PK BH 1978/426
PK BH 1978/426
1978.10.01.
I. Szolgalom csak a felek kölcsönös érdekeinek a figyelembevételével alapítható. A telki szolgalom gyakorlásánál a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni [Ptk. 164. § (3) bek., 166. § (1) bek.*].
II. Telki szolgalmi jog alapítása esetében a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa megfelelő ellenszolgáltatásra tarthat igényt.
III. Telki szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésére irányuló megkereséshez vázrajzot kell csatolni [27/1972. (XII. 31. §, ) MÉM sz. r. 87. § (1) bek. b) pont, (2) bek.].
Az alperesek tulajdona a perbeli ingatlan, amelyet kb. 5 méter széles és 42 méter hosszú nyúlvány köt össze a V. H. útjával. Ennek az utcai részénél van az alperesek telkére vezető nagykapu és kiskapu.
Az alperesek telkének az egyik oldalánál fekszik a felperes ingatlana, amely közúttal nincs összekötve. Az alperesek telkéhez tartozó keskeny nyúlvány másik oldalán fekszik a felperes másik ingatlana, amelynek bejárata van a V. H. útján.
A felperes 1967 előtt az alperesek ingatlanához tartozó bejárati (nyúlvány) részen, az ún. „kisközön” át közelítette meg a közúttal nem érintkező ingatlanát. Az alperesek jogelődje azonban elzárta az átjárás lehetőségét. Ezt követően az átjárást a felperes másik szomszédja engedte meg szívességből.
Az alperesek a saját telkükről a közútra kivezető említett nyúlványrészből 1 méter széles sávot gyalogbejárásra használnak, a fennmaradó 4 méteres sávot kertszerűen művelik.
A felperes keresetében az említett ingatlana javára szolgalmi jog biztosítását kérte az alperes ingatlanán.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésükben arra hivatkoztak, hogy a felperes ingatlanát továbbra is megközelítheti a másik szomszéd ingatlanán keresztül, amelyen jelenleg átjár. Előadták, hogy hozzájárulnak az átjáráshoz, ha a felperes – ellenértékül – megfelelő csereterületet biztosít a részükre.
A bíróság jogerős ítéletében a felperes ingatlanára való bejárás céljára útszolgalmat biztosított az alperesek ingatlanán keresztül a V. H. útja felől 42,5 méter hosszúságban és 4,3 méter szélességben gyalogos- és kocsival való közlekedésre. Az ítéleti rendelkezés a Ptk. 164. §-án alapszik. Az ellenszolgáltatás kérdésében sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem döntött, bár az alperesek fellebbezésükben kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a szolgalmi jog ellenértékéről nem döntött.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A Ptk. 164. §-ának a (3) bekezdése szerint, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A bírósági gyakorlat értelmében ez a rendelkezés szolgalom alapítására is lehetőséget ad. Erre azonban csak a felek kölcsönös érdekeinek a figyelembevételével kerülhet sor.
Az első fokú és a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperesek érdekeit.
A szakértői véleményből és a csatolt vázrajzból kitűnik, hogy a felperes szóban levő ingatlana közútról megközelíthető a saját másik ingatlanán keresztül oly módon, hogy az alperes ingatlanából átjárás céljára mindössze 4 □-öl területet vegyenek igénybe. Mivel a Ptk. 166. §-ának (1) bekezdése szerint a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell a szolgalom gyakorlásánál eljárni, az eddigi peradatból kézenfekvő, hogy az utóbb említett, az alperesi teleknyúlványnak csak rövid szakaszát érintő átjárás biztosításával lehetett volna a jogvitát eldönteni. Megalapozatlanul és kellő indok nélkül mellőzték az ügyben eljárt bíróságok ezt a megoldást, ehelyett az alperesek tulajdonában levő ingatlanon át 4,3 méter szélességben és 42,5 méter hosszúságban biztosítottak bejárást a közútról, ami 47 □-öl területet vesz igénybe.
A szakértő véleményéből az is megállapítható, hogy az alperesek ebből a nyúlványból csak 1 méteres sávot használnak gyalogbejárásra, a többi részt kertként művelik. Fokozottan méltánytalan tehát az alperesre nézve az, hogy az átjárási lehetőség 4,3 méter széles, nagyrészt kertként művelt sávot érintsen.
Az alpereseket terhelő szolgalmi jog meggátolja azonfelül az alpereseket abban is, hogy a V. H. útjánál levő kapu lezárásával elzárják a saját területüket.
2. Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor teljesen figyelmen kívül hagyta az alpereseknek azt az ellenkérelmét, hogy a szolgalmi jog alapítása esetén ellenszolgáltatást kérnek. Eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor nem határozott a fellebbezési kérelemnek abban a részében, amelyben az alperesek kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a szolgalom ellenértéke kérdésében.
3. A telki szolgalmi jog alapításával a felperes ingatlanának értéke emelkedik, az alperesé pedig csökken. Ezért a bírósági gyakorlatban kialakult elveknek megfelelően a bíróság telki szolgalmi jog alapítása esetében a jogszerzőt ellenszolgáltatás megtérítésére kötelezi. Ellenkező esetben a felperes jogalap nélkül gazdagodik az alperesek rovására.
4. A megyei bíróság ítéletében megkereste az illetékes földhivatalt a szolgalmi jog földnyilvántartásba való bejegyzése végett.
Ez a rendelkezés törvénysértő. A földnyilvántartásba történő bejegyzés nem elegendő a telki szolgalmi jog keletkezéséhez. A telki szolgalmi jogot az 1972. évi 31. sz. tvr. szerinti ingatlan-nyilvántartásba, illetve átmenetileg a telekkönyvbe kell bejegyezni. A per adatai szerint a vitás ingatlanokat még a telekkönyvben tartják nyilván, így telekkönyvi bejegyzésre van szükség. Az 1972. évi 31. sz. tvr. 49. §-ának a (3) bekezdése értelmében alkalmazandó 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 87. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a telki szolgalmi jog bejegyzésére irányuló megkereséshez a (2) bekezdésben meghatározott vázrajzra van szükség. Ezért az ítéleti döntés előtt erről is gondoskodni kellett volna. Az előírásnak megfelelő, az ítéleti döntés szerinti változást megfelelően ábrázoló vázrajz nincs az iratok között.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 21 363/1977. sz.)
*].
A módosított szövegben 167. § és 169. § (1) bek.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás