GK BH 1978/83
GK BH 1978/83
1978.02.01.
Lakóépületnek rendeltetésszerű használatra alkalmatlan – teljesen el nem készült – állapotban való átvétele esetén a szavatossági igény elévülése csak abban az időpontban veszi kezdetét, amikor a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra alkalmas, tehát jogszabályszerűen átvehető [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 23. § (5) bek., 25. § (2) bek.; 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 32. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperesnek az I. r. alperes generálkivitelező, továbbá ennek a II. és III. r. alperesek, végül a III. r. alperesnek a IV. r. alperes közreműködő ellen lakóépület kijavítása iránt indított keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az épület átadás-átvétele 1970. június 29-én, a birtokbaadás 1971. március 1-jén volt. A felperes az I. r. alperest az alkalmatlanságot okozó hibák kijavítására 1974. február 20-án kelt levelében megküldött hibajegyzékkel szólította fel. Az igényeit tehát már az átadás-átvételt követő három év eltelte után érvényesítette. Az I. r. alperes ennek ellenére vállalta a közösen megállapított hibák megszüntetését először 1974. április 25-én, majd a szavatossági bejárást követő többszöri egyeztetésen. Az 1976. május 19-én felvett jegyzékben felsorolt 16 450 Ft értékű hibák fennállását ismételten megállapították. A 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet és az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelet értelmében a megrendelő szavatossági igényét az átadás-átvételt követő egy év, illetve alkalmatlanságot okozó hiba esetén három év alatt érvényesítheti. Az első szavatossági igénybejelentés 1974. február 20-án történt, a felperes szavatossági igénye tehát ekkor már elévült. Az I. r. alperes az elévülés ellenére vállalta ugyan a hibák kijavítását, de ha ezt önként nem teljesítette, a felperes az elévült igényt bírósági úton nem érvényesítheti.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a megrendelő a szavatossági igényt alkalmatlanságot okozó hiba esetén az átadástól számított három év alatt érvényesítheti [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 25. § (2) bek.]. Helyes az az álláspontja is, hogy a szavatossági jogok elévülési idejének kezdő időpontja nem a birtokbavétel, illetve nem a beköltözés időpontja. A rendelet korábban már említett 25. §-ának (2) bekezdése, illetve az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építés szerződési alapfeltételek 32. §-ának (1) bekezdése szerint a szavatossági jogok elévülésének idejét az építés-szerelési munkáknál az átadás-átvételi eljárás befejezésétől kell számítani.
Jelen esetben a műszaki átadás-átvétel 1970. június 29-én befejeződött, ekkor az építtető az épületet átvette. Ugyanekkor azonban jegyzőkönyvileg a hiánypótlás teljesítése végett az épületet a kivitelezőnek visszaadta.
Az átadás-átvételi eljárás során megállapították, hogy a FŐTÁV a hőközpontot csak annak teljes elkészülte után külön üzembe helyezési eljáráson veszi át. Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága közölte, hogy a lakhatási engedélyt csak a FŐTÁV nyilatkozata után adja ki. A felek a mennyiségi hiányok és minőségi hibák összértékét 470 000 Ft-ban jelölték meg. A tűzrendészeti hatóság képviselője megállapította, hogy az építési engedélyben rögzített tűzrendészeti kikötéseknek csak egy része valósult meg, több berendezés szerelése még folyamatban van. A tűzrendészeti hatóság a lakóépület használatbavételi, illetve lakhatási engedélyének kiadását csak 1971. március 1-jén javasolta, ekkor történt meg az egyéb hiánypótlás is. Ekkor járult hozzá az illetékes tanács végrehajtó bizottsága ahhoz, hogy az épületet használatba vegyék.
A fenti tényállásból megállapítható, hogy az épület az átadás-átvételi eljárás időpontjában rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Az építési szerződési alapfeltételek 23. §-ának (5) bekezdése szerint a megrendelőnek az átvétel során meg kell vizsgálnia, hogy a szolgáltatás a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak megfelel-e. A 26. § szerint nem szolgálhatnak az átvétel megtagadásának okául a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, amelyek sem önmagukban, sem más hibákkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal járó munkák folytán a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. A jelen esetben az átadás-átvételi jegyzőkönyvből kétségtelen, hogy az épület 1970. június 29-én még nem volt átvehető állapotban, és hogy ez csak 1971. március 1-jén következett be.
Mindezek folytán az eldöntendő kérdés az volt, hogy ha a megrendelő olyan épületet vett át, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, úgy az átvétel befejezésével bekövetkeztek-e az átvételhez fűződő joghatások, így többek között megkezdődött-e a szavatossági jogok elévülése. Az állandó bírói gyakorlat szerint ilyen esetben az átvételt hatálytalannak, illetve abban az időpontban kell megtörténtnek tekinteni, amikor az épület a rendeltetésszerű használatra alkalmassá válik. Ez lakóépület esetében a lakható állapotot jelenti. Ezt az időpontot kell olyannak tekinteni, amelyhez az átadás joghatásai is fűződnek, tehát a szavatossági jogok elévülésének kezdő időpontjául is ezt kell figyelembe venni. Ehhez képest az ezt követőleg felmerült és eredményében alkalmatlanságot okozó hibákra vonatkozó szavatossági igény érvényesítése a hároméves elévülési időn belül történt. Az 1974. február 20-án kelt felszólítással az elévülés megszakadt. Az elévülési időn belül tett elismerés hatályos és bírósági úton kikényszeríthető.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta az I. r. alperesnek a II. és III. r. alperes elleni, és a III. r. alperesnek a IV. r. alperes elleni keresetét megalapozó tényállást, továbbá ugyancsak nem tárta fel a kijavítási határidő megállapításához szükséges körülményeket.
Minthogy a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a II–IV. r. alperesekre kiterjedő hatállyal a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 187/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás