PK BH 1978/332
PK BH 1978/332
1978.08.01.
I. A kisajátítás során beépített ingatlan értékét a telek és az épület együttes értékére figyelemmel kell megállapítani [Ptk. 172. § (2) bek.*; 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek.].
II. A hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi érték figyelembevétele végett a hasonló házasingatlanok forgalmi értékét fel kell deríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek.].
A perbeli házasingatlan a k.-i 2991 számú birtoklap 2937/1 hrsz. alatt tünteti fel 1 kat. hold 904 öl (9041 m2) területtel. A területen két lakóház és egyéb építmények voltak. Maga az ingatlan a városközponttól 1 km, a műúttól pedig 100 m távolságra terül el. Az ingatlanon szőlő és gyümölcsös is van.
A K.-i Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztálya az alperes kérelmére az említett ingatlanból 1 kat. hold 658 öl (8129 m2) nagyságú területrészt kisajátított. A kisajátítás alá eső részhez tartozott az egyik lakóház. A másik lakóházat 246 öl (885 m2) nagyságú területtel együtt visszahagyta a felperes. részére. Egyébként az ingatlan belterületen, de rendezetlen környezetben fekszik, a közművek közül csak villannyal volt ellátva.
A felperes az alperes által felajánlott 106 311 Ft kártalanítást nem fogadta el és többletkártalanítás iránt a járásbíróságnál pert indított.
Az elsőfokú bíróság a kisajátított ingatlan értékét 269 120 Ft-ban állapította meg, ebből levonta az alperes által felajánlott 106 311 Ft-ot és ehhez képest az alperest többletkártalanításként a felperes javára 162 809 Ft és kamatainak, továbbá a perköltségnek megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen a peres felek, valamint az ügyész is fellebbezéssel élt.
A megyei bíróság akként változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy a marasztalási összeget 63 689 Ft-ra leszállította.
Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a felperes ingatlanából kisajátított terület a szokásos házhelynagyságot többszörösen meghaladja, házhelyekké még nincs kialakítva, a szakértő által felhozott összehasonlító forgalmi adatok viszont beépített, illetve beépítésre alkalmas házhelyekre vonatkoznak. A hasonló, rendezetlen területen levő tanyás ingatlanok telkének forgalmi értéke pedig – a másodfokú bíróság álláspontja szerint – több hasonló tárgyú per adataiból következtetve. négyszögölenként 20–60 Ft. Ez okból a másodfokú bíróság a 417 ölnek (1500 m2) értékét ölenként 50 Ft-ban vette figyelembe, ehhez hozzáadta a műszaki szakértő által meghatározott 83 565 Ft építmény értéket és így kerekítve a szóban forgó telekrész forgalmi értékét 105 000 Ft-ban állapította meg.
Ilyen számítás mellett a kisajátított ingatlan teljes értékét az elsőfokú bíróságtól eltérően 170 000 Ft-ban állapította meg. Ebből levonta az alperes által felajánlott 106 311 Ft-ot és így a marasztalás összegét a rendelkező rész szerinti 63 689 Ft-ban találta megítélhetőnek.
A mindkét fokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet 25. §-ának (1) bekezdésében foglaltakhoz képest a Ptk. 172. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisajátított dologért megfelelő kártalanítás jár.
A Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig az ingatlanért járó kártalanítást a 9–11. §-ban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. A telek, föld és épület értékelésénél irányadó tényezőket a Tvr. 9. §-ának (1)–(3) bekezdése tartalmazza, a (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a beépített ingatlan értékét a telek és az épület együttes értékére figyelemmel kell megállapítani. Ha az ingatlanon évelő növényzet volt, a 9. § (6) bekezdése értelmében ennek értéke is figyelembe veendő. Mint lényeges körülményt, ugyancsak figyelembe kell venni a 10. § (1) bekezdése szerint a hosszabb idő alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is.
Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a kisajátított ingatlan 417 öl (1500 m2) nagyságú részének értékét úgy állapították meg, hogy a teleknek álláspontjuk szerinti forgalmi értékéhez az épületek és egyéb létesítmények műszaki értékét hozzáadták. A műszaki érték figyelembevételére ugyanis a jogszabály nem ad lehetőséget. Az érték és a megfelelő kártalanítás megállapítása érdekében a telek és a lakóház fenti tényezőit kellett volna értékelni, és a hasonló házasingatlanok forgalmi értékét kellett volna felderíteni.
A hasonló házasingatlanok forgalmi értékét azonban az eljárt bíróságok nem derítették fel, ítéletükben csupán telkek forgalmi értékére hivatkoztak. Ezek a telkek viszont részben előnyösebb adottságúak a perbeli ingatlannál részben pedig nem állapítható meg, hogy azzal mennyiben hasonlíthatók össze. Különösen vonatkozik ez a megyei bíróság által megjelölt ingatlanokra, mert ezeknek jellemzőit és vételárát a megyei bíróság részletesebben nem ismertette, hanem mindössze néhány per ügyszáma mellett csupán arra utalt, hogy a hasonló tanyásingatlanok telkének értéke négyszögölenként 20–60 Ft volt.
Hasonlóan megalapozatlan a jogerős ítélet a földként értékelendő ingatlanrész, tehát az 1841 □-öl (6629 m2) terület forgalmi értéke tekintetében is, mert a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban egyetlen konkrét forgalmi adatot sem hozott fel, amely megalapozná azt a megállapítását, hogy a hasonló szőlő és gyümölcsös ingatlanok forgalmi értéke a növényzettel együtt □-ölenként 30 Ft-ra tehető.
Ehhez képest mindkét fokú bíróság ítélete megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a megyei bíróság ítéletét a járásbíróság ítéletére is kiterjedően a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 21148/1977. sz.)
*;
Az 1977. évi IV. tv.-nyel módosított szövegben 177. §.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás