• Tartalom

BK BH 1978/316

BK BH 1978/316

1978.08.01.
A hamis vád nem célzatos bűncselekmény, megvalósulásának feltétele azonban, hogy az elkövető tudata átfogja annak a lehetőségét, hogy az objektíve valótlan tényállítása alapján más ellen büntetőeljárás indulhat, s ebbe belenyugodva cselekszik [1961. évi V. törvény (Btk.) 172. § (1) bek. a) pont].
A járásbíróság a vádlott bűnösségét hamis vád bűntettében állapította meg és ezért vele szemben büntetést szabott ki. A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott és volt házastársa között a járásbíróság előtt gyermektartásdíj megállapítása miatt per volt folyamatban. Az ügyben tartott tárgyaláson a vádlott a feleségére becsületsértő kijelentést tett, melyet a tárgyaló bíró a jegyzőkönyvbe foglalt és a vádlottat rendreutasította.
A vádlott ellen a volt felesége becsületsértés vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő, mivel a járásbíróság előtt becsületét súlyosan sértő kijelentésekkel illette.
A magánvádas ügyben megtartott tárgyaláson a vádlott a kihallgatása során védekezésül azt adta elő, hogy nagyon ideges volt, nem tudott magán uralkodni, ennek ellenére kijelentette, hogy a vád alapját képező kijelentés nem hangzott el a részéről, legalábbis nem emlékszik ilyesmire.
Ilyen előzmények után történt a hamis vád bűntette miatti vádemelés, valamint a bűnösséget megállapító ítélet meghozatala. A járásbíróságnak az ítélet indokolásából kifejezésre jutó álláspontja szerint a vádlott ezzel a kijelentésével közvetve az ügyben eljáró tanácsvezető bírót közokirat-hamisítás bűntettének elkövetésével vádolta, mert lényegében azt állította, hogy a járásbírósági tanácsvezető a tárgyalási jegyzőkönyvet meghamisította, amikor az inkriminált kijelentéseket rögzítette.
A büntetőügy adataiból megállapítható, hogy a vádlott az ellene becsületsértés miatt indult ügyben védekezésében állította, hogy az inkriminált kijelentést nem tette meg, legalábbis erre nem emlékszik. A vádlott nem közölt olyan tényeket a védekezésében, amelyben azt állította a polgári ügyben eljáró tanács elnökére vonatkozóan, hogy a nevezett a tárgyalási jegyzőkönyvbe hamis adatot vezetett be.
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a vádlott szándéka nem irányult a hamis vádolásra, a polgári ügyben eljáró tanács elnökének hamis jegyzőkönyv készítésével történő vádolása tényét tudata át nem fogta. A vádlott védekezése ténylegesen valótlan volt, a vádlott azonban lényegében a törvény adta jogával élt, amikor tagadta a cselekmény elkövetését. Ez a tagadása arra irányult, hogy a becsületsértés vétségének vádja alól szabaduljon, s nem is gondolt arra: a védekezése közvetve arra utal, hogy a tanács elnöke bűncselekményt valósított meg.
A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlott bűnösségét, a hamis vád bűntettében megállapította, ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette, mivel bűncselekményt nem követett el. (Kaposvári Megyei Bíróság 1. Bf. 507/1977. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére