GK BH 1978/438
GK BH 1978/438
1978.10.01.
A kivitelező – ha a szerződésben megállapított határidő lejárta előtt teljesít – a tényleges teljesítéstől a szerződés szerinti határidő lejártáig terjedő időre árkockázati fedezet címén igényt nem érvényesíthet [17/1975. (XII. 29.) ÉVM–ÁH sz. r. 16. § (3) és (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesnek az alperes ellen 27 411 Ft és kamatai megfizetése iránt előterjesztett keresetét, amelyben egy lakótelep épületének átadásától a szerződéses határidőig terjedő időtartamra felszámított árkockázati fedezet megtérítését követelte.
Az ítélet indokolása szerint a felek jogviszonyára irányadó 17/1975. (XII. 29.) ÉVM–ÁH sz. rendelet 16. §-ának (4) bekezdése értelmében a felperes részszámlázás esetén csak az organizációs bejárás és a részszámla kiállításának időpontjai közötti időre érvényesíthet árkockázati fedezetet. Erre az időtartamra az árkockázati fedezet felszámítása és kifizetése peren kívül megtörtént. Nem érvényesíthet tehát a felperes a részszámlázás időpontját követően a szerződésben megállapított teljesítési határidőig további árkockázati fedezetet, mert az ellentétes a fenti jogszabály rendelkezésével.
A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és az alperesnek a kereset értelmében való marasztalását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A fellebbezési előadás szerint „az 1977. november 15-i teljesítési határidővel szerződött építmény elszámolását 4 pénzügyi szakaszra bontva számoltuk el. 1977. június 24-én a teljesítést követően összeállítottuk végszámlánkat, s ez a korábbi részszámlákban nem szereplő munkára az organizációs bejárás és a szerződés szerinti teljesítési határidő közötti időszakra felszámítottuk az árkockázati fedezetet. Ez az összeg 27 411 Ft.”
A felperes keresetének ténybeli alapját világosabban tartalmazza az 1978. január 17-én készült tárgyalási jegyzőkönyv, amely szerint: „Felperes előadja, hogy a szerződésben munkaszakaszonként pénzügyi szakaszolás szerinti részszámlázásban állapodtak meg. Az ennek megfelelően kiállított részszámlákban az alperes az organizációs bejárás és a részszámlázás időpontja közötti időre esedékes árkockázati fedezetet részszámlaként és a végszámlát is a számla kiállításának időpontjáig számolta el, majd ezt követően nyújtott be egy pótszámlát, amelyben az árkockázati fedezetet a végszámla kiállításának időpontjától a szerződésben kikötött teljesítési határidőig is el kívánta számolni. Ezt már nem fizette meg az alperes.”
A felek kérésére a bíróság az árkockázati fedezet összegének megállapítására egyeztetést rendelt el. Az egyeztetési jegyzőkönyv szerint a felek között csak jogkérdésben van vita. Ez a jogkérdés pedig az, hogy ha a kivitelező a létesítményt a szerződéses határidőnél korábban adja át, a teljesítés napja és a szerződés szerinti határidő lejárta közötti időtartamra felszámítható-e az árkockázati fedezet.
A 17/1975. (XII. 29.) ÉVM–ÁH sz. rendelet 16. §-ának (3) és (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „(3) Az árkockázati fedezetet a 6. § (2) bekezdése szerinti időpont, továbbá a szerződésben építményenként meghatározott (a megrendelő késedelme esetén a tényleges) teljesítési időpont között eltelt teljes naptári hónap száma alapján kell számítani. – (4) Az árkockázati fedezetet a 6. § (2) bekezdése szerinti időpont és a számla (részszámla) kiállításának időpontja között eltelt naptári hónapok száma alapján kell számítani, ha a) a szerződés alapján több építmény valósul meg és az egyes építményekre a felek külön teljesítési határidőben nem állapodnak meg; b) egy építményről több részszámla készül”.
A jogszabály rendelkezésének, amely szerint az árkockázati fedezetet a szerződésben építményenként meghatározott teljesítési időpontig lehet elszámolni, nyilvánvalóan az a helyes értelme, hogy a teljesítési időpont után, vagyis a kivitelező késedelme idejére árkockázati fedezet nem érvényesíthető. Ez alól kivétel az az eset, amikor a határidő túllépését a megrendelő késedelme okozza. Ilyen esetben az árkockázati fedezet a tényleges átadásig számítható fel.
Az árkockázati fedezet céljával – amely az átadásig a kivitelezőnél felmerült anyagártöbbletek ellensúlyozása – ellentétes az olyan következtetés, amely szerint a jogszabályalkotó a határidő előtti teljesítést premizálni kívánta olyképpen, hogy a kivitelező a tényleges teljesítés időpontjától a szerződés szerinti teljesítési határidő lejártáig terjedő időre is felszámíthassa az árkockázati fedezetet. Ha a jogszabályalkotónak az lett volna a célja, hogy a kivitelező arra az időre is megkapja az árkockázati fedezetet, amikor már a terhére anyagártöbblet – a teljesítés folytán – nem merülhet fel, azt félreérthetetlenül kifejezésre kellett volna juttatnia. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában a jogszabály vitatott rendelkezését megalkotásának céljából kiindulva kell értelmezni és alkalmazni.
A felperes tehát a tényleges átadás napjától a szerződéses határidőig nem igényelhet árkockázati fedezetet.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 329/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás