PK BH 1978/525
PK BH 1978/525
1978.12.01.
A vér szerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyermek részére a közös háztartásban teljesített tartásra tekintettel, ha a mostohagyermek tartása a saját vér szerinti szüleinek jövedelméből megfelelően nem fedezhető [Csjt. 62. § (1) bek.; 7/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 32. §].
A peres felek házastársak voltak, házasságukból 1967. augusztus 14-én N., 1968. október 13-án pedig G. utónevű gyermekek születtek. A házasság felbontásakor a felek peren kívül abban állapodtak meg, hogy a gyermekek a felperesnél nyernek elhelyezést, az alperes pedig havi 1000 forint tartásdíjat fizet.
A felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság az alperest 1977. április 1. napjától illetménye 20-20 %-a, de legkevesebb havi 800-800 Ft tartásdíj megfizetésére kötelezze. Előadta, hogy 1971 óta az alperes keresete emelkedett, s a gyermekek növekvő szükségleteire figyelemmel a havi 1000 Ft tartásdíj nem elegendő.
Az alperes azzal védekezett, hogy újabb házasságot kötött és házastársa magával hozta az 1968-ban született M. A. nevű gyermekét. Házastársa másik gyermeke az apánál nyert elhelyezést, így e szülő a háztartásukban élő gyermek után tartásdíjat nem fizet.
A felperes arra tekintettel, hogy az alperest mostohagyermeke tartása is terheli, keresetét akként módosította, hogy az alperes mindenkori keresetének és egyéb juttatásainak 16,6-16,6 %-ában, de legalább havi 670-670 Ft-ban kérte a tartásdíj megállapítását.
Ezt követően a felek egyezséget kötöttek, amely szerint az alperes a felperesnél levő gyermekek után 1977. április 1-jétől havi 670-670 Ft; 1977. május 1-jétől pedig a bérköltség terhére kifizetett minden díjazása 16,6-16,6 %-ának megfizetését vállalta gyermektartásdíj fejében.
A járásbíróság az egyezséget jóváhagyta, s miután a felek a fellebbezési jogukról lemondtak, a végzés jogerőre emelkedett.
A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében a házastárs köteles a háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit a házastárs az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egy sorban terheli.
A mostohaszülőnek ez a tartási kötelezettsége azonban a vér szerinti szülőt a tartási kötelezettség alól nem mentesíti, és a mostohagyermek tartása sem csorbíthatja a mostohaszülőnek a vér szerinti gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségét. Ezért a vér szerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyermek részére teljesített tartásra tekintettel, ha a mostohagyermek tartása a vér szerinti szüleinek a jövedelméből megfelelően nem fedezhető.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperest ennélfogva a járásbíróságnak a Pp. 3. §-a értelmében tájékoztatnia kellett volna arról, hogy az alperesnek a mostohagyermekével szemben fennálló tartási kötelezettsége nem feltétlenül eredményezi a perbeli gyermekek után járó tartásdíjnak a fejenkénti 20%-nál alacsonyabb összegben való megállapítását. A megfelelő tájékoztatás elmaradásának a következménye az, hogy a felperes jogainak ismerete nélkül kötötte meg az egyezséget.
A tájékoztatás eredményéhez képest a bíróságnak tisztáznia kellett volna az alperes jelenlegi házastársa, valamint a mostohagyermek másik vér szerinti szülője kereseti (jövedelmi) viszonyait. Ez utóbbinak annak eldöntése szempontjából van jelentősége, hogy az alperes jelenlegi házastársa igényelhetne-e a másik szülőtől tartásdíj-kiegészítést.
A felperes – előadása szerint – havi 2600 Ft keresettel rendelkezik, és a perbeli gyermekeken kívül még egy gyermeke van, az 1974-ben született K. N. A bíróságnak nyilatkoztatnia kellett volna arról a felperest, hogy a harmadik gyermek után részesül-e és milyen összegű tartásdíjban, miután ennek is jelentősége lehet abból a szempontból, hogy az egyezség megfelel-e a közös gyermekek érdekének.
A kereseti kimutatásból kitűnően az alperes havi 4120 Ft fix összegű bérezésben részesült, amely 1977 év márciusától havi 4350 Ft-ra emelkedett. Ezenkívül az alperes 1976-ban 800 Ft prémiumot és 8700 Ft jutalmat kapott.
A felperes a módosított keresetében az alperes mindenkori keresetének és egyéb juttatásainak 16,6-16,6 %-ában kérte a tartásdíj megállapítását, amelyre az alperes akként nyilatkozott, hogy ennek megfelelően hajlandó egyezséget kötni. Ennek ellenére az egyezség szerint az alperes 1977. május 1-jétől kezdődően csak a bérköltség terhére kifizetett minden díjazása 16,6-16,6%-át fizeti meg, tehát az egyéb juttatásokra (mint prémium, jutalom, nyereség stb.) az alperes tartásdíj-fizetési kötelezettsége nem vonatkozik.
Az egyezség szövege ennélfogva a felek megállapítható akaratának sem felel meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyben az alperesnek az egyezség szerinti tartásdíj-fizetési kötelezettségét ideiglenes intézkedésként a Pp. 156. §-a alapján a bíróság további rendelkezéséig hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 025/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás