BK BH 1978/466
BK BH 1978/466
1978.11.01.
Az a gépkocsivezető, aki a járművet megbízója engedélye nélkül, jogosulatlanul használja, a lopást nem követi el [1961. évi V. törvény (Btk.) 291. § (2) bek., 296. § (2) bek. 3. pont, 194/B. § (1) bek. a) pont].
A terheltet a járásbíróság jogerős ítéletével lopás bűntette miatt – amellyel összefüggésben a járműben kárt okozó rongálást is megvalósított, valamint közlekedési vétség miatt halmazati büntetésül 10 hónapi szabadságvesztésre és a járművezetéstől 7 hónapi eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megállapított tényállás szerint a terhelt mint az egyik vállalat gépkocsivezetője D.-ben dolgozott a vállalat autódarujával. Délben a munkát befejezték, és mivel több munka nem volt, a terhelt ebéd közben szeszes italt fogyasztott. Délután 17 óra 30 perc körüli időben a daruskocsival – erre vonatkozó engedély nélkül – elindult Ny. irányába, ahol az ideiglenes lakása volt. A 11. sz. főútvonalon egy betonkorlátnak ütközött és azt kidöntve az árokba csúszott ennek során a gépjárműben kárt okozott. A terhelt a balesetet a rendőrségen jelentette. A megejtett vérvizsgálat adatai szerint a baleset okozásakor közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A járásbíróság ítélete ellen a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott lopást az követi el, aki idegen járművet mástól jogtalan használat végett elvesz, vagy már jogtalanul elvett ilyen járművet jogtalan használat végett megszerez. Az a gépkocsivezető, aki a rábízott járművet megbízója engedélye nélkül, jogosulatlanul használja, a lopás bűntettét nem követi el, mert a jogtalan elvétel hiányában a törvényi tényállás minden eleme nem valósul meg. Az ítélkezési gyakorlat szerint olyan esetben, amikor az alkalmazott magáncélra használja a rábízott gépkocsit – amennyiben maga a használat károkozással együtt jár – hűtlen kezelés bűntettének megállapítására kerülhet sor.
Tévedett tehát a járásbíróság, amikor a terhelt bűnösségét lopásban megállapította, illetve a szeszes ital hatása alatti vezetésből származó baleset folytán keletkezett kárra tekintettel a lopást a járműben kárt okozó rongálással összefüggésben elkövetettnek is minősítette.
A terhelt a kifejtettek szerint e bűncselekményt nem követte el, s minthogy a hűtlen kezelés bűntettének megállapítását megalapozó károkozásra nézve bizonyítékok nem merültek fel, a daruskocsi jogtalan használatában jelentkező terhelti magatartás bűnösség megállapításának alapja nem lehet.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján a vonatkozó törvénysértést megállapította és a (3) bekezdés alapján a járásbíróság ítéletét a bűnösség részbeni megállapítására vonatkozó és a büntetést kiszabó részében hatályon kívül helyezve érdemi határozatot hozott. Ennek keretében a terheltet az ellene lopás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, a terhére fennmaradó közlekedési vétség miatt pedig büntetlen előéletére, megbánó beismerésére, valamint jövedelmi viszonyaira figyelemmel a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alkalmazásával 5000 forint pénzbüntetésre és a Btk. 52/A. és 52/B. §-a alapján a járművezetéstől 7 hónapi eltiltásra ítélte. (Legf. Bír. B. törv. V. 479/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás