BK BH 1978/504
BK BH 1978/504
1978.12.01.
Ha az elkövető a két vagy több meghatározott személy megölésére irányuló cselekményét úgy hajtja végre, hogy ezzel sok ember életét is veszélyezteti: az emberölés bűntette, illetőleg annak kísérlete több emberen és sok ember életét veszélyeztető módon elkövetettként minősül [1961. évi V. törvény (Btk.) 253. § (2) bek. a) pont III. tétele, d) pont I. tétele].
A megyei bíróság a terheltet sok ember életét veszélyeztető módon és több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 évi szabadságvesztésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. Kötelezte a terheltet, hogy kényszerelvonó-kezelésnek vesse magát alá.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a cselekményt sok ember életét veszélyeztető módon elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette és ezért tekintette kiszabottnak az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetést.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az idült alkoholista terhelt többször volt lopás bűntette miatt elítélve. 1956-ban fejsérülést szenvedett.
A terhelt házasságát – amelyből 3 gyermek származott – 1976. évben felbontották, s ezt követően a lakás egyik szobájában a terhelt, a másik szobájában pedig volt házastársa és kislánya lakott.
A házasságot felbontó ítélet kézhezvételekor a terhelt alkoholos állapotban kijelentette, hogy a feleségére engedi a gázt, felrobbantja a lakást. Később több alkalommal megismételte fenyegető kijelentéseit.
A vádbeli napon az esti órákban a terhelt italos állapotban érkezett a lakására. A szomszéd szobában tartózkodott volt házastársa és leánya. Bement az utóbbiak szobájába és volt feleségét az ágyból ki akarta rángatni, de ebben a gyermeke megakadályozta. A terhelt nem feküdt le, hanem az előszobában levő gázmérő készülékhez ment, onnan a volt házastársa kabátját lerántotta és az ajtó elé dobta. Ezután a sarok gázfőcsap hollandi anyacsavarját lecsavarta, a csapfogót kivette, minek következtében a gáz szabadon ömleni kezdett a lakásban. A terhelt lánya a gázömléssel járó sistergő hangot észlelte, felkelt, a folyosóra ment, ahol meglátta a terheltet, aki a gázmérő készüléknél állt, kezében a csapfogóval. Az utóbbit a terhelt kezéből kivette, visszatette a helyére, s megkérdezte a terheltet, hogy mit csinált, mire az azt válaszolta, hogy nem tudja, mi van a gázzal. Azután a terhelt leánya szólt az anyjának, hogy nyissanak ajtót és ablakot, hogy a lakást a gáztól mentesítsék. Eközben a terhelt az ajtót be akarta csukni. Ekkor a terhelt leánya a lakásban található gyufát magához vette, majd gázszerelőért ment. A helyszínre érkező gázszerelő a hollandi anyacsavart nem találta, ezért a gázömlést nem tudta teljesen megszüntetni és elment alkatrészért. Amikor visszaérkezett, a terhelt cigarettára gyújtott, azt azonban a lánya a szájából kivette és eloltotta. A gázszerelő a beszerzett alkatrésszel a gázömlést megszüntette.
A terheltnek és volt házastársának a lakása földszinten, egy négyemeletes bérházban van, amelyben 81 személy lakik. A gázömlés következtében a lakóépületben robbanásveszély állott elő. A robbanás a villanygyújtástól keletkező szikra vagy cigaretta gyújtás eredményeként bekövetkezhetett, s mivel a lakás a földszinten volt, az esetleges robbanás az egész épület összeomlásával járhatott volna, így 81 személy élete veszélynek volt kitéve. Abban az esetben, ha a gázömlést nem veszik észre és robbanás sem történik, 15,3% robbanáskoncentrációnál a személyeknél fulladás következett volna be.
A terhelt a bűncselekmény elkövetésekor abortív kóros részegség állapotában volt, ami azonban a cselekmény társadalomra veszélyességének a felismerését nem zárta ki, hanem abban csupán korlátozta.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletének a cselekményt minősítő rendelkezése ellen emelt törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta.
A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott ítéletének indokolásában rámutatott: abban az esetben, ha az elkövető meghatározott személyt öl meg, illetőleg akar megölni (a terhelt volt feleségét és leányát akarta megölni) s azt úgy hajtja végre, hogy sok ember életét is veszélyezteti, a cselekmény csak az 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 253. §-ának (1) bekezdése és a (2) bekezdése a) pontjának III. tétele szerint sok ember életét veszélyeztető módon elkövetett emberölés bűntettének minősül, ezen túlmenően a Btk. 253. §-a (2) bekezdése d) pontjának I. tétele szerinti – több emberen elkövetettkénti – minősítésnek nincs helye.
Ez az álláspont téves.
Az emberölésnek sok ember életét veszélyeztető módon való elkövetésénél – a törvény szövegéből is kitűnően – az emberölésnek a módja indokolja a súlyosabb jogi minősítést, vagyis azt, hogy úgy követik el (kísérlik meg) az emberölést, hogy egyúttal sok ember életét is veszélynek teszik ki. Távolról sem közömbös azonban, hogy az elkövető egy emberen avagy több emberen végrehajtott (megkísérelt) emberölés közben veszélyezteti egyszersmind sok ember életét is.
Az adott ügy tényállása szerint a terhelt két személlyel szemben követte el az emberölési kísérletet azáltal, hogy a lakószoba közvetlen szomszédságában – amelyben volt felesége és gyermeke tartózkodott – leszerelte, illetőleg kinyitotta a gáz főcsapot és gázömlést idézett elő. Ehhez képest az ölési kísérlet egyrészt a Btk. 253. §-a (2) bekezdése d) pontjának I. tétele szerinti több emberen elkövetettként minősül. Minthogy azonban a tényállás szerint a terhelt ismertetett magatartásával az egész épületet az összeomlás veszélyének és a nagyszámú lakót életveszélynek tette ki, a robbanás elmaradása pedig csak a terhelt akaratán kívül eső körülményeknek tulajdonítható: a terhelt emberölési kísérlete egyszersmind sok ember életét veszélyeztető módon elkövetettként [Btk. 253. § (2) bekezdés a) pontjának III. tétele] is minősül.
Az emberölésnek egyrészt több emberen, másrészt sok ember életét veszélyeztető módon elkövetettkénti minősítése nem zárja ki egymást, illetőleg az utóbbi az előbbit nem szükségképpen foglalja magában.
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság helyes álláspontot foglalt el a minősítés kérdésében, amikor rámutatott arra, hogy a terhelt cselekménye minősítésénél kifejezésre kell juttatni annak valódi jellegét és társadalomra veszélyességét, azt, hogy a terhelt nem egy, hanem több ember megölését kísérelte meg, sok ember életét veszélyeztető módon.
A kifejtettekre tekintettel az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvással megtámadott ítélete a cselekményt minősítő részében törvénysértő, az ítéletnek ezt a részét hatályon kívül helyezte, s a terhelt emberölési cselekményét a Btk. 253. §-a (2) bekezdése a) pontjának III. tétele, valamint a d) pont I. tétele szerinti bűntett kísérletének minősítette. (Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 1195/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás