33/1978. (VII. 4.) MT rendelet
33/1978. (VII. 4.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között Budapesten, az 1977. évi május hó 2. napján aláírt, a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről2
1991.01.01.
(Az egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1978. évi április hó 18. napján megtörtént.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között Budapesten, az 1977. évi május hó 2. napján aláírt, a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és az Osztrák Köztársaság Kormánya között
a vámkérdésekben történő együttműködésről
és kölcsönös segítségnyújtásról
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és az Osztrák Köztársaság Kormánya között
a vámkérdésekben történő együttműködésről
és kölcsönös segítségnyújtásról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya
attól az óhajtól vezetve, hogy a két ország vámigazgatásai közötti együttműködés fejlesztésével megkönnyítsék a közös államhatáron át lebonyolódó személy- és áruforgalmat és hatékonyabbá tegyék a vámjogszabályt sértő cselekmények elleni intézkedéseket, a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából
1. „vámjogszabályok” kifejezésen a Szerződő Feleknek az áruk behozatalával, kivitelével, átvételével és raktározásával kapcsolatos vámokra vagy egyéb adókra vonatkozó jogszabályok összességét;
2. „vámigazgatások” kifejezésen az 1. pontban említett jogszabályok végrehajtására illetékes igazgatásokat;
3. „jogszabályt sértő cselekmények” kifejezésen az 1. pontban említett jogszabályokban meghatározott árubemutatási vagy árubejelentési kötelezettségek megsértését vagy az arra irányuló kísérletet kell érteni.
2. cikk
(1) A Szerződő Felek vámigazgatásai kölcsönös egyetértésben jogszabályaik keretén belül intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a közös államhatáron át lebonyolódó személy- és áruforgalmat a lehetőségekhez képest megkönnyítsék, meggyorsítsák.
(2) Az (1) bekezdés értelmében a vámigazgatások különösképpen
a) összhangba hozzák az egymással szemben fekvő vámhivatalok hivatalos idejét és hatáskörét;
b) a vámutakon kívül történő kivételes határátlépésre vonatkozó intézkedéseket egyeztetik;
c) intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a vámkezeléssel összefüggő közlekedési torlódásokat lehetőség szerint elkerüljék vagy feloldják.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek vámigazgatásai szükség szerint, de évente legalább egyszer tárgyalásokat folytatnak.
3. cikk
(1) A jelen Egyezmény rendelkezései szerint a Szerződő Felek vámigazgatásai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a jogszabályt sértő cselekmények megakadályozásában és felderítésében.
(2) A vámigazgatások az (1) bekezdésben foglaltak értelmében felkérésre
a) tájékoztatást adnak olyan árukról, amelyeket az egyik állam területéről a másik állam területére átvittek és amelyekről megállapították, vagy amelyekkel kapcsolatban fennáll annak gyanúja, hogy azokkal kapcsolatosan az egyik vagy mindkét állam területén jogszabályt sértő cselekményt követtek el,
b) igazolásokat adnak ki egymásnak arra vonatkozóan, hogy az egyik állam területéről a másik állam területére átvitt áruk szabályosan kerültek-e a másik állam területén bevitelre és azokat ott milyen vámkezelésben részesítették,
c) a közúti, vízi és légi járműveket, amelyeknél fennáll annak gyanúja, hogy a másik ország területén jogszabályt sértő cselekményhez használták fel, lehetőség szerint ellenőrzés alá veszik és ennek eredményét a megkereső vámigazgatással közlik.
(3) A (2) bekezdésben említett tájékoztatást felkérés nélkül is adják, ha a jogszabályt sértő cselekmény tárgya kábítószer.
(4) A vámigazgatások megkeresésre vagy anélkül közlik egymással a jogszabályt sértő cselekmények új módszereit és módjait.
(5) A fenti bekezdések szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket a megkeresett vámigazgatás a saját szerveivel jogszabályai keretén belül teszi meg.
4. cikk
(1) A jelen Egyezmény szerinti segítségnyújtásnak nincs helye, ha ez a segítségnyújtás a megkeresett állam szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy egyéb fontos érdekeit sértené.
(2) Olyan megkeresés esetén, amelyre a megkereső Szerződő Fél vámigazgatása a másik Szerződő Fél vámigazgatásának hasonló megkeresésére nem válaszolna, ezt a körülményt a megkereső Szerződő Fél vámigazgatása a megkeresésben jelzi. Ilyen esetben a megkeresett vámigazgatás nem köteles a kérést teljesíteni.
(3) A Szerződő Felek vámigazgatásai csak olyan esetekben kérnek segítségnyújtást, amelyekben a jogszabályt sértő cselekmény a megkereső Szerződő Fél lényeges gazdasági, pénzügyi vagy egyéb érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
5. cikk
(1) A segítségnyújtás keretében kapott tájékoztatások és közlések a belső jogszabályok által biztosított feltételek mellett csak abban az eljárásban, amelyre kérték, valamint az azzal kapcsolatos vám- és egyéb adókiszabási eljárásban alkalmazhatók.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kapott tájékoztatások és közlések az (1) bekezdésben említett eljárásokba be nem avatott személyeknek, hatóságoknak és egyéb szolgálati helyeknek csak abban az esetben továbbíthatók, amennyiben az azokat közlő vámigazgatás ehhez kifejezetten hozzájárul; a titoktartásra vonatkozó belső jogszabályok érintetlenül maradnak.
(3) Azok a megkeresések, tájékoztatások, szakértői vélemények és egyéb közlések, amelyeket a jelen Egyezmény alapján az egyik Szerződő Fél vámigazgatásának rendelkezésére bocsátanak, ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyet ennek a Szerződő Félnek az ugyanilyen jellegű iratokra és tájékoztatásokra vonatkozó belső jogszabályai tartalmaznak.
6. cikk
A Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére vonatkozó igényükről, a szakértői költségek kivételével.
7. cikk
(1) A jelen Egyezményben szabályozott segítségnyújtás a Szerződő Felek vámigazgatásai között közvetlenül történik.
(2) A Magyar Népköztársaság pénzügyminisztere és az Osztrák Köztársaság szövetségi pénzügyminisztere a jelen Egyezményből következő olyan kérdések megtárgyalása esetében, amelyek nem külpolitikai vagy nemzetközi jogi jellegűek, közvetlen kapcsolatba lépnek; kölcsönös kapcsolat felvételében teszik meg a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény végrehajtására. A jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása során felmerülő nehézségeket és vitás eseteket együttműködve törekszenek megoldani.
(3) A (2) bekezdésben említett szervek lehetővé teszik továbbá, hogy a vámigazgatásoknak a 2. és 3. cikkeiben foglaltak végrehajtására illetékes szervei közvetlen kapcsolatban álljanak egymással.
(4) A vámigazgatások közötti írásbeli kapcsolat a megkereső Fél hivatalos nyelvén történik, amelyhez mellékelik a másik Fél hivatalos nyelvén készült fordítást.
8. cikk
(1) Ez az Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek a diplomáciai jegyzékváltás útján közlik egymással, hogy a hatálybalépés belső jogi feltételeit teljesítették.
(2) Ezt az Egyezményt írásban diplomáciai úton fel lehet mondani és a felmondást követő három hónappal hatályát veszti.
Készült Budapesten, 1977. május hó 2. napján, két példányban, mindkettő magyar és német nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles.
(Aláírások.)
3. § (1) Ez a rendelet az 1978. évi július hó 17. napján lép hatályba.
(2) A rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás