MK BH 1978/96
MK BH 1978/96
1978.02.01.
Mezőgazdasági termelőszövetkezet a zárszámadási közgyűlés alkalmából a dolgozóknak (tagoknak) ellenérték nélkül kiszolgált ételek és italok költségei után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni [17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 216. § (1) bek. a) pont; 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szab. 155. §, 156. §; 20/1973. (V. 15.) PM sz. r. 4. § (1) bek. c) pont].
Az alperes ellenőrzést végzett a felperesnél, amelynek során megállapította, hogy a felperes az 1976. február havában tartott zárszámadási közgyűlés alkalmából rendezett közös ebéd költségeit, amelyeket a részesedési alap terhére kellett elszámolni, az 1976. március havában benyújtott összesítő elszámolásában társadalombiztosítási járulékalapként nem mutatta ki. Ezért a felperest társadalombiztosítási járulék, késedelmi pótlék és rendbírság címén fizetési meghagyással 5010 Ft megfizetésére kötelezte.
A felperes a fizetési meghagyás ellen keresetet nyújtott be a járásbírósághoz és kérte annak hatályon kívül helyezését. A keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a fizetési meghagyásban megjelölt, reprezentációnak minősülő, vendéglátásra fordított kiadás nem bérjellegű juttatás a tagok részére, így annak összege után nem volt köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A járásbíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Az ítéletének indokai szerint a zárszámadási közgyűlés alkalmából a dolgozóknak ellenérték nélkül kiszolgáltatott ételek és italok költségei reprezentációs költségnek minősülnek, mint ilyet a részesedési alap terhére kellett elszámolni. A 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 155. §-a szerint a nem munkabér, munkadíj jellegű juttatások után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ilyen jellegű juttatásnak minősül az ismertetett jogszabályban említett reprezentációs költség is. A közös ebéd tehát nem munkabér, illetve munkadíj jellegű juttatású, hanem reprezentációs kiadás, így annak költsége után annak ellenére sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, hogy e költség a részesedési alapot terhelte.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A reprezentációról szóló 20/1973. (V. 15.) PM számú rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet munkájában és szervezeti életében kimagasló események (zárszámadási közgyűlés évforduló stb.) alkalmából a dolgozóknak ellenérték nélkül kiszolgált ételek, italok költségeit – a vállalati elszámoláshoz hasonlóan – a részesedési alapból kell fedezni.
A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendeletnek (R.) a 31/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 4. §-ával megállapított 216. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a mezőgazdasági szövetkezetek a bérköltséget, valamint a részesedési alapot terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatás után társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. E jogszabály tehát a termelőszövetkezetek járulékfizetési kötelezettsége szempontjából nem tesz megkülönböztetést a tagoknak adott, a részesedési alap terhére elszámolt juttatások között abból a szempontból, hogy azok bérjellegűnek minősülnek-e vagy sem: a jogszabály a bérköltséget és a részesedési alapot terhelő valamennyi juttatásra nézve egységesen társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget ír elő.
Az R. végrehajtására kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 155. §-a valóban úgy rendelkezik, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a külön elszámolható, költségtérítés jellegű járandóságok, valamint a nem munkabér, munkadíj jellegű juttatások után. Ilyennek minősül a jogszabályban példaként említett reprezentációs költség is. Ez a rendelkezés azonban mezőgazdasági termelőszövetkezetekre nem alkalmazható akkor, ha a nem munkabér, illetve munkadíj jellegű juttatás a részesedési alapot terheli, mert a termelőszövetkezet az R. 216. §-a (1) bekezdésének a) pontjából folyóan, de az említett SZOT-szabályzat 156. §-ának kifejezett rendelkezése szerint is ez esetben a nem munkabér, illetve munkadíj jellegű juttatás után is köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A felperes a szóban levő vendéglátási költségeket jogszabály előírása folytán a részesedési alapjának terhére volt köteles elszámolni és azt ennek megfelelően számolta is el. Következésképpen e nem munkabér, illetve munkadíj jellegű természetbeni juttatás után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni és annak költségét az összesítő elszámolásban járulékalapként kellett volna kimutatnia. Minthogy ezt nem tette meg, e mulasztása folytán jogszerű volt az alperes intézkedése, amellyel a be nem vallott járulékalap után utólag járulékot rótt ki. Az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja téves, az arra alapított ítéleti döntésük törvénysértő. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 209/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás