PK BH 1978/35
PK BH 1978/35
1978.01.01.
I. Az alkoholista kötelező intézeti gyógykezelését elrendelő végzés végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel abból az okból, hogy a beutaltat sorkatonai szolgálatra hívták be, ha az intézet vezetője a beutaltat ebből az okból nem tudja az intézetbe felvenni, a beutaltat leszerelése után veszi be az intézetbe, illetve ha már meggyógyult, onnan elbocsátja [1974. évi 10. sz. tvr. 4. §; 13/1974. (XII. 28.) IM–EüM sz. r. 10. §].
II. Az alkoholista kötelező intézeti gyógykezelésének elrendelése iránti eljárásban a bíróság ülnökök közreműködésével jár el [13/1974. (XII. 28.) IM–EüM sz. r. 1. §].
A járásbíróság végzésével elrendelt G. L. kötelező intézeti gyógykezelését és a végzést – az alkoholista gyógykezeléséhez szükséges iratokkal együtt – megküldte az intézet vezetőjének.
Az intézet vezetője 1976. július 21-én közölte a bírósággal, hogy G. L.-t felhívta az intézetben történő jelentkezésre, a felhívásnak azonban nem tett eleget, anyja bejelentette, hogy fiát időközben sorkatonai szolgálatra hívták be. Az intézet vezetője a bíróság állásfoglalását kérte, hogy a végzésben foglaltaknak hogyan tegyen eleget.
A járásbíróság a beutaló végzés végrehajtását az eljárás alá vont sorkatonai szolgálatának idejére felfüggesztette. A végzés indokolása szerint: „miután az eljárás alá vont ez idő szerint szigorú felügyelet alatt van, a sorkatonai szolgálat ideje alatt magatartásában változás állhat be, ezért a bíróság indokoltnak látta a végrehajtás felfüggesztését”.
A jogerős végzés ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróság által hozott végzés ellen – amint a végzésből is kitűnik – fellebbezésnek van helye, ezért azt indokolni kell. A bíróságnak a végzés indokolásában meg kellett volna jelölnie azokat a jogszabályokat is, amelyre döntését alapította (Pp. 220. §, 222. §). A végzés indokolása jogszabályra utalást nem tartalmaz. Nincs is olyan jogszabály, amely lehetővé tenné a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelését tartalmazó végzés felfüggesztését. Az alkoholisták kötelező intézeti, gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú tvr. 4. §-ában foglalt rendelkezés szerint az intézeti gyógykezelést az ott megjelölt esetekben meg lehet szüntetni, ezenkívül a 13/1974. (XII. 28.) IM–EüM számú együttes rendelet 10. §-ában foglalt rendelkezés szerint az ott megjelölt esetben az intézeti kezelés a jogszabály erejénél fogva megszűnik, felfüggesztésre azonban nincs lehetőség.
Ha az intézet vezetője a beutaltat azért nem tudja az intézetbe felvenni, mert időközben bevonult sorkatonai szolgálatra – egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában – a beutaltat leszerelése után veszi be az intézetbe. Ha időközben a beutalt már meggyógyult, a Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján lehet őt az intézetből elbocsátani.
A bíróság eljárása azért is törvénysértő volt, mert népi ülnökök közreműködése nélkül járt el [13/1974. (XII. 28.) IM–EüM sz. r. 1. §].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte. [Legf. Bír. P. törv. I. 20 146/1977. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás