BK BH 1978/57
BK BH 1978/57
1978.02.01.
Javító-nevelő munkára elítélt munkaviszonyának – az ítélet jogerőre emelkedése után – a büntetés végrehajtásának meghiúsítása céljából való megszüntetése a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatását vonja maga után [1961. évi V. törvény (Btk.) 44. § (1) bek.].
A járásbíróság az 1976. február 6. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt 10%-os bércsökkentéssel járó 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy a javító-nevelő munkát segédmunkási munkakörben az építőipari vállalat főépítésvezetőségénél kell végrehajtani.
A megyei bíróság büntetés-végrehajtási irodája 1976. február 13. napján értesítésével megkereste a terhelt munkahelyét a javító-nevelő munka foganatba vétele végett és ezzel egyidejűleg felhívta a terheltet, hogy 15 nap alatt jelentkezzék munkahelyén a büntetés megkezdése végett.
Az építőipari vállalat az értesítés kézhezvétele után, 1976. február 25. napján felszólította a terheltet, hogy három napon belül álljon munkába, mert távollétét igazolatlan mulasztásként fogja értékelni és munkaviszonyát „kilépett” bejegyzéssel megszünteti.
Minthogy a terhelt a munkahelyén e felhívás ellenére nem jelent meg, a vállalat 1976. március 20. napján arról értesítette őt, hogy munkaviszonyát február 13. napjával „kilépett” bejegyzéssel megszüntette. Ezzel egy időben a vállalat értesítette a megyei bíróság büntetés-végrehajtási irodáját, hogy a javító-nevelő munkát nem lehet végrehajtani, mivel a terhelt munkaviszonya 1976. február 13. napjával megszűnt.
A főügyészség 1976. október 7. napján a Be. 366. §-ának (1) bekezdése alapján indítványozta a járásbíróságnál, hogy a terhelttel szemben kiszabott javító-nevelő munkát változtassa át szabadságvesztésre.
A járásbíróság az 1976. november 17. napján kelt végzésével, az ítélettel kiszabott 6 hónapi javító-nevelő munkát 3 hónapi szabadságvesztésre változtatta át.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1977. január 7. napján kelt végzésével a járásbíróság végzését megváltoztatta és javító-nevelő munkának szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló ügyészi indítványt elutasította.
A megyei bíróság a végzésében a következőkre mutatott rá. Az adott esetben az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése után – de még a javító-nevelő munka megkezdése előtt – szüntette meg a munkaviszonyát. Ilyen körülmények mellett pedig Btk. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazására nem kerülhet sor. Ez a jogszabály ugyanis csak a javító-nevelő munka megkezdésére megjelölt időpont után tanúsított magatartásra tekintettel rendeli el a javító-nevelő munka még hátralevő részének szabadságvesztésre átváltoztatását (BK 122. sz.).
A megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A terheltet a megyei bíróság büntetés-végrehajtási irodája 1976. február 13. napján felszólította, hogy munkahelyén 15 napon belül jelenjék meg a javító-nevelő munka foganatosítása végett.
A kijelölt munkahely 1976. február 25. napján ugyancsak felhívta a terheltet, hogy három napon belül álljon munkába, mert ellenkező esetben távollétét igazolatlan mulasztásnak tekinti és munkaviszonyát „kilépett” bejegyzéssel megszünteti.
Amikor pedig a terhelt e felhívás ellenére munkahelyén nem jelentkezett, munkakötelezettségének alapos ok nélkül, önhibájából nem tett eleget.
A kifejtettekből következően a járásbíróság végzésének megváltoztatása és a Btk. 44. §-ának (1) bekezdésére alapított ügyészi indítvány elutasítása törvénysértő.
Téves a megyei bíróságnak a végzésből kitűnő jogi álláspontja – a fentiektől függetlenül – az alábbi okból is.
Az a tény, hogy a javító-nevelő munkára ítélt utóbb az ítélet jogerőre emelkedését követően a javító-nevelő munka végrehajtásának meghiúsítása céljából munkaviszonyát önkényesen megszünteti, sem perújításra, sem pedig törvényességi óvás emelésére alapot nem nyújt.
Ennélfogva a megyei bíróság jogi álláspontja a Btk. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangba nem hozható arra az eredményre vezetne, hogy az elítélt ilyenkor, rosszhiszeműsége ellenére is mentesülne a büntetés végrehajtása alól, csakúgy, mint a 7/1962. (VI. 28.) IM sz. rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében, illetőleg a 7. §-ának (6) bekezdése és a 8. §-ában megjelölt esetekben, amikor az elítéltet rosszhiszeműség nem terheli.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elítéltnek az a magatartása, hogy a jogerős ítélet után, a javító-nevelő munka végrehajtásának meghiúsítása végett, munkaviszonyát önkényesen megszünteti, ugyanúgy a Btk. 44. §-a (1) bekezdésének I. fordulata alá esik, mint annak az elítéltnek a magatartása, aki a munkaviszonyát a büntetés megkezdésére szóló értesítés után szünteti meg, illetve a büntetés megkezdése után munkaköri kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget.
Az elkövető szándéka mindhárom esetben a javító-nevelő munka végrehajtásának a meghiúsítását célozza, s teszi azt lehetetlenné. Ennélfogva pedig nincs indok arra, hogy a munkaviszony megszüntetéséhez eltérő következmény fűződjék attól függően, hogy arra a büntetés megkezdésére történő felhívás előtt vagy utána kerül sor.
A kifejtettekből következően a munkaviszonynak az ítélet jogerőre emelkedése után, a büntetés végrehajtásának meghiúsítása céljából történő megszüntetése – függetlenül attól, hogy erre a büntetés megkezdésére történő felhívás előtt vagy utána kerül sor – a Btk. 44. §-a (1) bekezdésének I. fordulata alá esik, és maga után vonja a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre történő átváltoztatását.
Végül kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy az adott ügyben a Büntető és Katonai Kollégium 122. számú állásfoglalására történő hivatkozás téves. Az említett kollégiumi állásfoglalás ugyanis kizárólag arról szól, hogy a Btk. 44. §-ának (1) bekezdésében foglalt „munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást” nem bármilyen, hanem csak az olyan bűncselekmény elkövetése valósítja meg, amely egyben a munkafegyelmet is súlyosan sérti.
A kifejtettekre·figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a járásbíróság ítéletével kiszabott 6 hónapi javító-nevelő munkát a Btk. 44. §-a (1) bekezdésének I. fordulata alapján, a 44. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 3 hónapi szabadságvesztésre változtatta át. (Legf. Bír. B. törv. IV. 599/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás