PK BH 1978/34
PK BH 1978/34
1978.01.01.
Ha sajtó-helyreigazítási perben az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, az eljárás megszüntetésének van helye. A megszüntetés azonban ilyen esetben is a tárgyalás elmulasztásához kapcsolódik. Nem lehet azért megszüntetni a pert, ha megállapítható, hogy az idézés nem volt szabályszerű, vagy ha a felperes még a tárgyalás megtartása előtt érkezett beadványában kérte a tárgyalásnak távollétében való megtartását. A mulasztás következményeinek az alkalmazásához sajtó-helyreigazítási perben is szükség van arra, hogy a mulasztás objektíve megvalósuljon [Pp. 343. § (2) bek., 345. §].
A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság az első tárgyalást 1977. április 13. napjára tűzte ki. A felperes a bírósághoz 1977. április 12. napján érkezett beadványában kérte a tárgyalásnak távollétében való megtartását. A beadványt a tárgyalásról készült jegyzőkönyv lezárása után csatolták az iratokhoz.
Az első tárgyaláson sem a felperes, sem az alperes nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát. Ezért az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának d) pontjára, illetve 345. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással megszüntette.
A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás megtartására utasítását. Előadása szerint a felperest mulasztás nem terheli, mert kérte a tárgyalásnak távollétében való megtartását, ezért megszüntetésnek nem volt helye.
Az alperes az észrevételeiben kérte a fellebbezés elutasítását, mert álláspontja szerint sajtó-helyreigazítási perben, ha egyik fél sem jelenik meg, az eljárást meg kell szüntetni, a felperes nem kérheti, hogy a tárgyalást távollétében tartsák meg. Hivatkozott arra is, hogy sajtó-helyreigazítási perben igazolásnak nincs helye.
A fellebbezés alapos.
1. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy sajtó-helyreigazítási perben a Pp. 344. §-ának (3) bekezdése értelmében nincs helye a mulasztás igazolásának. Az adott esetben azonban nem volt szükség arra, hogy a felperes mulasztását igazolja, mert a felperes beadványa a bírósághoz a tárgyalás előtt egy nappal megérkezett. Nincs jelentősége annak, hogy ügykezelési mulasztás miatt ezt a beadványt csak a tárgyalás berekesztése után szerelték az iratokhoz. A beadványon ennek az ügynek a száma szerepel, a bíróság hivatalos bélyegzője szerint 1977. április 12-én érkezett. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a tárgyaláson az ügy irataihoz tartozott.
2. Tévesen hivatkozik az alperes arra, hogy sajtó-helyreigazítási perben a felperes nem kérheti a tárgyalás távollétében való megtartását. A Polgári Perrendtartásnak a tárgyalásra vonatkozó általános szabályai (Pp. IX. fejezet) a Pp. 343. §-ának a (2) bekezdése értelmében – a XXI. fejezetben meghatározott eltérésekkel – a sajtó-helyreigazítási perben is irányadók. Ezért a Pp. 136. §-ának az első tárgyalás elmulasztásának a következményeire vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell a Pp. 345. §-ának (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel. Ilyen eltérés, hogy a felperes mulasztása esetén az alperes kérelmére nem lehet a pert megszüntetni, ha az alperes a tárgyaláson megjelent, továbbá, hogy az alperes mulasztása esetén nem lehet vele szemben a felperes kérésére meghagyást kibocsátani. Az eljárás megszüntetésének sajtó-helyreigazítási perben csak akkor van helye, ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg. A megszüntetés azonban – a Pp. 157. §-ának d) pontjára is figyelemmel – ilyen esetben is a felperes mulasztásához fűződik. Nem lehet ezért megszüntetni a pert, ha megállapítható, hogy az idézés nem volt szabályszerű, vagy ha a felperes kérte a tárgyalás távollétében való megtartását. A Pp. 136. §-ának (1) bekezdésében biztosított ezt a lehetőséget a Pp. 345. §-a nem zárja ki.
3. Sajtó-helyreigazítási perben az igazolás lehetőségének a kizárása csak azt jelenti, hogy a fél mulasztásának a következményeit nem orvosolhatja annak az igazolásával, hogy a mulasztás hibáján kívül történt. A mulasztás következményeinek az alkalmazásához azonban sajtó-helyreigazítási perben is szükség van ahhoz, hogy a mulasztás objektíve megvalósuljon.
Ha a bíróság a mulasztás következményeit anélkül alkalmazza, hogy a mulasztás objektív ténye megállapítható lenne, ez nem igazolási ok, hanem az eljárási szabályok olyan megsértése, amely rendes jogorvoslattal hárítható el.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a felperessel szemben a mulasztás következményeit alkalmazta és a pert annak ellenére megszüntette, hogy a felperes kérte előzetesen a tárgyalásnak távollétében való megtartását. Akkor járt volna el helyesen, ha a tárgyalást a felek távollétében is megtartja és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. Ha pedig a keresetlevélhez csatolt okirati bizonyítékok a további bizonyítást szükségessé teszik és eredményességét valószínűsítik, a Pp. 345. §-ának (2) bekezdése alapján a tárgyalást hivatalból is el kellett volna halasztani.
Ezért a Legfeslőbb Bíróság az alaptalan megszüntető végzést a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására utasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 477/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás