BK BH 1978/459
BK BH 1978/459
1978.11.01.
A gazdálkodással kapcsolatos kötelesség jelentős mennyiségű termékre elkövezett megszegésének bűntettét valósítja meg az, aki a szövetkezet erdejéből több száz köbméter fát jogtalanul kitermeltet [1961. évi V. törvény (Btk.) 224. § (2) bek. b) pont].
A megyei bíróság a vádlottat a garázdálkodással kapcsolatos kötelesség jelentős mennyiségű termékre elkövetett megszegésének bűntette miatt 20 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott a mezőgazdasági termelőszövetkezet (tsz) elnöke volt. A tsz olyan új beruházásokra vállalkozott, amelyek kivitelezésére megfelelő anyagi fedezete nem volt. A vádlott látta, hogy az említett okból mérleghiányra lehet számítani. A hatóságilag jóváhagyott üzemterv adta lehetőségek felhasználásával a tsz kezelése alatt álló erdőkből és fasorokból támkaróknak alkalmas fák kivágásával és értékesítésével akarta elkerülni a mérleghiányt. A támkarók szállítására a termelőszövetkezet szerződést kötött állami gazdaságokkal és egyes termelőszövetkezetekkel. A szerződések egy részét a már megindult fakitermelési munkálatok közben kötötték meg. A fakitermeléssel kapcsolatban a tsz vezetősége határozatokat is hozott. A tsz a fenti előzmények után 9,20 hektáron 516 m3 fát termelt ki engedély nélkül, és az így okozott kár összege 64 500 forint.
Az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozottan állapította meg. A megállapított tényekből helyesen következtetett vádlott bűnösségére és a cselekményt helyesen minősítette.
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 15. §-a, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 33/1962. (IX. 12.) Korm. sz. rendelet 57. §-ának (1) bekezdése értelmében az erdőgazdasági üzemtervtől, illetve éves tervtől eltérő fakitermelést (rendkívüli fahasználatot) – sürgős szükség esetét kivéve – csak az erdőgazdasági üzemtervet, illetve az éves tervet jóváhagyó szerv engedélyével szabad végezni.
A vádlott az említett igazgatási jogszabály megszegése folytán nem az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 103. §-ában meghatározott engedély nélküli fakitermelés szabálysértését, illetőleg a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 108. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási kötelesség megszegésének szabálysértését, hanem az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított, a Btk. 224. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, a gazdálkodással kapcsolatos kötelesség megszegésének bűntettét valósította meg.
Az erdőgazdasági üzemtervtől az illetékes hatóság előzetes engedélyének hiányában való eltérés azt eredményezte, hogy jelentős erdőterület az erdőgazdálkodás szempontjából hosszabb időtartamra kiesett, amely a népgazdaság számára szembeszökő hátrány bekövetkezését eredményezte. Ebből a szempontból nem csupán a kár összegszerűségében jelentkező materiális érdeksérelem az irányadó, hanem az a kiemelkedően káros gazdasági hatás, amely – a viszonylag kisebb értékű kárösszeg mellett – az erdőgazdasági ágazat zavartalan működését, az erdő jogellenes kiirtása folytán hátrányosan befolyásolja.
Tekintettel erre, valamint a kitermelt fa mennyiségére is, helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott gazdálkodással kapcsolatos kötelesség megszegésével elkövetett cselekményét a Btk. 224. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős mennyiségű termékre elkövetettnek minősítette.
A kiszabott büntetés súlyosbítására irányuló fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál általában helyesen állapította meg és értékelte a bűnösségi körülményeket. A Legfelsőbb Bíróság nagyobb jelentőséget tulajdonított a cselekmény társadalomra veszélyességének és pénzfőbüntetés helyett 5 hónapi szabadságvesztés büntetést találta olyannak, amely megfelel a büntetési céloknak és a büntetéskiszabási elveknek. Tekintettel az elsőfokú bíróság által helyesen felsorolt nagyszámú enyhítő körülményre, a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 70. §-ának (3) bekezdése alapján 1 évi próbaidőre felfüggesztette a szabadságvesztés büntetés végrehajtását.
Figyelemmel arra, hogy a vádlottnak megfelelő vagyona és jövedelme van, a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 10 000 forint összegű pénzmellékbüntetéssel is sújtotta a vádlottat.
A szövetkezettel szemben az okozott gazdasági hátrány esetleges jóvátételére egyéb törvényes lehetőség áll rendelkezésre. (Legf. Bír. Bf. I. 580/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás