BK BH 1979/104
BK BH 1979/104
1979.03.01.
A csalás útján megszerzett érték végleges megtartása érdekében kifejtett magatartás külön bűncselekményként nem értékelhető [1961. évi V. törvény 292. §, 293. §].
A terheltet a kerületi bíróság bűnösnek mondta ki csalás bűntettében, valamint magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás bűntettének kísérletében. Az irányadó tényállás lényege a következő.
A terhelt, aki 19 éve boltvezető az R. Vállalatnál, egyéb áruk mellett a vádbeli időben a T. Vállalattól érkezett 200 db subatűt vett át az üzlet részére, melyek értéke 3900 forint volt. Az utóbbira vonatkozóan azonban tévedésből nem küldtek számlát. Amikor a terhelttel közölték a számla hiányát, elhatározta, hogy megszerzi magának a subatűk értékét. Ezért szándékosan elmulasztotta az ilyenkor kötelező jegyzőkönyv felvételét és utasítást adott a subatűk eladására.
Szándékának realizálása céljából különféle szabályosan leszámlázott áru mellett 2189,20 forint értékű anyagot küldött át a vállalat másik boltjába, ez utóbbira vonatkozóan azonban számlát nem állított ki. Terve az volt, telefonon megkéri az átvevő bolt vezetőjét, hogy a számlázatlan áru ellenértékét vegye ki a pénztárból és adja át neki. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert cselekményét felfedezték. Amikor a vállalat belső ellenőrei a boltban megjelentek, a terhelt a szállítólevél nála maradt példányán a bűncselekmény leplezése végett javítást végzett.
A másodfokon eljárt bíróság – a büntetés érintetlenül hagyása mellett − megváltoztatta az első fokú ítéletet annyiban, hogy a sikkasztásként értékelt cselekményt befejezett bűntettnek minősítette.
A cselekmény minősítését támadó törvényességi óvás alapos.
A terhelt munkaköri kötelességét megsértve a subatűknek számla nélkül érkezéséről nem készített jegyzőkönyvet, bár ez az ügyrend szerint kötelező lett volna. Ezzel a T. Vállalatot jogtalan haszonszerzés végett tévedésben tartotta, s ugyanennek a vállalatnak a tűk ellenértékének megfelelő kárt okozott, mert a vállalatot megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy az erre vonatkozó követelését az R. Vállalattal szemben érvényesítse. Cselekménye tehát megvalósította a Btk. 293. §-ába ütköző csalás törvényi tényállását.
A terhelt további tevékenysége – a konkrét anyagnak később számlázatlanul a másik boltba küldése – már csupán a vagyoni haszonszerzés realizálására, a csalásból származó kárösszeg elsajátítására irányult, ezért ennek egyéb bűncselekményként – sikkasztásként – minősítése kétszeres jogi értékelését jelentené a valóságban egységes cselekményként jelentkező magatartásnak.
A terhelt azzal, hogy a szállítólevél nála maradt példányát a bűncselekmény leplezése céljából meghamisította, megvalósította a Btk. 222. §-ában meghatározott magánokirat-hamisítás vétségét. Ez a cselekménye azonban mint minősítő körülmény jelentkezik, és ennek folytán a csalás a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint magánokirat-hamisítással elkövetettnek minősül.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekhez képest a törvénysértés megállapítása mellett a cselekményt a Btk. 293. §-ába ütköző és 296. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint minősülő magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntettének minősítette. (Legf. Bír. B. törv. V. 1031/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás