GK BH 1978/533
GK BH 1978/533
1978.12.01.
A küldemény fuvarozás közben bekövetkezett megrongálódása esetén a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkenés megfizetésére vagy a rongálódás kiküszöbölésére (a sérülés kijavítására) köteles. A kártérítésnek a választottól eltérő módon való teljesítésére a fuvarozót a bíróság nem kötelezheti [26/1960. (V. 21.) Korm. sz. r.-tel közzétett Gépjármű Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 68. § (2) bek.; Ptk. 503. § (2) bek., 356. § (1) bek.].
A felperes feladó keresete szerint az alperes fuvarozó a vele kötött fuvarozási szerződés alapján a tulajdonában levő MTZ típusú tolólapos árokásó gépnek Nyíregyházáról Vásárosnaménybe történő fuvarozására volt köteles. A munkagép fuvarozása közben 1976. december 16. napján az Oros és Napkor közötti útszakaszon, az alperes tehergépkocsijának jobb hátsó duplakerekeinek tömlőjénél és köpenyénél „durrdefekt” következett be. Az ennek folytán előállott egyenlőtlen súlyelosztás miatt a gépkocsi az árokba borult és a fuvarozott munkagép megrongálódott. Felszólítására az alperes a munkagép kijavítási költségeinek megfizetését vállalta. A munkagép kijavítására azonban nem akadt vállalkozó. A felperes a keresetében a munkagép kijavítására vagy annak nyilvántartása szerinti 195 976 Ft értéke megfizetésére kérte kötelezni az alperest azzal, hogy az utóbbi esetben a munkagépet – rongált állapotban – az alperes rendelkezésére bocsátja.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartva a keresetindítást megelőző eljárásban a kártérítési felelősségének elismerésére vonatkozó nyilatkozatát, vállalta a munkagép – gazdálkodó szervezet számlájával igazolt – kijavítási költségeinek értékcsökkenésként való megfizetését. A GFSZ 68. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a küldemény fuvarozás során bekövetkezett megsérülése esetén választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére vagy pedig a sérülés kijavítására köteles.
Az elsőfokú bíróság az alperest a munkagép 90 napon belül történő kijavítására kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alperes a Gépjármű Fuvarozási Szabályzat 68. §-ának (2) bekezdése alapján a kijavítás tekintetében megillető választási jogát 1977. április 6-án a felpereshez intézett levelének tartalma szerint akként gyakorolta, hogy a munkagép sérüléseinek kijavítását választotta. Így a munkagép kijavítására köteles.
Az alperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság az alperesnek a fizetésre vonatkozó nyilatkozatát tévesen értelmezte, így az alperes marasztalása nem helytálló. A per újabb tárgyalása során megfelelő bizonyítási eljárás keretében a küldemény értékcsökkenésének mértékét, tehát az alperes kártérítési felelősségének összegszerűségét kellett tisztázni.
Az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalása során igazságügyi gépjármű műszaki szakértőt rendelt ki a munkagép kijavítási lehetőségének megvizsgálása és kijavítási költségeinek megállapítása végett. A szakértő által előterjesztett szakvélemény szerint közepes felszereltségű mezőgazdasági vagy egyéb gépjárműjavító-üzem képes a munkagép sérüléseinek kijavítására. A javítási költség 38 280 Ft-ot tenne ki. A munkagép a felperes nyilvántartása szerint a káresemény bekövetkezésekor 75%-os volt, figyelemmel azonban a 6 éves üzemeltetésre, a tényleges műszaki állapota csupán 55-60 %-os. Így a javítás során szükségszerűen felszerelésre kerülő új alkatrészek 40%-os értéknövelő hatását tekintve, a javítási költséget 9500 Ft-tal kell csökkenteni, ezért a munkagép „helyreállítási” költsége, 28 700 Ft áll a káresettel okozati összefüggésben.
Az elsőfokú bíróság az alperest 30 000 Ft megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt elfogadta és a Pp. 206. §-ának (3) bekezdése alapján a fuvarozás során bekövetkezett káresettel összefüggésben keletkezett értékcsökkenés összegét 30 000 Ft-ban állapította meg, amelynek megfizetésére az alperes köteles. A felperesnél levő sérült munkagépen tárolás során – a balesettől függetlenül – az említett összegen felül további, mintegy 20 000 Ft kár keletkezett.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperest a fuvarozás során megrongálódott munkagép tekintetében a Ptk. 503. §-ának (2) bekezdése, illetve a módosított 26/1960. (V. 21.) Korm. sz. rendelettel kiadott Gépjármű Fuvarozási Szabályzat 68. §-ának (2) bekezdése alapján kártérítési kötelezettség terhelte. Eszerint, valamint a Ptk. 503. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás értelmében az alperes – választása szerint – vagy az értékcsökkenés megtérítésére vagy a sérülés kijavítására köteles. Ebből következik, hogy az alperes választása ellenére a kártérítésre vonatkozó általános szabályok alapján, a Ptk. 356. §-ának (1) bekezdése szerint az eredeti állapot helyreállítására – a munkagép tényleges kijavítására vagy kijavíttatására – nem kötelezhető. Az adott esetben az alperes a keresetindítást megelőző eljárásban kártérítési felelősségét elismerve a kártérítés módja tekintetében – jogszabályi felhatalmazás alapján – választott és a munkagép – gazdálkodó szervezet számlájával igazolt – kijavítási költségeinek értékcsökkenésként való megtérítését vállalta. Az alperes a perben is ilyen értelmű nyilatkozatot tett, így helytálló az az érvelése, hogy a perre okot nem szolgáltatott.
A felperes a fellebbezésében alaptalanul sérelmezi annak figyelmen kívül hagyását, hogy a megrongálódott munkagép kijavítását megrendelései ellenére számos gazdálkodó szervezet nem vállalta. Állításait e tekintetben a javításra vonatkozó megrendeléseire hozzá érkezett válasznyilatkozatok tartalma megcáfolja. Ezekből ugyanis az állapítható meg, hogy a járműjavító gazdálkodó szervezetek a javítást – kapacitás hiányában – csupán a felperes által kért határidőre nem vállalták, véglegesen azonban nem tagadták meg a javítás elvégzését. Így a felperes az összegében nem kifogásolt, kellően indokolt aggálytalan szakvélemény elfogadásával az elsőfokú bíróság által – a Pp. 206. §-ának (3) bekezdése értelmében a per összes körülményeinek helyes mérlegelésével – hozott ítélet marasztalási összegéből a fuvarozás során megrongálódott munkagépét kijavíttathatja. Ennek folytán – a kijavításkor felhasználásra kerülő új alkatrészek értéknövelő hatására is figyelemmel – az eredeti állapot helyreállítása megvalósul.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – az indokolás szükségessé vált kiegészítése mellett – helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 528/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás