GK BH 1978/37
GK BH 1978/37
1978.01.01.
A kijelölt vállalkozónak a létesítmény megvalósítására vonatkozó szerződéskötési kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a létesítmény költség-előirányzata később megváltozik [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 2. §; 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 1. § (1) bek. a) pont].
A minisztertanácsi határozat a felperest egy 760/400 kW-os transzformátorállomás generálkivitelezőjeként kijelölte. A Nehézipari Minisztérium engedélyokiratának melléklete az állomás kivitelezési költségeinek a végösszegét 224 960 000 Ft-ban határozta meg, a felek azonban a szerződéskötéskor ennél az összegnél magasabb vállalkozási díjat állapítottak meg. Többszöri szerződésmódosítás történt, és miután a felek nem tudtak minden vonatkozásban megállapodni, a felperes a keresetében azt kérte, hogy a vitás szerződési feltételeket a bíróság az általa megjelölt módon állapítsa meg, illetve a szerződést akként módosítsa. A kazán és hidroforház 5 011 433 Ft-ot kitevő értékével a szerződés összegének felemelését kérte, majd keresetét kiterjesztette határidővita eldöntésére is. Az alperes azt kérte, hogy a bíróság a kivitelezési összeget 336 570 000 Ft-ban határozza meg. Ezzel a kérelemmel kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy csak 224 960 000 Ft-ra vonatkozott a kijelölés, csak ebben a keretben terheli őt szerződési kötelezettség, ezáltal a bíróság is csak ezen belül módosíthatja a szerződést. Előadta, hogy a kijelölés szerinti összegen felüli munkákat is hajlandó elvégezni, de csak későbbi határidőben és későbbi megállapodástól függően.
Az elsőfokú bíróság a szerződést a vitás feltételek meghatározása mellett akként módosította, hogy a szerződési értéket 336 574 000 Ft-ban állapította meg és meghatározta azt is, hogy a felperes milyen munkákat köteles elvégezni és milyen részhatáridőket köteles megtartani.
Az ítélet indokolása kifejtette, hogy a minisztertanácsi határozat a felperes generálkivitelezőként történő kijelölése mellett nem jelölte meg tételesen az elvégzendő munkálatokat, ezért a bíróság a szerződésmódosításnál azt vette figyelembe, hogy a felperes a létesítmény megvalósításához szükséges munkák teljes egészét köteles elvégezni. Minthogy az engedélyokiratban felsorolt munkák kivitelezési összege időközben megváltozott, ennek megfelelően módosította a szerződési összeget is.
A felperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében kérte, hogy a szerződési összeg a kijelölési okmány költségtáblázata szerint 224 960 000 Ft legyen. Szerinte a kijelölés nemcsak az elvégzendő feladatra vonatkozott, hanem a kijelölési okmány részét képező értékösszegre is. A beruházási program is ezeknek az értékeknek az alapján készült, és ha az összegen később jelentős mértékben változtatnak, akkor előbb a beruházási program módosítása szükséges. Ennek megfelelően a kijelölés módosítása és új szerződés megkötése vagy a meglevőnek az új kijelölésnek megfelelő módosítása szükséges. Ennek megtörténtéig csak az általa megjelölt összeg erejéig áll fenn szerződéskötési kötelezettsége. A felperes fellebbezésében részletesen kifejtette, hogy a mintegy 40%-os értéknövekedés milyen gazdasági és anyagi, valamint munkaerőbeni változásokat igényel.
Tekintettel arra, hogy az első fokú iratokhoz csatolt jegyzőkönyvben a felperes olyan kifejezett nyilatkozatot tett, hogy „az OVIT által megjelölt 336 574 000 Ft összegű új előirányzati összeget elfogadja”, figyelembe véve az első fokú ítéletben részletesen kifejtett egyéb jogi és gazdasági szempontokat is, nem alapos az ennek megfelelő összegben megállapított szerződési értéket támadó fellebbezés. Nincs tehát alapja annak a kérelemnek sem, hogy a fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság által meghatározott szerződési összeget leszállítva a szerződés értékét a beruházási programban megjelölt 224 960 000 Ft összegben állapítsa meg, ami egyébként eltér a felek által az alapszerződésben megállapított összegtől is.
Amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen kifejtette, a per tárgyát képező munka elvégzésére a Minisztertanács a felperest generálkivitelezőként kijelölte, ennek a kijelölésnek a következményeként a felperesnek a létesítményt arra való tekintet nélkül kell megvalósítania, hogy a felperes által megjelölt engedélyokirat költség-előirányzatát meghaladó összegre vonatkozóan történik az alperes részéről tervszolgáltatás. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az építési szerződés az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelet mellékleteként közzétett alapfeltétel 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint olyan kötelem, amelynek alapján a vállalkozó köteles építési-szerelési munkával elérhető eredményt szolgáltatni. A vállalkozási szerződés fogalmi elemeként a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 2. §-a is a létesítmény, illetőleg egyedi gyártású termék előállítását határozza meg. E jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy amennyiben a kijelölési okmányban megjelölt létesítmény, mint eredmény előállításához az előirányzatban megjelölt összeget meghaladó értékű munkát kell elvégezni, a kivitelező – különös tekintettel a kijelölésre, valamint a népgazdasági érdekre – ezt nem tagadhatja meg.
Azok a további körülmények, amelyekre a felperes főként a fellebbezési eljárás során hivatkozott, nevezetesen, hogy a megnövekedett szerződési érték mellett alvállalkozót kell igénybe vennie, és az eltérő elszámolás módjából következően ez esetben nála ráfizetés mutatkozik, illetve hogy ha nem vesz igénybe alvállalkozót, a megnövekedett mennyiségű munkát nem tudja az előírt határidőre elvégezni, szintén nem indokolják a szerződési érték csökkentését. A felperes által előadottak egyébként is feltételezésen alapulnak. Jelenleg ugyanis nem is ismert, hogy a fokozatos tervszolgáltatás következtében milyen mértékű lesz az a felperes által említett költségnövekedés, amely a szolgáltatás eredetileg meghatározott körén túl jelentkező alperesi igényből adódik. Ez idő szerint tehát nem is lehet megállapítani azt, hogy az előirányzati összeghez képest bekövetkező költségnövekedés mennyiben függ össze a szolgáltatás körének a kibővítésével, illetve hogy az mennyiben adódik esetleges áremelkedésből. Az ügy elbírálásánál a bíróság azt vette figyelembe, hogy a Minisztertanács által meghatározott létesítmény a kijelölési okmányban megállapított módon és határidőre megvalósítható.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felperes fellebbezését nem találta alaposnak, ezért az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 853/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás