GK BH 1978/47
GK BH 1978/47
1978.01.01.
A fizetési késedelemben levő megrendelő illetékfizetési kötelezettségét abban az esetben is meg kell állapítani, ha a követelt ellenértéket helyette harmadik személynek kellett megfizetnie [Pp. 386. § (1) bek., 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.; Ptk. 286. §, 332. §].
A felperes jogosult fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes kötelezettel szemben, mert az 1976. május 5. napján kelt számlája ellenértékét nem fizette meg. Az alperes ellentmondásában arra hivatkozott, hogy a felpereshez küldött megrendelésében jelezte, hogy a számla ellenértékét a termék átvevője fizeti ki, ezért a felperesnek az alperes ellen előterjesztett fizetési meghagyás iránti kérelme téves.
A felperes nem tette vitássá, hogy az átvevő a kereseti követelést – bár késedelmesen – kiegyenlítette, kérte „az ügy szüneteltetését”.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján a pert megszüntette és kötelezte a felperest az eljárási illeték megfizetésére. Az indokolás szerint a felperes valójában elállt a keresetétől, ezért az eljárást meg kellett szüntetni, a felperest az alaptalan perlés miatt az eljárási illeték megfizetésére kellett kötelezni.
A felperes az illetékrendelkezés ellen fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A per adataiból megállapítható volt, hogy az alperes a fizetési kötelezettségének a megjelölt határidőn belül nem tett eleget, helyette és beleegyezésével az átvevő fizetett, amelyet a felperes jogszerűen elfogadott. A Ptk. 286. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult. A kötelezett alperes hozzájárulása már a megrendelésben megtörtént. Az átvevő késedelmesen teljesített, a teljesítés elfogadásából azonban nem következik az, hogy a felperes fizetés hiányában, illetve késedelmes fizetés esetében az átvevővel szemben felléphetett volna. A felperes helyesen a vele jogviszonyban álló alperessel szemben kérte a fizetési meghagyás kibocsátását, mert arra nincs adat, hogy az átvevő az alperes tartozását a Ptk. 332. §-a szerint is átvállalta volna. A fizetéssel tehát mind a főkövetelés mind a kamatkövetelés tekintetében a felperessel szemben az alperes késedelmeskedett, a perre az alperes okot szolgáltatott, ezért az eljárási illeték megfizetésére köteles. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése és a 259. §-a alapján megváltoztatta és az eljárási illetek megfizetésére az alperest kötelezte. (Legf. Bír. Gf. I. 32 675/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás