BK BH 1978/323
BK BH 1978/323
1978.08.01.
A 1961. évi V. törvény (Btk.) 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott lopás nem valósul meg, ha az elkövető a jogellenesen birtokba vett gépkocsit a vállalati telephelyen használja [1961. évi V. törvény (Btk.) 291. § (2) bek.].
A kerületi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. – ebből egy esetben kísérlettel megvalósított –, visszaesőként elkövetett lopás bűntettében és ezért őt 10 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani és a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte ezenfelül 4000 forint kárösszegnek és kamatának a magánfél részére történő megfizetésére. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt – akit korábban lopás bűntette miatt szabadságvesztésre ítéltek – a munkáltató vállalat telephelyén ittas állapotban kinyitott egy lezárt NISA gyártmányú tehergépkocsit, azt üzembe helyezte és azzal a telephelyen közlekedett. Eközben különböző tárgyaknak ütközött, és a gépkocsiban ennek folytán 4000 forint kár keletkezett. A terhelt ezt követően egy másik tehergépkocsit is felnyitott, de ezt nem tudta üzembe helyezni, mert áramtalanítva volt.
A terhelt javára, felmentése és a magánfél polgári jogi igényének egyéb törvényes útra utasítása végett emelt törvényességi óvás alapos.
Az állandóan követett ítélkezési gyakorlat szerint a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény a lopás speciális alakzata. A cselekmény külső megjelenési formája az (1) bekezdésben felvett lopáshoz hasonlít: az elkövetési tevékenység – az elvétel – azzal azonos, csupán az elvétel céljában van különbség. A törvényi tényállás csak akkor valósul meg, ha az elkövető cselekménye folytán a sértett már nincs abban a helyzetben, hogy a dolog felett rendelkezzék. Amikor tehát az elkövető szándéka nem irányul arra, hogy a sértettet a rendelkezési jogától megfossza – minthogy célja csupán a járműnek az üzem udvarán belüli használatára korlátozódik –, az elvétel megkezdésének a hiánya miatt a Btk. 191. §-a (2) bekezdésének első fordulatában meghatározott lopás kísérlete nem valósul meg (BH 1977/10.).
Mindezekre figyelemmel a terhelt bűnösségének a megállapítása törvénysértő. A bíróságnak már a tárgyalás előkészítése során meg kellett volna az eljárást szüntetnie a Be. 170. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Ha ennek ellenére tárgyalást tűzött ki, azon a terheltet az ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján bűncselekmény hiányában fel kellett volna menteni.
A rövidített ítélet indokolása az alkalmazott jogszabályok felsorolásánál egyébként is tévesen utalt a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének f/3. pontjára, mert a terhelt által okozott kár meg sem közelítette a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 510. számú állásfoglalása III. pontjában írt 15 000 forint összeget.
A terhelt a gondatlanul okozott kárért a munkáltatójának a Munka Törvénykönyve szabályai szerint tartozik felelősséggel, ezt a polgári jogi igényt azonban a büntetőeljárásban csak akkor lehet érvényesíteni, ha a terhelt büntetőjogi felelőssége megállapítható. Ezért az ítéletnek a kár megtérítésére vonatkozó rendelkezése is törvénysértő, a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontján alapuló felmentés esetén az ítélet a terhelttel szemben kártérítésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmazhat.
Ez okokból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kerületi bíróság ítélete törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte és a terheltet az ellene 2 rb. – egyik esetben kísérlettel megvalósított –, visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján felmentette és a magánfelet a polgári jogi igényével a törvény egyéb útjára utasította. (Legf. Bír. B. törv. III. 1449/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás