MK BH 1978/404
MK BH 1978/404
1978.09.01.
A bíróság a társadalombiztosítási szerv visszafizetésre (megtérítésre) kötelező határozatának megtámadása iránt indított perben köteles a marasztalás összegének megállapításához szükséges bizonyítást lefolytatni: csupán az összegszerűség tisztázása céljából a bíróság a társadalombiztosítási szerv határozatát nem helyezheti hatályon kívül és nem kötelezheti e szervet új eljárásra [Pp. 339. § (2) bek., 341. § d) pont; 1975. évi II. tv. 106. § (2) bek.; MK 106. sz.].
A felperes 1974. március 18-ig ipari szövetkezetnél állott tagsági viszonyban. Ezt követően K. I. géplakatos kisiparossal szóban munkaszerződést kötött és megállapodtak abban, hogy 1974. április 15-én fog munkába lépni. Erre azonban nem került sor, mert időközben megbetegedett és 1974. április 22-től keresőképtelen állományba vették. Ettől kezdve 1975. március 4-ig folyamatosan kapott táppénzt és ez idő alatt összesen 22 941,20 Ft társadalombiztosítási szolgáltatásban részesült.
A felperes az előzőekben említett időtartam alatt a társadalombiztosítás szolgáltatásaira nem volt jogosult, mert K. I.-nál a munkaviszony – minthogy a munkát nem kezdte meg – nem jött létre (Mt. V. 19. §) és így az utolsó munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnését követő 15 napon túl vált keresőképtelenné [71/1955. (XII. 31.) MT sz. rendelet 53. § (2) bek.].
A társadalombiztosítási szerv az 1975. évi II. törvény 106. §-ának (2) bekezdése alapján kibocsátott fizetési meghagyással a felperest a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások, illetve azok értékének visszafizetésére kötelezte. A társadalombiztosítási bizottság a felperes felszólalását elutasította.
A felperes ezután a bírósághoz fordult keresettel és kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését.
A járásbíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. A járásbíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett és annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó ítélet hozatalát kérte.
A megyei bíróság az ítéletével az alperes határozatát (fizetési meghagyását) hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A megyei bíróság az ítéletében tényként állapította meg, hogy az alperes 1974. június 28-án ellenőrzést tartott K. I. munkáltatónál. Az ellenőrzési jegyzőkönyv és mellékletei alapján az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy K. I. és a felperes között nem jött létre munkaviszony. Erre figyelemmel az volt a megyei bíróság álláspontja, hogy az 1974. június 30-át követő időben a szolgáltatások jogalap nélküli felvétele már nem róható fel a felperesnek. Következésképpen a felperes csak az 1974. április 22-től június 30-ig terjedő időben nyújtott szolgáltatások értékét köteles visszafizetni. Az ezt követő időben nyújtott szolgáltatásokat az 1975. évi II. törvény 106. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperes nem követelheti vissza. Minthogy azonban olyan adatok nem álltak rendelkezésre, amelyekből az 1974. június 30-ig felvett társadalombiztosítási szolgáltatások értékét meg lehetett volna állapítani, erre tekintettel a megyei bíróság a Pp. 339. §-ának (2) bekezdése alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 341. §-ának d) pontjában foglaltak értelmében a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránt indított perekben a Pp. XX., az államigazgatási határozatok megtámadása iránti perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni – egyebek között – azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja. A társadalombiztosítási határozat megtámadása iránt indított perekben főszabályként tehát a Pp. 341. §-ának d) pontja érvényesül, ami azonban nem zárja ki a Pp. 339. §-a (2) bekezdésének alkalmazhatóságát, tehát a bíróságnak arra is lehetősége van, hogy a társadalombiztosítási szerv határozatát hatályon kívül helyezze és e szervet új eljárásra kötelezze. A Pp. ez utóbbi rendelkezése alapján csak akkor lehet a társadalombiztosítási határozatot olyan módon hatályon kívül helyezni, hogy a bíróság egyidejűleg a társadalombiztosítási szervet új eljárásra kötelezi, ha a határozatnak olyan hiánya van, amelyet a bíróság előtti eljárásban bizonyítás felvételével nem lehet és más módon sem lehetett pótolni. Nem lehet tehát a határozatot hatályon kívül helyezni olyan felderítetlen tény, illetve ezzel összefüggő összegszerű kérdés miatt, amelyet a bírósági eljárásban megfelelő bizonyítással tisztázni lehet.
A kifejtetteknek megfelelően foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma is a 106. számú állásfoglalásában.
Az adott esetben nem volt akadálya annak, hogy a megyei bíróság az alperest azoknak a számszerűségi adatoknak a megjelölésére kötelezze, amelyek alapján a marasztalás összege megállapítható. Ekként törvénysértően helyezte hatályon kívül a megyei bíróság az alperes határozatát teljes terjedelmében és utasította az alperest új eljárásra, mert a határozat hiányait a másodfokú eljárásban részbizonyítás felvételével pótolni lehetett volna. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 034/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás