PK BH 1978/78
PK BH 1978/78
1978.02.01.
Közös tulajdon megszüntetésével valamelyik tulajdonostárs illetőségének másik tulajdonostárs tulajdonába adása és az ellenérték megállapítása csak egyidejűleg történhet. E vonatkozásban részítélet hozatalának nincs helye [Pp. 213. § (2) bek.; Ptk. 148. § (2) bek.].
A peres felek házastársak voltak, akiknek a házasságát a járásbíróság felbontotta és egyidejűleg az 1972-ben született M. nevű gyermeküket a felperesnél helyezte el. Az alperes a gyermek után – külön perben hozott ítélet alapján – havi 400 Ft gyermektartásdíjat köteles fizetni.
A felek 1972-ben kétszobás öröklakást vásároltak, ahonnan a felperes 1974 január havában a gyermekével együtt szüleihez költözött.
A felperes a keresetében az öröklakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte oly módon, hogy tulajdoni illetőségét a forgalmi érték alapján megállapítandó megváltási ár ellenében az alperes váltsa magához.
Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte azzal, hogy a felperesnek megváltási árként 11 hónap alatt 20 000 Ft-ot hajlandó megfizetni.
Az Ingatlankezelő Vállalat a lakás forgalmi értékét 285 000 Ft-ban állapította meg.
A járásbíróság a részítéletével a peres feleknek az öröklakáson fennállott közös tulajdonát megszüntette és a felperes illetőségét az alperes tulajdonába adta. Az ítélet indokolása szerint a felperes 1850 Ft-os keresetéből 1975 novemberétől 1976 májusáig 4092 Ft-ot vontak le az Országos Takarékpénztárral szemben fennálló tartozás fejében, holott a lakást az alperes használja. A további levonás a felperesnek és gyermekének a létfenntartását veszélyezteti, ezért a bíróság a tulajdonközösség megszüntetésére kérdésében részítélettel döntött, miután a megváltási ár kérdésében további tárgyalás szükséges.
A járásbíróságnak első fokon jogerőre emelkedett részítélete ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 213. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelmek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra szükség nincs, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani.
A felperes egyetlen – az öröklakáson fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló – kereseti kérelmet terjesztett elő és a közös tulajdon megszüntetését kérte.
A Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a közös tulajdon megszüntetése úgy is történhet, hogy a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonában adja.
Ebből a rendelkezésből kitűnően a közös tulajdon megszüntetése során valamelyik tulajdonostárs illetőségének a másik tulajdonostárs tulajdonába adása és az ellenérték megállapítása csak egyidejűleg történhet. Az egyidejű rendezés követelményénél fogva a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset részekre nem bontható, annak önállóan nem elbírálható része egyrészt a közös tulajdon megváltás útján történő megszüntetése, másrészt a megváltási árnak mint ellenértéknek a megállapítása. Ez a kettő az ítéleti rendelkezés szempontjából elválaszthatatlan, mert a változott tulajdonjog addig nem jegyezhető be, amíg a megváltási ár fizetésére köteles fél az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget.
Tévedett tehát a járásbíróság, amikor a közös tulajdon megszüntetése tárgyában részítéletet hozott.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a részítéletet a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 211/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás