MK BH 1978/502
MK BH 1978/502
1978.11.01.
I. Törzsgárdatagság alapján járó kedvezmény (pénzjutalom, jutalomszabadság stb.) iránt tagsági vitát csak abban az esetben lehet indítani, ha a kedvezményre való jogosultságot az ipari szövetkezet munkaügyi szabályzata alanyi jogként szabályozza [21/1971. (XII. 31.) MüM sz. r. 39. §].
II. A járásbíróságnak az ipari szövetkezet munkaügyi szabályzatában meghatározott, a törzsgárdatagság alapján járó kedvezményre való jogosultság tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye [Pp. 348. § (1) bek.].
Az alperes. a felperes szövetkezet tagja volt. A szövetkezeti bizottság elnöke a törzsgárdatagság megállapítása, illetve a törzsgárdatagsággal kapcsolatos kedvezmények megadása tárgyában 1977. február 15. napján kelt javaslatában megállapította, hogy az alperes 20 éves tagsági viszonya alapján elérte az aranykoszorús fokozathoz szükséges időt. Tekintettel azonban arra, hogy az alperes 1976. évben nem megfelelő munkát végzett, a törzsgárdaszabályzatban foglaltakra figyelemmel az alperest aranykoszorús fokozat megadására nem javasolta.
A szövetkezeti bizottság elnöke a javaslatát a felperesi szövetkezet vezetősége elé terjesztette. A szövetkezet vezetősége az 1977. február 24. napján megtartott ülésén a szövetkezeti bizottság elnöke által készített előterjesztéssel egyetértett és azt javaslat formájában a közgyűlés elé terjesztette. A vezetőségi határozatnak az alperest érintő megállapítása az volt, hogy a szövetkezet vezetősége egyetért a szövetkezeti bizottság elnökének javaslatával, s ehhez képest a közgyűlés az alperes tevékenységét a javaslatnak megfelelően, vagyis akként értékelje, hogy az alperes „1976. évben nem végezte úgy a munkáját, ahogyan azt a törzsgárdaszabályzat megfogalmazta”.
Az alperes a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult. Annak megállapítását kérte, hogy őt az aranykoszorús törzsgárdajelvénnyel együtt járó 2000 forint jutalom és két nap jutalomszabadság megilleti.
A szövetkezeti döntőbizottság az alperes panaszának helyt adott és kötelezte a szövetkezet vezetőségét, hogy fizessen ki a részére a törzsgárdaszabályzatnak megfelelő aranykoszorús jelvénnyel együtt járó 2000 forintot és adja meg a két nap jutalomszabadságot.
A határozat indokolása szerint az alperes csak az 1977. évi közgyűlésen értesült arról, hogy kimaradt a törzsgárdatagsággal kapcsolatos előterjesztésből. A szövetkezet vezetősége megsértette a törzsgárdaszabályzatot, amikor termelési tanácskozás és a tagság meghallgatása nélkül e határozatot hozta. A határozat további indokolása szerint az alperes a törzsgárdaszabályzatban az aranykoszorús jelvény odaítéléséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, s ehhez képest őt a 2000 forint jutalom és a két nap jutalomszabadság megilleti.
A felperes a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatása érdekében keresettel fordult a járásbírósághoz. Keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a szövetkezet törzsgárdaszabályzata értelmében a törzsgárda tagjai közé való felvételre a szövetkezeti bizottság tesz javaslatot, a felvételről pedig a termelési egység termelési tanácsa dönt. Ebből következik, hogy a törzsgárdatagsággal kapcsolatos vita nem minősül tagsági vitának, ezért ilyen kérdésben nem lehet a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulni.
A járásbíróság a felperes keresetét elutasította és a szövetkezeti döntőbizottság határozatát hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolása szerint a felperes a perben – az alperes tagadásával szemben – meg sem próbálta bizonyítani, hogy az alperes 1976. évben munkáját nem a követelményeknek megfelelően végezte volna el.
A járásbíróság ítélete ellen a felperes és az ügyész fellebbezést jelentett be.
A megyei bíróság a végzésével az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket azzal az indokolással utasította el, hogy a Pp. 348. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezés értelmében a munka végzése vagy díjazásának mértéke tárgyában a járásbíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az elsőfokú bíróság ítélete és a másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett – és ezáltal törvényt sértett – a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az adott esetben a járásbíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A Pp. 348. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezés szerint a járásbíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye kivéve, ha a vita tárgya a munka végzése vagy díjazásának mértéke. E jogszabály és a hozzáfűzött miniszteri indokolás értelmében tehát a szövetkezeti tagsági vitából származó perekben a fellebbezés csak a munka végzése vagy díjazás mértéke tekintetében kizárt. E kivételes jogszabályi rendelkezést a bírói gyakorlat szerint kiterjesztően értelmezni nem lehet. A törzsgárdatagsággal járó kedvezmények megadása iránti igény nem minősül a munka végzésével vagy díjazásának mértékével kapcsolatos vitának, ezért a megyei bíróság törvénysértően járt el, amikor a járásbíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezéseket a Pp. 348. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva elutasította.
A megyei bíróság jogerős végzése, illetve a járásbíróság ítélete – a fentieket meghaladóan is – megalapozatlan és törvénysértő. A per irataiból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a szövetkezeti döntőbizottság és a bíróság előtt a szövetkezet törzsgárdaszabályzata alapján járó, a törzsgárdatagsággal kapcsolatos kedvezmények megtagadásának jogszerűségét vitatta. A felperesi szövetkezet közgyűlése által 1976. június hó 30. napján elfogadott törzsgárdaszabályzat értelmében a törzsgárda tagjai közé való felvételről és törlésről is a termelési egység (részleg, csoport, műhely) termelési tanácsa dönt: A törzsgárdatagság egyes fokozatainak odaítélése tárgyában a termelési tanács által hozott döntés előkérdése annak, hogy az érdekeltet az egyes fokozatokkal együtt járó pénzjutalom és jutalomszabadság egyáltalán megilleti-e vagy sem. A szövetkezeti döntőbizottság határozatából megállapíthatóan az alperest 20 évi tagsági, illetve munkaviszonya, valamint a szövetkezetnél tanúsított magatartása alapján megillető aranykoszorús fokozat megadása kérdésében a termelési tanács nem döntött, ezért a fenti előfeltétel hiányában az alperest a törzsgárdatagság aranykoszorús fokozatához fűződő 2000 forint jutalom s a két nap jutalomszabadság nem illeti meg. Ettől az érdemi kérdéstől eltekintve azonban a törzsgárdaszabályzat – eltérően más szövetkezeti belső szabályzatoktól – nem tekinthető jogszabály jellegű szabályzatnak. Ehhez képest a törzsgárdatagsággal járó kedvezmények (pénzjutalom, jutalomszabadság) megtagadása kérdésében tagsági vita – a fentebb említett feltétel fennállása esetében is – csak akkor lenne kezdeményezhető, ha a 21/1971. (XII. 31.) MüM számú rendeletnek a 8/1977. (VI. 25.) MüM számú rendelet 6. §-ával megállapított 39. §-a szerint a kollektív szerződéssel szövetkezeteknél egy tekintet alá eső munkaügyi szabályzat a törzsgárdatagsághoz fűződő pénzjutalmat és jutalomszabadságot a szövetkezeti tagot megillető alanyi jogosultságnak elismerné.
A perben eddig nem merültek fel adatuk arra, hogy a szövetkezet munkaügyi szabályzatának ilyen (a szövetkezeti. döntőbizottság, illetve a bíróság előtt kikényszeríthető) rendelkezései lennének. De ezt a perben eljárt bíróságok – az elfoglalt jogi álláspontjukhoz képest – nem is vizsgáltak, az idevonatkozó tényállást nem tisztázták. De nem vizsgálták azt sem, hogy a termelési tanács az említett előkérdésben döntött vagy nem. Ezért mind az első-, mind a másodfokú bíróság határozata megalapozatlan és törvénysértő. Ehhez képest az ügyben eljárt szövetkezeti döntőbizottság és a járásbíróság tévedett, amikor a felek vitáját már a per eddigi adatai alapján tagsági vitának minősítette és e vitában hatáskörét megállapítva érdemi határozatot hozott. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 039/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás