BK BH 1979/100
BK BH 1979/100
1979.03.01.
A terhelt ellen folyamatban levő büntetőügyek egyesítése esetén a kiszabott büntetésbe akkor is be kell számítani az előzetes fogva tartásban töltött időt, ha azt eredetileg azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban rendelték el, amely tekintetében a bíróság felmentő rendelkezést hozott [1961. évi V. törvény 77. § (1) bek.; Be. 32. § (2) bek.]
A városi-járási ügyészség a járásbíróság előtt a terheltet érintően két vádiratot nyújtott be:
1977. április 22. napján vádat emelt többek által elkövetett garázdaság bűntette miatt;
1977. június 8. napján pedig erőszakos nemi közösülés bűntette miatt. Ez utóbbi ügyben a terhelt 1977. április 30. napjától előzetes fogva tartásban volt.
A járásbíróság az 1977. június 13. napján megtartott tanácsülésen a terhelt előzetes letartóztatását az ügyben hozandó első fokú érdemi határozat meghozataláig fenntartotta, egyben a Be. 32. §-ának (2) bekezdése alapján az ügyet az ugyanannál a járásbíróságnál folyamatban levő és korábban érkezett büntetőügyhöz egyesítette.
A büntetés-végrehajtási intézet a terhelt előzetes letartóztatását 1977. augusztus 8. napjával kezdődő hatállyal megszakította és ezzel a nappal kezdődően foganatba vette a terheltre korábban kiszabott 10 hónapi szabadságvesztés büntetés végrehajtását.
A járásbíróság 1977. szeptember 23. napján kelt ítéletében a terhelt bűnösségét többek által elkövetett garázdaság bűntettében állapította meg, ezért 10 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. Ugyanakkor a terheltet az erőszakos nemi közösülés bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette. Végül a terhelt által 1977. április 30. napjától 1977. augusztus 8. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján bírálta felül és a járásbíróság ítéletét megváltoztatta: az előzetes fogva tartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítását mellőzte. Ez utóbbi rendelkezést a másodfokú bíróság azzal indokolta, hogy a terhelt ellen két bűncselekmény miatt külön indult büntetőeljárás, melyek közül az erőszakos nemi közösülés bűntette miatt folyamatba tett ügyben rendelték el a terhelt előzetes fogva tartását. Minthogy pedig az elsőfokú bíróság az erőszakos nemi közösülés bűntette miatt emelt vád alól felmentő rendelkezést hozott, a garázdaság bűntettében bűnösnek kimondott és szabadságvesztésre ítélt terhelt javára nincs helye az előzetes fogva tartás 77. §-ának (1) bekezdése alapján történő beszámításának.
A terhelt javára az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításának mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A törvénynek megfelelően járt el a járásbíróság, amikor a terhelt ellen folyamatban levő két büntetőügyet a Be. 32. §-ának (2) bekezdése alapján egyesítette és a két bűncselekmény miatt emelt vádat együttesen bírálta el. Az ügyek egyesítésének az a következménye, hogy az addig külön folyó két vád tárgyává tett cselekmény egységes jogi elbírálásra került. Minthogy tehát az egyesítés következtében egyetlen büntetőügy lett, melyet utóbb a vád tárgyává tett egyes cselekmények szerint nem lehet megbontani, a törvénynek megfelelően járt el a járásbíróság, amikor a bűnösnek kimondott terhelt javára a Btk. 77. §-ának (1) bekezdése alapján beszámította az előzetes fogva tartásban töltött időt.
Ugyanakkor törvénysértő a másodfokú bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, amellyel az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta és azzal az indokkal mellőzte az előzetes fogva tartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe való beszámítását, hogy annak elrendelése, illetőleg fenntartása az erőszakos nemi közösülés bűntette miatt emelt váddal volt kapcsolatos, amely vád tekintetében utóbb a bíróság felmentő ítéleti rendelkezést hozott.
A megyei bíróság által elfoglalt téves jogi álláspont azzal a – terheltre nézve súlyos és orvosolhatatlan – következménnyel jár, hogy a bűnösnek kimondott terhelt a Be. 383. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában kártalanítást sem igényelhet, ugyanakkor nem részesülhet abban a kedvezményben sem, amelyet az előzetes fogva tartásban töltött időnek a beszámítása jelent. Mindez a terheltre méltánytalan hátrányt jelent és ellentétben áll a Btk. 77. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapvető céljával és rendeltetésével.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítéletének az a rendelkezése, amellyel a terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítását mellőzte: törvénysértő, ezért ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte és a terheltnek az előzetes fogva tartásban töltött idejét a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. (Leg. Bír. B. törv. IV. 955/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás