3.]. Ez azonban nem vonatkozik a hivatalos iratok (büntetőbírósági ítélet, vádirat) tartalma alapján történő tudósításra.
A·kifogásolt közlemény a vádirat tartalmát foglalja össze, egyes részeiben majdnem szó szerint ugyanazt tartalmazza, mint a vádirat. Sajtó-helyreigazítási perben nincs lehetőség annak a vizsgálatára és megállapítására, hogy a felperes, elkövette-e a vádirat szerint terhére rótt cselekményeket. [Legfelsőbb Bíróság Pf. I. 20 192/1975/3.]. Ebben a kérdésben a büntetőügyben eljáró bíróság hivatott dönteni. Ezért sajtó-helyreigazítási pert nem lehet indítani azon a címen, hogy a felperes nem követte el a sajtóközleményben ismertetett vádirat által terhére rótt cselekményeket.
4. A vád alatt álló személlyel szemben felmentése esetében valóban méltánytalan, ha ügyének jogerős befejezése előtt az ellene folyó eljárásról tájékoztatás jelenik meg a sajtóban. Nincs azonban olyan jogszabály, amely a büntetőeljárásról történő sajtótájékoztatást jogerős ítélet előtt kizárná vagy korlátozná. Az eljárás nevelő szerepének az érvényesülése végett a büntetőbíróság eljárása általában nyilvános. Ezért a sajtó jogosult az ügy jogerős befejezése előtt is a vádirat tartalmáról, illetve a büntetőbírósági eljárásról olvasóit tájékoztatni. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 427/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás