GK BH 1978/483
GK BH 1978/483
1978.11.01.
A szállító birtokában levő importengedély tartalmáról a szerződési jognyilatkozatban közölt és a valóságnak meg nem felelő tájékoztatás lényeges körülményre vonatkozó olyan megtévesztő magatartás, amely a szerződés sikeres megtámadásának alapjául szolgálhat [Ptk. 4. § (1) és (3) bek., 207. § (3) bek., 209. § (1) bek.*, 210. § (4) bek.].
A felperes beruházó az I. r. alperes vállalkozóval szerződést kötött egy kórház olajtüzelésű kazántelepének építésére és szerelésére. Az ehhez szükséges kazánokat és ezek olajégőit az I. r. alperes szállítási szerződés alapján a II. r. alperestől szerezte be. A teljesítés hibásan történt, ezért a felperes az I r. alperes ellen előterjesztett keresete alapján a bíróság részítéletében az I. r. alperest a kazántelep tápszivattyúinak és olajégőinek kijavítására és 67 200 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. A marasztalás a tápszivattyúk vonatkozásában az I. r. alperes saját felróható magatartásán, az olajégők hibái miatt pedig a közreműködőjéért (II. r. alperes) fennálló felelősségén alapult. Ez a részítélet jogerőre emelkedett.
A megyei bíróság az I. r. alperes által a II. r. alperes ellen szállítási szerződés megtévesztésre alapított megtámadása címén indított keresetének helyt adott, a II. r. alperest az égők 647 036 Ft ellenértékének visszafizetésére, azok: visszavételére, valamint az I. r. alperes részítéletbeli marasztalásából a II. r. alperesre eső 64 000 Ft kötbér mint kár megtérítésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az I. r. alperes a II. r. alperestől tüzelő- és fűtőolaj elégetésére egyaránt alkalmas olajégőket rendelt, a II. r. alperes azonban csak tüzelőolaj üzemelésére megfelelő égők szállítását vállalta azzal az indokolással, hogy fűtőolaj felhasználására is alkalmas égők importjára és kazánokba való beépítésére nem rendelkezik engedéllyel. A szállítási szerződés ezek után ilyen – az I. r. alperes szerződési céljának és a beruházás tervdokumentációjának nem megfelelő – tartalommal jött létre és ment teljesedésbe. A II. r. alperes azonban a szerződés megtámadására alapot adó módon megtévesztette az I. r. alperest. A bizonyítás anyagából ugyanis megállapítható volt, hogy a II. r. alperes a valóságnak meg nem felelően állította az említett engedély hiányát, mert rendelkezett olyan engedélyekkel, amelyek alapján a tüzelő- és fűtőolaj felhasználására egyaránt alkalmas égőket is importálhatott és beépíthetett, mégis csupán a megrendelő szempontjából nem kielégítő égők szállítását vállalta. A megtévesztés folytán a szerződés a megkötésére visszaható hatállyal érvénytelenné vált, ezért az elsőfokú bíróság az eredeti állapot helyreállítására és kártérítésre kötelezte a II. r. alperest.
A II. r. alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság a megtámadási keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában helytállónak fogadta el a II. r. alperesnek azt az előadását, hogy a szerződés a felek megtévesztés nélküli megegyezésének megfelelő tartalommal jött létre és ment foganatba, az pedig nem megtámadási ok, hogy a megrendeléstől eltérő igazolást a II. r. alperes olyan engedélyek hiányával indokolta, amelyekkel rendelkezett. A felek részéről a jogszabály által megkívánt kölcsönös és egybehangzó akaratkijelentés történt. A Ptk. 209. §-ának (1) bekezdése [jelenleg a Ptk. 207. §-ának (3) bekezdése] értelmében a szerződés érvényessége szempontjából a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka közömbös. Az elsőfokú bíróság által megtévesztésnek minősített indokoló nyilatkozat nem is a szerződés tartalmi elemére, hanem az I. r. alperes kívánságának megfelelő tartalmú szerződés megkötésétől való elzárkózás belső megfontolására vonatkozott, ez utóbbi pedig akkor sem ok a szerződés megtámadására, ha a közölt indokok a valóságnak nem feleltek meg. Az engedélyek hiányának az állítása nem zárta el attól az I. r. alperest, hogy a kívánt égők beszerzését más szállítótól megkísérelhesse.
A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az iratok alapján megállapítható – és erre helytállóan mutat rá a törvényességi óvás –, hogy az elsőfokú bíróság megnyugtatóan tisztázta: a II. r. alperes az I. r. alperest a szállítási szerződés megkötésekor lényeges körülmény tekintetében valótlannak bizonyult szerződési nyilatkozatával megtévesztette. Ezek szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg a megtámadás törvényes előfeltételeinek a fennállását és helytállóan alkalmazta a sikeres megtámadás jogkövetkezményeit. Ezért a fentiekkel ellentétes jogi álláspontra helyezkedő és az I. r. alperes keresetét ez okból elutasító másodfokú ítélet törvénysértő.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az első- és másodfokú bíróság által helytállóan megállapított tényállást döntése alapjául elfogadta. A kórház felújítási és átalakítási munkáihoz a beavatkozó által készített tervdokumentáció szerint a kazánokhoz olyan égők voltak szükségesek, amelyek tüzelő- és fűtőolajjal való üzemeltetésre egyaránt alkalmasak. Az I. r. alperes kivitelező ilyen égők szállítására adott megrendelést a II. r. alperes szállítónak. A II. r. alperes – a beavatkozó meg nem cáfolt nyilatkozata szerint – 1971. év óta importált és forgalmazott egy külföldi gyártóműtől származó olyan égőket, amelyek mindkét célra alkalmasak voltak. Az alperesek szerződéskötése idején, illetve ez után is az 1974. évben a II. r. alperes ugyancsak importált ilyen égőket. Az elsőfokú bíróság megkeresésére az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet azt is igazolta, hogy a II. r. alperes 1971. év óta és így a szerződéskötés idején is rendelkezett olyan engedélyekkel, amelyek szerint importálhatott és kazánokkal egybeépíthetett olyan égőket, amelyek mindkétfajta olaj elégetésére alkalmasak. A II. r. alperes az I. r. alperes szerződési célját, illetve az ezáltal képviselt népegészségügyi érdeket ismerte, képes is volt ennek kielégítésére, az I. r. alperes helyesen feladott megrendelésére 1974. április 16-án mégis olyan eltérő igazolást (szerződéstervezetet) adott, amely szerint kizárólag tüzelőolajjal való üzemeltetésre alkalmas égőket fog szállítani, mert kizárólag ilyen olajjal való üzemelésre alkalmas égők importjára és kazánokkal való együttes üzemelésére van engedélye. Az engedélyek számát is közölte. Az I. r. alperes e nyilatkozat valóságában nem kételkedett, ezért a szerződés a felek között az 1975. év folyamán csak a tüzelőolajjal üzemelhető égők szállítására jött létre.
A II. r. alperes az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a szerződéstervezetét azért indokolta az engedélyek állított hiányával, hogy értékesítési céljainak megfelelő tartalmú szerződés megkötésére késztesse az I. r. alperest. A II. r. alperesnek ez a magatartása ellentétben állt a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésével, amely szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon és a (3) bekezdésével, amely szerint a polgári jogi viszonyokban a szocialista együttélés követelményei szerint kölcsönösen együttműködve kell eljárni. Az együttműködést elsősorban a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kell megvalósítani.
A II. r. alperes az ismertetett és a valóságnak nem megfelelő tényállításával (a meglevő engedélyek hiányának az állításával) az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint az I. r. alperest lényeges körülmények tekintetében megtévesztéssel vette rá a szerződéskötésre, tehát a Ptk. 210. §-a (4) bekezdésének megfelelően alkalmazta a sikeres megtámadás jogkövetkezményeit.
Téves a fellebbezőnek és a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a II. r. alperesnek az I. r. alperest megtévesztő valótlan tényállítása nem a szerződés tartalmára (lényeges körülményre) vonatkozott. Az I. r. alperes elfogadta ugyan a megrendeléstől eltérő szerződéstervezetet (igazolást), de a valóság ismeretében másképpen határozott volna. Az I. r. alperes az engedély hiányát – tévesen – fennállónak tekintette, és ez indította az elfogadó nyilatkozat megtételére, de a valóság ismeretében nyilvánvalóan ragaszkodott volna a mindkétfajta olajjal üzemelésre alkalmas égők szállításához. A valótlan tényállítás tehát a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozott, amellyel az I. r. alperes akaratelhatározását lényegesen befolyásolta.
Téves a másodfokú ítélet indokolásának az a megállapítása, hogy a szerződéskötéstől való elzárkózás indokaiként felhozott körülmény valótlansága azért nem megtévesztés, mert nem a szerződés tartalmára, hanem arra a „belső megfontolásra” vonatkozott, amelyre alapítva tette meg a II. r. alperes a szerződési nyilatkozatát. Éppen a tényállás bizonyítja, hogy a II. r. alperesnek az a „belső megfontolása”, amely valótlan tényállításban nyilvánult meg, a szerződés lényeges tartalma tekintetében megtévesztő lehetett, és a jelen esetben az is volt.
Tévesen hivatkozott a másodfokú ítélet indokolása a Ptk. 209. §-ának (1) bekezdésére [jelenleg a Ptk. 207. §-ának (3) bekezdése]. Eszerint a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. E szabállyal a jogalkotó a forgalom biztonsága érdekében a megállapodást érvényesnek minősíti az érvénytelenségre hivatkozó – de az ezt előidéző – azzal a féllel szemben, aki rosszhiszeműen jelent ki a valódi, „elrejtett” akaratától eltérő más akaratot azzal a célzattal, hogy azt a másik, jóhiszemű fél valódinak tekintse. Az említett jogszabály az ügyletet azért is tekinti érvényesnek, mert a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdése szerint a saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. A Ptk. 207. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabály azonban nem érinti a jelen tényállást és nem zárja ki a konkrét esetben a megkötött szerződés törvényes okból való megtámadásának lehetőségét.
A fenti okok miatt az Elnökségi Tanács a másodfokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és mivel a döntéshez szükséges tények az iratokból megállapíthatók voltak, a II. r. alperes fellebbezésének érdemi elbírálása mellett az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Eln. Tan. G. törv. 30 309/1978. sz.)
*,
A módosított Ptk-ban: 207. § (3) bekezdés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás