GK BH 1978/46
GK BH 1978/46
1978.01.01.
A címzett által a fuvarozó és a szállító ellen egyazon keresetlevélben történt keresetindítás esetében a per alperesek szerinti elkülönítésének és az egyik alperes tekintetében a keresetlevél más bírósághoz való áttételének nincs helye [Pp. 374. §, 382. § (1)–(2) bek.].
A felperes keresete szerint a II. r. alperes által feladott konzerváruból 15 üveg összetört, de nem tudta megállapítani, hogy a II. r. alperes mint feladószállító vagy pedig a fuvarozást végző I. r. alperes fuvarozó szegte-e meg a szerződést. 668 Ft kár erejéig mindkét alperessel szemben terjesztett elő keresetet.
Az elsőfokú bíróság elrendelte a per alperesekkénti elkülönítését, az I. r. alperessel szemben a pert folytatta, a II. r. alperes elleni keresetlevelet áttette az arra illetékes megyei bírósághoz. Ezt azzal indokolta, hogy a felperes tartozik a célszerűségnek megfelelően elbírálni, hogy melyik alperes ellen terjesszen elő keresetet, nem bízhatja a bíróságra annak eldöntését, hogy kit marasztaljon. Szerepel az indokolásban még az is, hogy a két alperes elleni követelés különböző jogviszonyokon – fuvarozási, illetve szavatosi kárfelelősségen – alapszik.
E végzés ellen a felperes fellebbezett. Ebben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság végzése figyelmen kívül hagyta a peregység elvét, hiszen a felek egymással kölcsönös kapcsolatban vannak, és e követelés csak egységes összefüggésében ítélhető meg.
A fellebbezés alapos.
A Polgári Perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. számú törvényerejű rendelethez fűzött általános indokolás I. fejezetének 2. pontja követelményként jelöli meg az eljárás gyorsítását és egyszerűsítését. A gazdasági perek gyors és szakszerű elbírálását hangsúlyozza a Pp. 365. §-ához fűzött indokolás is. Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése kifejezésre jut a módosított Pp. számos szabályában, így pl. a 370., a 371., a 372., a 376., a 377., stb. §-aiban. A 382. § (1) bekezdése utal arra, hogy a viszontkeresetet lehetőleg a keresettel együttesen kell tárgyalni. A gyorsítást és egyszerűsítést szolgálja – a most említetten kívül – a perek koncentrálását egyesítés útján lehetővé tevő 382. § (2) bekezdése. Ugyanezen cél szolgálatában áll a 374. § is, amely kifejezetten megengedi az egymással összefüggő – bár különböző jogviszonyokból eredő – igények együttes érvényesítését.
Helyesen utalt arra a felperes, hogy állandó bírói gyakorlat a címzett által a fuvarozó és a szállító ellen egyazon keresetlevélben való keresetindítás lehetővé tétele. Ennek célszerűségi indoka az, hogy sérülten megérkező küldemény esetében a címzett igen gyakran valóban nem állapíthatja meg, hogy a szállító hibás termék szállításával, meg nem felelő csomagolással, helytelen berakással vagy a fuvarozó a fuvarozási szerződés megszegésével okozta-e a küldemény sérülését. Az említett két jogviszony szorosan összefügg egymással, elkülönített vizsgálatuk az összefüggések megszakítását vonná maga után, és – azonfelül, hogy több bíróság foglalkoztatását jelentené, és több költséget okozna – a később elbírált per bíróságának esetleg még egyszer le kellene folytatnia azt az eljárást, amely az első ízben eljáró bíróságnál már lefolyt, vagy azt ki kellene egészítenie. Emellett ilyen eljárásnál sérelmet szenvedhet a jogegység.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a jelenlegihez hasonló tényállás esetében már megállapította, hogy „a felperes a keresetlevélben egyetlen és nem több követelést érvényesített az alperesekkel szemben, s ezen az sem változtat, hogy a nevezettek vagy valamelyikük milyen, – illetve egymástól eltérő – jogviszonyból eredően vált adóssá. A bíróság az ilyen peres eljárásban nem két perben dönt, hanem a bizonyítás eredményeként megállapított tényállás alapján és annak megfelelően azt az alperest marasztalja, amelyikkel szemben a felperes kereseti követelését alaposnak találta. A tárgyalt esetnek az a jellegzetessége, hogy azonos perbeli oldalon több kereset van ugyan, de az egyes keresetek egymástól kölcsönösen függnek, illetve egymást kölcsönösen kizárják és egyidejű létezésük csak átmeneti jellegű, kielégítést csupán egyikük nyer” (BH1975. 3. sz. 147.).
A fentiek figyelmen kívül hagyásával az egységes elbírálás meghiúsításával az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette az eljárás lényeges szabályait ezért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzést a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte e1.
Az újabb eljárás során elkülönítés nélkül egyazon eljárás keretében kell dönteni a kereseti kérelem tekintetében. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 743/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás