BK BH 1978/61
BK BH 1978/61
1978.02.01.
I. A garázdaság bűntettének és szabálysértésének elhatárolásánál mind a cselekmény tárgyi, mind pedig az alanyi oldalát egyaránt figyelembe kell venni annak eldöntésénél, hogy a cselekmény kisebb súlyú-e vagy sem (1961. évi V. törvény (Btk.) 219. §, 1968. évi I. törvény 93. §; BK 470. sz.).
II. A cselekmény elkövetése és az elbírálás időpontja között tartalékállományba helyezett katona bűncselekményként vád tárgyává tett, de a tárgyalás eredményéhez képest szabálysértést megvalósító cselekményét katonai bíróság bírálja el [Be. 216. § (1) bek. b) pont; 1968. évi I. tv. 28. §].
I. Az elsőfokú bíróság a honvéd vádlottat garázdaság bűntette miatt szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás szerint a vádlott a cselekmény elkövetésének napján engedély nélkül rövid időre többször elhagyta a gyakorlati szakkiképzés helyét és jelentős mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Ezek után pedig egyenruhájára egy civil munkaruha felső részét vette fel és ilyen öltözékben ment be az egyik szórakozóhelyre. Rendetlen ruházata és ittassága miatt nem szolgálták ki és a pincér felhívta a helyiség elhagyására. A vádlott ekkor a vele szembeni eljárást kiabálva kifogásolta, ököllel a kiszolgálóasztalra ütött, aminek folytán több pohár a földre esett és összetört.
Az üzletvezető ekkor telefonon értesítette a rendőrséget. A vádlott ezek után el akart távozni, de ebben a jelenlevők megakadályozták. Ekkor dulakodás alakult ki, miközben a vádlott két személyt megütött. Ezek után a helyszínre érkező rendőrjárőr a vádlottat a katonai rendészeti szerveknek átadta.
A vádlott a cselekmény elkövetése után, de még az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt tartalékállományba került.
Fellebbezés során a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat a garázdaság bűntettének vádja alól felmentette, megállapította, hogy a cselekménye szabálysértés és ezért pénzbírságot alkalmazott vele szemben.
Kifejtette, hogy csak az eset összes körülményeire tekintettel dönthető el, hogy valamely cselekmény a garázdaság bűntette vagy szabálysértése megállapítására alkalmas-e. Ennek során pedig a cselekmény tárgyi és alanyi oldalának összes körülményei gondos, körültekintő összevetésével kell eldönteni, hogy az elbírált magatartás társadalomra veszélyességének foka bűntett vagy szabálysértés megállapítását indokolja-e.
Az ügy e szempontból történő vizsgálata pedig az elbírált magatartás szabálysértésként történő értékelését indokolja.
A vádlott magatartása kétségkívül alkalmas arra, hogy nyilvános helyen megbotránkozást keltsen. De figyelembe kell venni, hogy a vádlott a kiszolgálásának megtagadása miatt háborodott fel és követte el a cselekményét. Ennek során öklével a kiszolgálóasztalra ütött, aminek folytán néhány pohár összetört, majd hadonászásszerűen két személyt megütött. Ezek nem okoztak semmiféle sérülést. A rendőri intézkedés közben pedig a vádlott már semmiféle kifogásolható magatartást nem tanúsított.
Ezek a körülmények nem mutatják a társadalomra veszélyesség olyan fokát, amely a garázdaság bűntette megállapításához szükséges.
Ugyanakkor a vádlott első alkalommal került összeütközésbe a törvénnyel, a cselekmény elkövetéséig kifogástalan magatartást tanúsított. A katonai szolgálatát is eredményesen teljesítette, s időközben a szolgálati ideje lejártával tartalékállományba is került.
Ilyen körülmények mellett a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a cselekmény kisebb súlyú és az csak szabálysértést valósít meg.
II. A szabálysértésekről szóló, az 1971. évi 28. sz. valamint az 1974. évi 23. sz. tvr.-tel módosított 1968. évi I. törvény 28. §-ának az (1) bekezdése szerint a katona által a szolgálati viszonya tartama alatt elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha azonban az elkövető szolgálati viszonya a szabálysértés elbírálásakor már nem áll fenn, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el. Ilyen módon a katonának az utóbbi körülmények között jelentkező szabálysértése elbírálására az általános, tehát a nem katonákra vonatkozó rendelkezések érvényesek. Ez oknál fogva pedig, amennyiben az ilyen módon jelentkező szabálysértés elbírálására büntetőeljárás keretén belül kerül sor, ugyancsak az általános, a nem katonákra vonatkozó – a Be. 216. §-ában írt – rendelkezések érvényesülnek.
A Be. 216. §-a (1) bekezdésének b) pontja pedig akként rendelkezik, hogy az eredetileg bűncselekményként vád tárgyává tett, de a tárgyalás eredményéhez képest szabálysértést megvalósító cselekményt a bíróság bírálja el. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat a garázdaság bűntettének vádja alól felmentette, ugyanakkor a szabálysértést elbírálta és pénzbírságot szabott ki. (Legf. Bír. Katf. III. 384/1977. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás