MK BH 1978/543
MK BH 1978/543
1978.12.01.
I. Ipari szövetkezeti szerv pénzfizetésre kötelező határozatának végrehajtása – ha szövetkezeti végrehajtásra nincs lehetőség – a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott határozat alapján történik [1971. évi 32. tvr. 45. §; 30/1971. (X. 2.) Korm. r. 42. § (1) bek.].
II. Ha a szövetkezeti szervnek a közjegyző végrehajtási záradékával ellátott határozata alapján indult végrehajtási eljárásban az adós azt sérelmezi, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre, kérelmet a végrehajtási záradék törlése iránti panasznak kell tekinteni [Pp. 3. § (1) bek.; 1955. évi 21. tvr. (Vht.) 4. § (1) bek., 12–14. §, 16. §, 193. § (3) bek.].
Az alperes ipari szövetkezet az 1974. december 23-án hozott határozatával a felperest 12 953 forint hiány megtérítésére kötelezte, mert a felperes a munkaviszonya megszűnésekor a kezelésében levő anyagokkal nem tudott elszámolni. A felperes fellebbezését, amely a határozat hatályon kívül helyezésére irányult a szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította és a felperest kötelezte az alperes által kimutatott hiány megtérítésére. A döntőbizottság elnöke a döntőbizottság határozatára vezetett, 1975. április 5-én kelt feljegyzésében igazolta, hogy a határozat jogerőre emelkedett.
Ezután az alperes a határozat végrehajtása érdekében a közjegyzőhöz fordult, aki a döntőbizottság határozatát végrehajtási záradékkal látta el.
A felperes a járásbíróság előtt szóban előadott és jegyzőkönyvbe foglalt keresetében a végrehajtás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a szövetkezeti döntőbizottság határozatát nem kapta meg, ha azt kézbesítették volna a részére jogorvoslattal élt volna ellene, mert álláspontja szerint a követelt összeggel nem tartozik az alperesnek.
A járásbíróság a felperest 771 forint kereseti illeték lerovására szólította fel, majd – mivel ennek a felszólításnak a felperes a megadott határidőn belül nem tett eleget – végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A járásbíróság végzése ellen az ügyész nyújtott be fellebbezést, amelyben arra utalt, hogy a per tárgyi költségmentes és ennélfogva a felperes keresetét nem lehetett volna idézés kibocsátása nélkül csupán azért elutasítani, mert kereseti illetéket nem rótt le.
A megyei bíróság a végzésével a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte. Egyben elrendelte a közjegyzői végrehajtási záradék törlését és az iratoknak a munkaügyi bírósághoz történő áttételét a döntőbizottság határozatának végrehajtása céljából.
A megyei bíróság a végzésének indokai szerint helytállónak találta az ügyész fellebbezését annyiban, hogy a per a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f), illetve g) pontja értelmében tárgyi költségmentes, és e költségmentesség a Pp. 86. §-a (2) bekezdésének rendelkezése folytán a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A megyei bíróság további álláspontja az volt, hogy az Mt. V. 71. §-ának (2) bekezdése értelmében a végrehajtás az adott esetben végrehajtási lap kiállítása után történik, a közjegyző tehát tévesen látta el végrehajtási záradékkal a döntőbizottság határozatát. A végrehajtási lap kiállítására pedig a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.
A jogerős határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. sz. tvr. 45. §-a szerint a tvr. által nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (Szvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szvt. végrehajtására kiadott. 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet 42. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szövetkezeti végrehajtás előreláthatólag nem vezetne eredményre, a közjegyző – a szövetkezeti döntőbizottság megkeresésére – a szövetkezeti szerv jogerős határozatát végrehajtási záradékkal látja el.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy tévesen és törvénysértően rendelte el a megyei bíróság a közjegyzői végrehajtási záradék törlését abból az okból, hogy az alperes, illetve a szövetkezeti döntőbizottság határozatának végrehajtása nem a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott határozat, hanem a bíróság által kiállított végrehajtási lap alapján történik.
Tévesen járt el a járásbíróság is akkor, amikor a felperes kérelmét végrehajtás megszüntetése iránt keresetnek tekintette, és mint ilyet utasította el idézés kibocsátása nélkül.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból következik, hogy a bíróságnak a felek által előadott kérelmeket nem alakszerű megjelölésük, hanem a tartalmuk szerint kell figyelembe venni.
A felperes elsősorban azért tartotta sérelmesnek a végrehajtási eljárás megindítását, mert előadása szerint a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló döntőbizottsági határozatot nem kézbesítették a részére, és ennélfogva az alperes szövetkezetnek vele szemben hozott megtérítésre kötelező határozata nem emelkedett jogerőre, következésképpen a végrehajtás elrendelésének nem volt helye.
Végrehajtás megszüntetése iránti pernek végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján történő végrehajtás esetében a Vht. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben van helye. A felperes azonban elsődlegesen nem a Vht. felhívott rendelkezésében megjelölt okból, hanem azért kérte az ellene indított végrehajtás megszüntetését, mert az annak alapjául szolgáló határozat nem emelkedett jogerőre. A felperes kérelmének ilyen indokaira figyelemmel a járásbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a kérelmet nem végrehajtás megszüntetése iránt indított keresetnek, hanem a Vht. 193. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a végrehajtási záradék törlése iránti panasznak tekinti, és az iratokat megküldi a közjegyzőnek a panasz elintézése végett.
A Vht. 193. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a végrehajtási záradéknak az okiratra vezetése a Vht. 12–14. §-aiban foglalt szabályok megszegésével történt, a végrehajtási záradék törlésének van helye. Minthogy a Vht. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket a végrehajtási záradékra is megfelelően alkalmazni kell, ebből következően a záradék törlésére a Vht. 12–14. §-aiban foglaltakon kívül – egyebek között – abban az esetben is sor kerülhet, ha a záradék kiállítása a Vht. 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésével történt annak folytán, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat nem emelkedett jogerőre.
A kifejtettekből következik, hogy téves a megyei bíróság végzésének az a rendelkezése is, amellyel elrendelte az iratok áttételét a munkaügyi bírósághoz végrehajtási lap kiállítása végett. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 012/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás