• Tartalom

BK BH 1979/12

BK BH 1979/12

1979.01.01.
Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetén a magánfelet megillető kamat esedékességének kezdő időpontját az utolsó elkövetési részcselekmény megvalósulásának napjában kell meghatározni [Be. 56. §; Ptk. 301. §, 360. §].
Az eljárt bíróságok a terheltet folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 7 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 2 évre a büfévezetői foglalkozástól eltiltásra ítélték, egyben kötelezték a magánfélnek okozott 31 041 forint kárnak, valamint ezen összeg után 1976. december 21. napjától a kifizetésig járó 5%-os kamat megfizetésére. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1968 májusától elvállalta a szövetkezet kezelésében levő büfé vezetését teljes anyagi felelősség mellett. A terhelt 1975. és 1976. években a bevételből folyamatosan, alkalmanként 100-150 forintot, havi átlagban kb. 2500 forintot kivett és a pénzt saját céljaira használta fel. 1975-ben 8855 forintot, 1976-ban 22 186 forintot sikkasztott el. Az okozott, meg nem térült kár 31 041 forint.
A terhelt terhére benyújtott törvényességi óvás szerint a megtámadott bírósági határozatoknak a kamatfizetés kezdő időpontjára vonatkozó rendelkezései és az azokkal kapcsolatos indokolás téves. Ugyanis a folytatólagosan elkövetett bűncselekménnyel okozott kár esetén – ha az egyes elkövetések pontos időbeli elhatárolása nem állapítható meg – a késedelmi kamat kezdő időpontjaként az időbeli középarányost kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaptalannak találta.
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelezés esetén a kamatfizetési kötelezettség a Ptk. 301. §-a és 360. §-a értelmében a kár bekövetkezésével, azaz a bűncselekmény elkövetésének időpontjától kezdődően esedékes. A büntetőeljárásban a polgári jogi igény és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények elbírálásánál a károkozás bekövetkeztének időpontját a Ptk. 301. §-ára és a 360. §-ára figyelemmel kell meghatározni. A folytatólagosan elkövetett bűncselekményeknél a kár annak egész összegére csupán az utolsó részcselekmény elkövetésével válik teljessé.
Az utolsó részcselekmény elkövetése előtt a folytatólagos bűncselekménnyel okozott kár teljes összegéről nyilvánvalóan nem lehet beszélni. Mivel az adott esetben az egyes részcselekmények pontos időpontja sem állapítható meg, a folytatólagos bűncselekménnyel okozott, összesen 31 041 forint összegű kár bekövetkezéséről az utolsó részcselekmény – 1976. december 21. napja – befejezése előtt nem lehet szó. Nincs helye az elkövetési időpont középarányos szerinti számításának a kamatfizetés kezdő időpontja tekintetében. Ilyen esetben ugyanis magasabb összegű kamat kerülne kiszámításra olyan időponttól kezdődően, amikor még a teljes kár be sem következett.
Mindez abból is következik, hogy a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egység, és az ilyen bűncselekmény bekövetkezésének időpontja nem tehető előbbre az utolsó részcselekmény elkövetésének időpontjánál. Ez az álláspont áll összhangban a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 535. sz. állásfoglalásával is, amely szerint a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei büntethetőségének önálló elévülése kizárt, valamint azzal is, hogy a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetében minden egyéb jogkövetkezmény csupán az utolsó részcselekmény véghezvitelének időpontjától hatályosul.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az alaptalan törvényességi óvást a Be. 291. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. B. törv. I. 340/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére