PK BH 1979/115
PK BH 1979/115
1979.03.01.
A munkaképes leszármazó szükséges tanulmányainak körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok elvégzése is. A tartásdíj megállapításánál azonban – többek között – azt is figyelembe kell venni, hogy a tartásra szoruló nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása során milyen összegű egyéb juttatásokban részesül [Csjt. 60. § (2) bek.; XXIX. sz. PED].
A peres felek házastársak voltak, a házasságukból 1959. április 11-én született F. utónevű gyermekük az alperes gondozásában van. A felperest terhelő gyermektartásdíj mértékét legutóbb a M.-i Városi Bíróság havi 960 Ft-ban állapította meg.
A felperes keresetében a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségének a megszüntetését kérte. Keresetét azzal indokolta, hogy a gyermek a középiskolai tanulmányait befejezte és a M.-i Állami Gazdaságban munkát vállalt, így a tartásra már nem szorul rá.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a gyermekük a középiskolai tanulmányait valóban befejezte, 1977 szeptemberétől azonban kereskedelmi szakmunkástanulóként tanul tovább. A nyári szünidőben csupán rövid időn át dolgozott azért, hogy a nyaralásához szükséges pénzt előteremtse. Mint kereskedelmi szakmunkástanuló társadalmi szerződést fog kötni a T.-i Szövetkezeti Közös Vállalattal, ahonnan 400 Ft társadalmi ösztöndíjat kap, s emellett tanulmányi eredményétől függően tanulmányi ösztöndíjban részesül, ennek összege 240−350 Ft között lehet. A beiratkozásra és az ösztöndíjszerződés megkötésére azonban csak a tanulmányi évet megelőzően augusztus hónapban kerül majd sor.
A peradatok szerint a peres felek gyermeke szakközépiskolában érettségizett és ezzel motorszerelői képesítést szerzett.
Az alperes a per során viszontkeresetet terjesztett elő és viszonkeresetében a gyermektartásdíj felemelését kérte. Előadta, hogy gyermekük a gépszerelői szakmában nem kíván dolgozni, a motorolajra allergiás, viszont a továbbtanuláshoz érettségire volt szüksége, s társadalmi ösztöndíjszerződést is csak mint érettségizett kereskedelmi szakmunkás tanuló köthetett. Ennek az iskolának az elvégzése után mint kereskedelmi eladó helyezkedik majd el, az áruház műszaki osztályán fog dolgozni, s ehhez a műszaki ismeretekre is szüksége volt. A beiskolázás megtörténtét igazolta, valamint azt is, hogy a szakmunkástanulóként folytatandó tanulmányok ideje 1 1/2év, s ezalatt gyermeke 400 Ft tanulmányi ösztöndíjat kap.
A járásbíróság beszerezte a felperes átlagkeresetére vonatkozó adatokat és bizonyítást rendelt el arra nézve, hogy van-e olyan egészségügyi ok, amely miatt a felek gyermeke mezőgazdasági gépszerelő szakmában nem dolgozhat. Mivel az ezzel kapcsolatos alperesi állítás nem nyert bizonyítást, ítéletével a felperes keresetének helyt adott és a felperes gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségét 1977. július 1-jétől kezdődő hatállyal megszüntette; az alperesi viszontkeresetet kiegészítő ítélettel elutasította.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, a kereset elutasítását és viszontkeresetének helyt adó ítélet hozatalát kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint az alperes eltartásában levő gyermek csak felsőfokú tanulmányok folytatása esetében volna továbbra is jogosult a tartásdíjra. Az életpálya folytatásához nem szükséges szakképzettség megszerzéséhez végzett tanulmányokhoz a korábban tartásra kötelezett szülő nem köteles hozzájárulni.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése értelmében tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.
A XXIX. sz. PED kimondja, hogy a szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége.
Az adott esetben az alperes eltartásában élő gyermek a középiskolai tanulmányai befejezése után a választott életpályához szükséges tanulmányokat folytatja mint kereskedelmi szakmunkástanuló. Való, hogy ezek a tanulmányok nem biztosítanak felsőfokú szakképesítést, de feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a gyermek az általa választott életpályán elhelyezkedhessék. Rendkívül méltánytalan volna, ha e tanulmányok folytatásától a gyermeket elzárnák, vagy azt számára anyagilag megnehezítenék azzal az indokkal, hogy a középiskolai tanulmányok során már szerzett egy szakképesítést.
Az általános iskola elvégzése után a gyermekek általában még nincsenek tisztában azzal, hogy tanulmányaik befejezésével milyen pályán kívánnak elhelyezkedni. A középiskola megválasztását a helyi körülmények is befolyásolják. Az a körülmény, hogy a felek gyermeke az érettségi bizonyítvány mellett gépszerelői szakképesítést is szerzett, még nem jelenti azt, hogy ha hajlamainak, alkatának az e képesítéssel való elhelyezkedés nem felel meg, úgy más életpályát ne választhasson, illetőleg az ahhoz szükséges képesítés megszerzésének ideje alatt a tartásdíjra már ne támaszthasson igényt. A választott pályán való elhelyezkedése tanulmányai elvégzése után biztosított, hiszen e célból társadalmi tanulmányi szerződést is kötött, amit a perben igazolt. Tanulmányait folyamatosan végzi és így nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mintha kereskedelmi szakmunkás tanulóként történt beiskolázását szakmát nem nyújtó gimnáziumi érettségi bizonyítvány megszerzése előzte volna meg.
Ezekre tekintettel a bíróságoknak nem azt kellett volna elsősorban vizsgálniuk, hogy van-e olyan egészségügyi vagy más ok, amely a tartást igénylő nagykorú gyermeknek a már megszerzett szakképesítéssel való elhelyezkedése ellen szól, hanem azt, hogy a felperes személyi körülményei és jövedelmi viszonyai mellett a nagykorú gyermek tartása nem jelent-e aránytalan terhet a kötelezettre nézve, illetőleg a gyermek a társadalmi ösztöndíjára és egyéb esetleges juttatásokra tekintettel milyen összegű tartásra szorul.
A perben beszerzett kereseti kimutatásból kitűnően a felperes utolsó évi átlagos keresete meghaladja a havi 5500 Ft-ot, az utóbbi hónapokban pedig további emelkedést mutat. A per előzményei arra is utalást tartalmaznak, hogy a felperes a keresetén felül ruhapénzben is részesül. A felperest az alperessel közös gyermek tartásán kívül még egy kiskorú gyermeke szükséges tartásának a veszélye nélkül továbbtanuló nagykorú gyermeke tartásához hozzá tud járulni.
A tartásdíj mértékének a megállapítása szempontjából figyelembe kell venni, hogy a tartásra szoruló nagykorú gyermek milyen összegű egyéb juttatásban részesül. A perben igazolást nyert, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést kötött, s ezzel havi 400 Ft pénzbeni juttatást kap. Vizsgálnia kellett volna azonban a perben eljárt bíróságoknak hogy ezenkívül egyéb ösztöndíj vagy természetbeni juttatás, illetőleg kedvezmény illeti-e meg a gyermeket a tanulmányok folytatása alatt és ennek megfelelően kellett volna a tartásdíj mértékét megállapítania.
Ezeknek a körülményeknek a felderítése nélkül a felperest terhelő gyermektartásdíj mértéke felől nem lehet megalapozottan dönteni, a döntéshez az említett tények felderítése szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése folytán rendelkezett a korábban megítélt tartásdíj folyósítása iránt. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 407/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás