MK BH 1978/49
MK BH 1978/49
1978.01.01.
I. A dolgozó munkakörének megváltoztatását nem lehet – a munkaszerződés módosításának nem minősülő – átirányításnak tekinteni. [1967. évi II. törvény (Mt.) 22. § (2) bek., 24. § (1) bek., 35. § (2) bek.].
II. A dolgozó a munkakörének egyoldalúan, a hozzájárulása nélkül történt megváltoztatása miatt munkaügyi vitát kezdeményezhet [34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 107. § (1) bek. a) pont].
A felperes 1966 júniusától dolgozik az alperes vállalatnál. Munkaköre három éven át behordó volt. 1969 júniusában az orvosi rendelőbe helyezték át elsősegély-nyújtói munkakörbe. Az alperes 1976. október 15. napján kelt intézkedésével közölte a felperessel, hogy az orvosi rendelőből a feldolgozóüzembe irányítja át, ahol munkaköre öblösüveg törölgető, személyi alapbére pedig 8,50 Ft/óra lesz. Intézkedését azzal indokolta, hogy az átirányításra a gyári üzem-egészségügyi szolgálat javítása érdekében kerül sor, mivel a felperes a munkakörre előírt képesítéssel nem rendelkezik.
A felperes az intézkedés ellen panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Azt sérelmezte, hogy az alperes a munkakörét, valamint személyi alapbérét hozzájárulása nélkül változtatta meg és eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását kérte. A döntőbizottság a panaszát elutasította.
A felperesnek a döntőbizottság határozata ellen benyújtott keresetlevelét a munkaügyi bíróság végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította és a Pp. 357. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes intézkedése olyan átirányításnak minősül, amely miatt nem lehet munkaügyi vitát kezdeményezni.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és munkabérét. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése pedig előírja, hogy a munkaszerződést a·vállalat és a dolgozó csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ennek megfelelően az abban meghatározott munkakör és munkabér megváltoztatásához is közös megegyezés szükséges. A munkaszerződés módosításának nem minősülő átirányításra a vállalatot az Mt. 35. §-ának (2) bekezdése jogosítja fel. Eszerint a vállalat azonos telephelyén és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre oszthatja be a dolgozót.
A tényállásból kitűnően a felperes több mint hét éven át az üzemorvos mellett orvos írnoki adminisztrációs munkát és elsősegélynyújtást végzett. A sérelmezett intézkedés folytán öblösüvegáru törölgető lett, munkaköre tehát megváltozott. Azt a körülményt, hogy személyi alapbérének 8,50 Ft/órában való meghatározása változást jelent-e, a munkaügyi bíróság nem is tisztázta. Önmagában azonban a munkakör megváltozása a munkaszerződés módosításának minősül, így az csak közös megegyezés eredménye lehetett volna. Ha pedig a vállalat a jogszabály előírása ellenére a munkaszerződést egyoldalúan módosítja, intézkedése ellen az Mt. V. 107. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a kézbesítéstől számított 15 napon belül panasznak van helye.
A fentiekre figyelemmel tévedett a munkaügyi bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes igénye tárgyában munkaügyi vitának nincs helye, illetőleg hogy a munkaügyi döntőbizottság hatáskörének hiánya ellenére hozott az ügyben érdemi határozatot. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 104/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás