BK BH 1978/461
BK BH 1978/461
1978.11.01.
Az emberölés kísérletének aljas indokból elkövetettként minősítését alapozza meg, ha az elkövető azért akarja megölni gyermekét, hogy ezáltal a házasság felbontása miatt volt házastársán bosszút álljon [1961. évi V. törvény (Btk.) 293. § (2) bek. b) pont].
A megyei bíróság a vádlottat aljas indokból és célból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 10 évi, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott házasságát a bíróság felbontotta, sőt a volt közös lakás elhagyására kötelezte. Másnap a vádlott a munkahelyéről hazament, ahol gyermekeit, elvált feleségét és anyósát is otthon találta. A vádlott hazaérkezését követően azonban elvált felesége elment hazulról és aznap már vissza sem tért. A vádlott emiatt nyugtalanná vált és másnap reggel a fiát elküldte, hogy az anyját hívja haza. A gyermek nem tudott az anyjával beszélni. A vádlott ekkor egy papírdarabra a következő üzenetet írta: „Ez a nap szerencsétlen lesz az életben. Helyetted mi halunk meg ketten a lányoddal”. Az üzenetet átadta a fiának azzal, hogy vigye el az anyjához.
Miután a gyermek elment, a vádlott az őt megható módon vigasztaló lányát torkon ragadta és fojtogatni kezdte, majd azt abbahagyva a konyhaszekrényből kivett konyhakéssel, közepes erővel háromszor hasba szúrta. Ezután egy másik konyhakést vett magához és azzal kisebb erővel a saját bal mellébe szúrt. A penge azonban a bordacsontban elakadt. A vádlott ezután többször a bal karjába szúrt, majd zsilettpengével a csuklóján – az ütőereket nem érintő – metszett sérüléseket ejtett.
A vádlott sérülései egyenként és összességükben 8 napon belül gyógyultak a gyermekén ejtett sérülések közül kettő életveszélyes volt, mert a testüreget is megnyitotta. A sértett életét csak az időben megkezdett szakszerű és gyors orvosi beavatkozás mentette meg.
A megyei bíróság által megállapított tényállás hibátlan, s abból a vádlott bűnösségére vont jogi következtetés okszerű.
A cselekmény minősítését illetően a megyei bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a vádlott cselekményét a bosszú motiválta. A kisleánya sérelmére megvalósított magatartásának mozgatórugója voltaképpen az volt, hogy a házasság felbontása miatt felesége életét bosszúból megkeserítse. Az ilyen indítóokból fakadó emberölés az állandó bírói gyakorlat szerint is aljas indokból elkövetettnek tekintendő, ezért a cselekménynek aljas indokból elkövetettként való minősítése törvényes.
A megyei bíróság azonban a cselekményt – az ítélet indokolásából is kitűnően – egyszersmind aljas célból elkövetettnek is minősítette, bár ezt a minősítést külön nem indokolta. A tényállás és az iratok tartalma alapján nem is merült fel olyan adat vagy körülmény, mely a cselekménynek az utóbbi minősítését megalapozhatná. A Legfelsőbb Bíróság ezért az aljas célból elkövetés szerinti minősítést mellőzte.
A büntetés kiszabása körében a Legfelsőbb Bíróság nem tulajdonított jelentős enyhítő hatást a vádlott öngyilkossági kísérletének, valamint a bűncselekmény kísérleti szakban maradásának, mert az öngyilkossági szándék komolyságához kétségek fűződnek, a cselekmény pedig „befejezett kísérlet” volt.
Ezzel szemben további súlyosító körülmény, hogy a gyermeket háromszor is megszúrta, melyek közül kettő életveszélyes sérülést okozott. A vádlott terhére értékelendő az a szívós kitartó magatartása is, hogy a szúrások előtt már a gyermekét ölési szándékkal fojtogatta. Végül nyomatékkal kellett figyelembe venni, hogy a családi kapcsolat révén, valamint koránál fogva is kiszolgáltatott helyzetben levő gyermeke sérelmére követte el a cselekményt, aki ragaszkodott hozzá és a vádbeli esetkor is vigasztalni igyekezett őt. Végül meghatározó jelentősége van annak, hogy cselekménye kíméletlen megvalósításával maradandó lelki sérülést okozott gyermekének.
A fenti kiegészítésekkel elfogadott bűnösségi körülményekre figyelemmel az elsőfokú bíróság által a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének alkalmazása nélkül kiszabott szabadságvesztés büntetés tartama nem eltúlzott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság enyhítésre irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. (Legf. Bír. Bf. IV. 589/1978 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás