PK BH 1978/338
PK BH 1978/338
1978.08.01.
Ha a bérlő a bérelt lakásában jelentős értékű korszerűsítési és egyéb beruházási munkát anélkül végeztet, hogy ahhoz a bérbeadó előzetes hozzájárulását megkapta, költségei megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján követelheti [Ptk. 361. §].
A felperes két szobából, konyhából és mellékhelyiségekből álló lakás bérlője és azért havi 27 Ft bért fizetett. Részben a lakás állapota, részben pedig – ugyanebben a házban levő – másik lakás bővítése miatt a felperes ismételten kéréssel fordult az alperesekhez, illetve költségvetési üzeméhez felújítási és karbantartási munkák elvégzése érdekében. Az alperes az igényelt munkáknak csak egy részét végeztette el, egyebekben azonban azt közölte a felperessel, hogy pénzügyi fedezet hiányában az épületen további fenntartási munkákat nem kíván elvégezni. Az alperes utalt arra is, hogy a lakóház eladásra kerül. Később az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy intézkedett egyes munkák elvégeztetéséről s hozzájárult ahhoz, hogy a felperes – saját költségén – az épületet kiszolgáló víz- és szennyvízhálózatra rákössön. A felperes – abban bízva, hogy a lakás értékesítése esetén beruházásai megtérülnek, mert elővásárlási jogát gyakorolni kívánta – az általa bérelt lakásban tatarozás és korszerűsítési munkákat végeztetett, amelyek értékét a szakértő 23 570 Ft-ban állapította meg. A felperes által elvégeztetett korszerűsítési munkák a lakás komfortfokozatát előnyösen megváltoztatták. Erre tekintettel 1971. július 1. napjától kezdődően az alperes a lakbért 432 Ft-ra emelte fel. Az épület eladására végül is nem került sor. Ebben a helyzetben a felperes a lakásra fordított beruházásai ellenértékének a megtérítését igényelte az alperestől. Az alperes csak a költségek egy részének a lakbérbe való beszámításához járult hozzá. Ez a felperest nem elégítette ki.
Ilyen előzmények után indított a felperes pert az alperes ellen beruházásai ellenértékének a megtérítése iránt. Módosított keresetében azt kérte: kötelezze a bíróság az alperest 23 570 Ft megfizetésére.
Az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta és az alperest a Ptk. 6. §-a alapján 23 570 Ft, valamint kamatai és a perköltség megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság a Ptk. 6. §-ára hivatkozással találta megalapozottnak a felperes kártérítési igényét. E jogszabály alkalmazásának feltétele a felelős személy által tanúsított szándékos magatartás, amely a jóhiszemű károsultat alapos okkal olyan magatartásra indította, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. E ténybeli és jogi elemek tehát a kártérítési igény érvényesítésének feltételei. Helytállóan mutat rá a törvényességi óvás arra, hogy az alperes, illetőleg az alperes költségvetési üzemének alkalmazottai által szóban és írásban tett közlések nem mentek túl annak feltárásán, hogy a felperes bérleménye értékesítésre van kijelölve. Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy az alperes a felperes által igényelt munkáknak csak egy részét végezte (végeztette) el és csak ahhoz járult hozzá, hogy a vízbekötést a felperes saját költségén elvégeztesse. Az alperes, illetve költségvetési üzeme dolgozóinak bizonytalan tartalmú közlései önmagukban még nem tették indokolttá azt, hogy a felperes bérelt lakásában jelentős értékű korszerűsítési és egyéb beruházási munkákat végeztessen el. Erre a felperesnek alapos oka mindaddig nem lehetett, amíg a bérbeadó részéről az előzetes hozzájárulást meg nem kapja. E munkák elvégzéséhez ugyanis az alperes előzetes és kifejezett hozzájárulására lett volna szükség, ami pedig hiányzott. Nem lehet tehát megállapítani, hogy az alperes dolgozójának a közlései alapos okkal indították a felperest a korszerűsítési és egyéb munkálatok elvégeztetésére. Még kevésbé állapítható meg a felperesnek önhibáján kívüli károsodása. A nevezettnek ugyanis számolnia kellett azzal, hogy a bérbeadó hozzájárulása nélkül, egyoldalú elhatározásán alapuló munkálatok költségeit nem háríthatja át teljes egészében a bérbeadóra. Egyébként is a Ptk. 6. §-a csak az esetben alkalmazható, ha a felelősség más rendelkezés alapján nem állapítható meg. Ezért vizsgálni kell, hogy az alperes felelőssége más jogszabály alapján, nevezetesen a jogalap nélküli gazdagodás címén nem állapítható-e meg.
A felperes a másodfokú bíróság előtt lefolytatott eljárás során már előadta, hogy a bérleményt elhagyja és azt az alperes rendelkezésére bocsátja. Ezen túlmenően a törvényességi eljárás során azt is bejelentette, hogy a lakásból azóta már kiköltözött s visszahagyta mindazokat a berendezési tárgyakat, amelyeket a lakás korszerűsítése során beépített. A perben eddig már lefolytatott bizonyítási eljárás e körben tisztázta, hogy a felperes a lakásban összesen 23 570 Ft értékű korszerűsítési és tatarozási munkát végeztetett el. A továbbiakban ezért csak azt kell vizsgálni, hogy a lakás elhagyását követően a korábban elvégzett beruházások milyen vagyoni előnyt jelentenek az alperes számára. Ebben a körben kell tehát a további bizonyítást lefolytatni és annak eredménye alapján lehet a felek közötti jogvitát véglegesen lezárni. Minthogy pedig a még lefolytatandó bizonyítási eljárás előreláthatólag csak a szakértő véleményének kiegészítését teszi szükségessé, a Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú ítéletet helyezte hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasította az új eljárás lefolytatására [Pp. 274. § (3) bek.]. Az új eljárás során lehetőség nyílik arra is, hogy a bíróság a feleket a már több év óta folyamatban levő perben az egyezségkötés lehetőségéről megfelelően tájékoztassa – egyben hivatalból is gondoskodni kell arról, hogy a személyesen eljáró felperes a perben jogait helyesen gyakorolja [Pp. 3. § (1) bek.]. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 620/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás