GK BH 1978/531
GK BH 1978/531
1978.12.01.
Új lakóépületek hibás (hiányos) átadása esetén a kijavítási, hiánypótlási kötbér összege – mind az egyes lakások, mind pedig a közös helyiségek vonatkozásában – az érintett lakások költségvetési összegének alapulvételével a részletes számítási módot tartalmazó jogszabály hiányában is kiszámítható [20/1977. (VI. 25.) MT sz. r.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 57. §, 59. § (2) bek., 112. §].
Egy fővárosi lakótelep egyik épületének 1977. december 7-én történt műszaki átadásakor 3 584 025 Ft költségvetési összeget érintő hibát és hiányt állapítottak meg. Ennek pótlására és kijavítására a felek 1977. december 14-i határidőben állapodtak meg, amelyet később december 31-re módosítottak.
A felperes építtető arra hivatkozva, hogy az alperes a hiányokat az előírt határidőben nem pótolta és a hibák valamennyi lakást érintik, 6 839 120 Ft hiánypótlási kötbér kiszabását és póthatáridő megállapítását kérte.
Az alperes hivatkozott a kötbér alapjának kiszámítására vonatkozó részletes jogszabályok megjelenésének hiányára, ami miatt – álláspontja szerint – a hiánypótlási kötbér nem állapítható meg és nem szabható ki. Arra is hivatkozott, hogy a kötelezettségét 1978. január 10-re teljesítette, az átvétel a felperes hibájából késett.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes 1977. december 31-ét követő időszakban hiánypótlási késedelembe esett, és a hiányok pótlása, illetve a hibák kijavítása az ítélethozatal napjáig sem történt meg. Ezért az alperest 4 500 000 Ft kötbér megfizetésére, és a hiányok pótlásának, illetve a kijavításuk 1978. október 31. napjáig történő teljesítésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a kötbért mérsékelte, mert számottevő kár nem keletkezett és olyan körülmények állnak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását enyhébben megítélhetővé teszik. Ilyenként vette figyelembe a külső homlokzattal és a vízvetőkkel kapcsolatos munkák esetében azt, hogy a kijavítást nem télen, hanem kedvezőbb időjárási körülmények között célszerűbb végezni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem fogadta el azt a jogi álláspontját, hogy a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 59. §-a alapján a kötbér összegszerűen nem határozható meg. A rendelet 112. §-a ugyanis felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – megállapítsa a hiánypótlási kötbér alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat. Mivel ilyen jogszabály még nincs, a felperes a jogainak megóvása érdekében legfeljebb megállapítás iránti keresetet terjeszthetett volna elő. Jelen esetben jogszabály hiánya áll fenn, s mivel a bíróság nem jogalkotó csak jogalkalmazó szerv, ezért a jogszabály hiányát nem pótolhatja.
Az alperes azzal is védekezett, hogy a hiánypótlási kötbér csak olyan hibák, illetve hiányok esetén kerülhet alkalmazásra, amelyek a lakásokat „konkrétan, úgyszólván fizikailag” érintik, illetve ha e hibák nem a lakásokban vannak, akkor csak abban az esetben, ha a lakások használatát közvetlenül hátrányosan befolyásolják. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint fellebbezési bíróság az első fokú ítéletet oly módon változtassa meg, hogy az alperes késedelmét 1978. január 10-ig állapítsa meg, aminek kötbérkihatása 427 240 Ft. Arra az esetre, ha a fellebbezési bíróság az álláspontját nem fogadná el, további kötbérmérséklést kért.
A fellebbezés az alábbi értelemben részben megalapozott.
A Minisztertanács 20/1977. (VI. 25.) MT sz. rendelete új lakóépületek esetében a műszaki átadáskor megállapított hibák és hiányok pótlására, illetve kijavítására vonatkozó határidő elmulasztása esetére a hiánypótlási kötbér intézményét ismét bevezette. Mind a 20/1977. (VI. 25.), mind pedig a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet a hiánypótlási kötbér alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályok megállapítására az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint az OT elnökét hatalmazta fel, a hiánypótlási kötbér kiszámításának részletes szabályait azonban eddig még nem adták ki. Ez a körülmény azonban nem jelenti azt, hogy a 20/1977. (VI. 25.) MT sz. rendeletet, illetve a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 57. §-át, továbbá az 59. § (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit mindaddig ne lehetne alkalmazni, amíg a kötbéralap kiszámításának részletes szabályait nem adják ki. A 20/1977. (VI. 25.) MT sz. rendelet 1977. augusztus 1. napján hatályba lépett és 1978. március l. napjáig hatályban volt, a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet pedig 1978. március 1. napja óta hatályban van, azokat tehát alkalmazni kell, az alkalmazás feltételei is fennállnak. Mindkét rendelet meghatározza a kötbér alapját, mert úgy rendelkezik, hogy a kötbér a hiányok, hibák által érintett lakásokra jutó költségvetés szerinti összeg után jár és a kötbér mértékét is. Mindezek alapján (a költségvetést is, figyelembe véve) a kötbér kiszámítható, bár kétségtelen, hogy a kötbér alapja kiszámításának részletes szabályai jelentősen könnyítenék a jogalkalmazást.
A kifejtettekre tekintettel az alperesnek az a fellebbezési álláspontja, amely szerint a hiánypótlási kötbér alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályok hiányában a felperes – jogainak megóvása érdekében – csak megállapítás iránti keresetet terjeszthetett volna elő, helytelen.
Az alperes késedelmének mértékét és okait illetően a következők állapíthatók meg.
Az alperes 1978. január 10-én a hiányok pótlását bejelentette. január 20-án a hiányok pótlását azért nem tudták ellenőrizni, mert a felperes a lakásokba való bejutást nem tette lehetővé. Ezután a február 2-án és 3-án megtartott felülvizsgálaton a felek megállapították, hogy az építészeti hiányok pótlása, illetve a hibák kijavítása megtörtént. Ezeket a körülményeket úgy kell értékelni, hogy az építészeti hiányok pótlása és kijavítása – kivéve a homlokzatot – 1978. január 20. előtt megtörtént.
A gépész műszaki ellenőr a február 2-án és 3-án tartott felülvizsgálaton nem vett részt, a február 28-i bejárás szerint pedig csak néhány gépészeti hiányt tapasztaltak. A gépész műszaki ellenőr távollétét nem lehet az alperes terhére róni, tehát a január 10-i készre jelentés alapján a megvizsgálás késedelmére tekintettel azt a következtetést kell levonni, hogy az alperes a gépészeti hiányokat az 1978. február 28-án kelt jegyzőkönyvbe foglaltak kivételével ugyancsak január 20. előtt pótolta, illetve a hibákat kijavította.
Az 1978. február 28-i jegyzőkönyvben a felek megállapították, hogy a hiánypótlási igazolás a következő hibák, hiányosságok miatt nem adható ki:
„1. külső homlokzati munkák
2. GELKA mérési jkv.
3. központi fűtés finom beszabályozása
4. külső homlokzati vízvetők hiánya
5. postai csövezés (jkv.)”
ad 1. A külső homlokzati munkákkal kapcsolatban megállapítható, hogy a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint 4 db nagy és 26 db kis panel volt hibás, amit a kivitelezőnek ki kellett volna javítania. Az alperes álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy ez közös résznek minősül és a lakások használhatóságát nem befolyásolja.
Az alperes álláspontja nem alapos abban a vonatkozásban, hogy a közös épületrészek esetében hiánypótlási kötbér ne lenne megállapítható, ugyanis a hivatkozott jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a kötbér a hibák, hiányok által érintett lakásokra jutó költségvetés szerinti összeg után jár. A homlokzat az épületnek közös része ugyan, de az ott található hibák, hiányok érintik az egyes lakásokat is. A jogszabály pedig a hiánypótlási kötbér alkalmazásának feltételéül nem írta elő, hogy a hibáknak, hiányoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek a lakások használatát gátolják vagy lehetetlenné teszik. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság utal a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 56. §-ára, amely szerint: „A felek eltérő megállapodásának hiányában nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái (hiányai) miatt, amelyek más hibákkal (hiányokkal) összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal. járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.” Ezzel azonos rendelkezést tartalmazott az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési alapfeltételek 26. §-a is. Az említett rendelkezésből következik, hogy az olyan hibák, illetve hiányok miatt, amelyek – önmagukban vagy a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán – a rendeltetésszerű használatot akadályozzák, az átvételt a megrendelőnek meg kell tagadnia. Mivel az ilyen jellegű hibák, hiányok esetében átvétel nincs, illetve az átvétel hatálytalan, a hiánypótlás szabályainak alkalmazására sincs lehetőség, hanem a késedelem más következményei érvényesülnek (átadási késedelem).
A közös részekben levő hibák, illetve hiányok esetében sem lehet a jogszabálynak azt a rendelkezését figyelmen kívül hagyni, hogy a kötbér az érintett lakásokra jutó költségvetés szerinti összeg után jár.
Jelen esetben 30 panel hibás, ami legfeljebb 30 lakást érint, lehetséges azonban, hogy kevesebbet. Ez nincs tisztázva.
ad 2. A GELKA mérési jegyzőkönyv hiánya tulajdonképpen nem pusztán a mérési jegyzőkönyv hiányát jelenti, hanem azt, hogy az antenna sem a műszaki átadáskor, sem a hiánypótlási határidő lejártakor nem volt felszerelve. A GELKA az antennákat csak 1978 júniusára készítette el, de azok a június 15-i jegyzőkönyv szerint nem működtek megfelelően. A TV-antenna hiánya és nem megfelelő működése minden lakást érint, tehát emiatt kötbéralapként az összes lakás költségvetési értéke figyelembe vehető.
ad 3. A központi fűtés finom beszabályozásával kapcsolatban a felek a fellebbezési tárgyaláson részben egyező, részben ellentmondó előadást tettek. Azt egyezően jelentették ki, hogy a lakásokban a radiátorok finom beszabályozását az alperes elvégezte. Abban is egyező volt az előadásuk, hogy az automatikával kapcsolatos finom beszabályozás nem történt meg. Ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy egyes csomóponti berendezések finom beszabályozása megtörtént-e. Ez utóbbinak jelentősége van abból a szempontból, hogy az alperes a finom beszabályozásra vonatkozó hiánypótlási kötelezettségét teljesítette-e. A felek az automatikát illetően még az átvétel előtt abban állapodtak meg, hogy a felperes az épületet automatika nélkül veszi át, s az automatika beszerelésének határidejéül a beérkezéstől számított 30 napot, illetve végső határidőként az 1977–1978. fűtési idényt határozták meg. A részteljesítésre tekintettel hiánypótlási kötelezettségként csak az a finom beszabályozás maradt fenn, amely az automatika nélkül is elvégezhető. Ha ennek az alperes eleget tett, úgy a központi fűtéssel kapcsolatos hiánypótlási késedelem nem állapítható meg. A tényállás azonban ebben a vonatkozásban nincs tisztázva.
ad 4. A külső homlokzati vízvetők hiányát illetően jelenleg nem állapítható meg, hogy melyek az érintett lakások. Az a körülmény, hogy az alperes a vízvetőket pótolta, de hibás munkát végzett, az alperes javára nem vehető figyelembe, mert a hibás hiánypótlás vagy a hibás kijavítás nem minősül a hiánypótlás teljesítésének.
ad 5. A postai csővezetékkel kapcsolatban a felek egyezően adták elő, hogy ez pótmunka. Ezt a körülményt már az elsőfokú bíróság is megállapította és hiánypótlásként nem is vette figyelembe.
A kifejtettek szerint a tényállás nem tekinthető teljes mértékben tisztázottnak. A fellebbezés során a felek újabb tényállításokat is tettek, s ezek jelentős része olyan, amelyek bizonyításuk esetén a kötbér összegének megállapítását befolyásolhatják. Tekintettel arra, hogy a bizonyítás széles körű kiegészítésére van szükség, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf VI. 31 308/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás