GK BH 1978/443
GK BH 1978/443
1978.10.01.
Ha átalányösszeg megállapításának nincs helye, a vízdíj megfizetése, illetve visszafizetése iránt indított per előzetes államigazgatási eljárás nélkül bírói útra tartozik [27/1975. (X. 30.) MT sz. r. mellékleteként közzétett „Közműves vízellátás szabályzata” 33. § (1) bek., 37. § (4) bek.; Pp. 152. § (1) bek.].
Az alperes gondoskodik a felperes kezelésében és más szervezetek használatában levő épületek vízellátásáról. A vízszolgáltatás a közműhálózatra csatlakoztatott egy vezetéken, a vízfelhasználás mérése pedig a felperes nevén álló egy vízmérőn történik.
A felperes a keresetében 119 713 Ft vízdíj visszafizetésére és kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a megjelölt összeget az alperes jogtalanul „emelte le” a számlájáról, azzal ugyanis nem ő, hanem a többi vízfogyasztó tartozik.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert ő kizárólag a felperessel áll jogviszonyban és így jogszerűen járt el, amikor az elfogyasztott víz ellenértékét a felperestől behajtotta. Az, hogy a víz ellenértéke az érintett fogyasztók között miként oszlik meg, kizárólag a felperesre és a többi fogyasztóra tartozik. Később a perben az ellene támasztott követelés erejéig keresetet terjesztett elő a többi fogyasztóval szemben.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 27/1975. (X. 30.) MT sz. rendelet mellékleteként közzétett „Közműves vízellátás szabályzata” 33. §-ának (1) bekezdése értelmében – amikor nincs lehetőség az egyes ingatlanok elkülönített bekapcsolására – a fogyasztott víz mennyiségét átalányban kell meghatározni. A Szabályzat 37. §-ának (4) bekezdése alapján az átalány megállapítása a helyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. A pert tehát államigazgatási eljárásnak kell megelőznie, ezért a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján a per tárgyalását az államigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az alperes fellebbezését elbírálva ezt a végzést a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A mindkét végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróságok tévesen állapították meg, hogy a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás államigazgatási hatáskörbe tartozik.
A 27/1975. (X. 30.) MT sz. rendelet 33. §-ának (1) bekezdése értelmében a fogyasztott víz mennyiségét csak az esetben lehet átalányban megállapítani, ha az ingatlan vagy a közkifolyó nincs vízmérővel ellátva. A jelen esetben azonban van olyan vízmérő, amely a felperes, valamint a perben szereplő többi fogyasztó által együttesen felhasznált víz mennyiségének a mérésére alkalmas. Az átalány megállapításának tehát nincs meg a feltétele. Ilyen értelemben döntött egyébként a városi tanács építési és közlekedési osztálya is, amikor az alperesnek az átalány megállapítására irányuló kérelmét elutasította.
A felperes keresete a vízdíj visszafizetésére irányult. A vízdíjjal kapcsolatos vita előzetes államigazgatási eljárás nélkül közvetlenül a bíróság elé terjeszthető. A jelen jogvita érdemi eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy az alperes a tényleges fogyasztáshoz képest helyesen számította-e fel a vízdíjat a vele jogviszonyban levő és vízmérővel rendelkező felperesnek. Más kérdés az, hogy az elfogyasztott víz ellenértéke hogyan oszlik meg a felperes és a többi fogyasztó között.
A fenti okok miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az óvással támadott mindkét végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az ügy érdemi tárgyalásának folytatására utasította. (Legf. Bír. G. törv. III. 30 203/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás