BK BH 1978/331
BK BH 1978/331
1978.08.01.
Magánvádas ügyben – amennyiben a megidézett magánvádló jogi képviselője a tárgyaláson megjelent – a magánvádlónak a tárgyalásról való távolmaradása vádelejtésnek nem tekinthető [Be. 320. §, 322. §, 326. § (1) bek.].
A könnyű testi sértés vétsége miatt D. L. és D. L.-né ellen indított eljárást a járásbíróság végzésével megszüntette.
Az eljárás anyagából megállapíthatóan N. Gy.-né magánvádló 1976. október 25-én könnyű testi sértés vétsége miatt tett feljelentést a két terhelt ellen, majd 1977. január 6-án ügyvédi meghatalmazást csatolt be, amelyben dr. T. Gy. ügyvédet megbízta, hogy az ügyben teljes jogkörrel képviselje.
A magánvádló által becsatolt – nem kellő alaposságúnak talált – bizonyítékok (orvosi bizonyítványok) miatt a gyógytartam kérdésessé vált, az ügyet a járásbíróság az ügyészséghez tette át. Az áttételt követő nyomozás után – az orvos szakértő véleményének beszerzését követően – az ügyész a vád képviseletét nem vette át. A járásbíróság előtt tartott tárgyaláson a magánvádló nem jelent meg. A jelen levő jogi képviselője akként nyilatkozott, hogy a magánvádló hollétéről, illetve arról, hogy a tárgyalásról miért maradt el, tudomása nincs, mivel nála már hosszabb idő óta nem jelentkezett. Az egyik megjelent tanú állította, hogy a magánvádló olyan kijelentést tett: az üggyel nem kíván foglalkozni.
A bíróság ezek után a Be. 322. §-ára figyelemmel a Be. 326. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárást megszüntette és a magánvádlót a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
A magánvádló által benyújtott fellebbezés alapján lefolytatott tárgyalás eredményeképpen a megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A fenti határozatok ellen eljárási szabálysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Be. 320. §-a szerint a magánvádlót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy kellően ki nem mentett elmaradását a bíróság vádelejtésnek tekinti, feltéve hogy képviseletéről nem gondoskodik. A Be. 322. §-a az utóbbi feltételt nem tartalmazza ugyan, de nyilvánvaló, hogy a bíróság az idézésben foglalt tájékoztatásához kötve van, és amennyiben a magánvádló a képviseletéről gondoskodott, úgy távolmaradása vádelejtésnek nem tekinthető. Egyébként a Be. 322. §-ához fűzött miniszteri indokolás ezt kifejezetten tartalmazza is.
A képviseletre adott meghatalmazást a magánvádló nem vonta vissza és így az joghatályos. A magánvádló képviselőjének a tárgyaláson elhangzott nyilatkozata pedig nem vádelejtés. Az a körülmény, hogy az egyik tanú említést tett a magánvádló vádelejtési szándékáról, közömbös, ugyanis a bíróság előtt a magánvádlónak személyesen vagy képviselője útján kell és lehet a vádról rendelkezni.
Végeredményben tehát vádelejtésre nem került sor, de az említett mulasztás sem tekinthető annak, így az eljárás megszüntetésére törvénysértően került sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében az említett határozatok törvénysértő voltát állapította meg s ezért azokat hatályon kívül helyezve az eljárás lefolytatását rendelte el. (Legf. Bír. B. törv. V. 1355/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás