MK BH 1979/129
MK BH 1979/129
1979.03.01.
Alaptalan és nincs összhangban a büntetési célokkal az olyan szerelő csoportvezető beosztású dolgozóval szemben hozott elbocsátást kimondó fegyelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése, aki a gondjaira bízott gépjárművel szeszes ital hatása alatt engedély és gépjárművezetői jogosítvány nélkül vett részt a közúti forgalomban, eközben a közúton elhelyezett másik gépjárművet megrongálta, jogosítványát ittas vezetés miatt vonták be és korábban már súlyos fegyelmi vétséget követett el [1967. évi II. törvény 55. § (3) bek.]
A felperes 1960 óta volt az alperes alkalmazottja, szerelő csoportvezetői munkakört töltött be.
A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1978. január 2-án kelt határozatával az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a felperes 1977. december 16-án a központi telephely gépkocsitároló helyéről 19,40 órakor az egyik csuklós autóbusszal jogtalanul kihajtott azzal a céllal, hogy próbautat végezzen. A gépjárművet ittasan, jogosítvány nélkül vezette és a próbaút során a rendőrségi használatban levő személygépkocsinak ütközött. Az ütközés után a helyszínt elhagyta, a vállalat telephelyére hajtott. A fegyelmi jogkör gyakorlója enyhítő körülményként értékelte nős, családos állapotát, hosszú munkaviszonyát, míg súlyosbítóként azt, hogy az autóbuszt engedély nélkül vitte ki a telephelyről, a városi közlekedésben ittasan vett részt, mintegy 8000 forint kárt okozott és azt is, hogy hasonló cselekmény miatt 1974-ben fegyelmileg büntetve volt.
A felperesnek a fegyelmi büntetés mérséklése iránt előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a munkaügyi döntőbizottság elutasította. Ennek megváltoztatása iránt a felperes keresetet nyújtott be.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a döntőbizottság határozatát megváltoztatva az elbocsátás fegyelmi büntetés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte egyúttal az alperest, hogy 8 nap alatt fizessen meg a felperesnek 16 298 forint elmaradt munkabért. Az ítélet indokolása szerint a bíróság az elbocsátás fegyelmi büntetést a cselekménnyel arányban állónak találta, de annak végrehajtását, a felperes korábbi magatartására tekintettel, felfüggesztette. E körben megállapította, hogy a dolgozó ellen, hosszú munkaviszonya alatt, fegyelmi eljárás nem indult, jó munkája elismerésképpen több esetben részesült jutalomban és dicséretben.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperes 1977. december 16-án az alperes telephelyéről jogtalanul vitte ki a közúti forgalomba a csuklós autóbuszt, a cselekményt szeszes ital hatása alatt követte el, gépjárművezetői jogosítványa nem volt és a vezetése alatt levő járművel közúti balesetet is okozott. Az az álláspontja azonban, amely szerint az elbocsátás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésétől kellő nevelő hatás várható, nem fogadható el.
A Munka Törvénykönyve 55−56. §-aihoz fűzött indokolás és az e körben folytatott ítélkezési gyakorlat szerint a fegyelmi büntetés kellő nevelő hatásának biztosítása végett mellőzhetetlenül szükséges, hogy a büntetés mértékének meghatározása előtt a fegyelmi jogkör gyakorlója, illetve a munkaügyi vitát eldöntő és elbíráló szerv az ügy összes lényeges körülményeit gondosan mérlegelje.
A perbeli esetben a munkaügyi bíróság nem értékelte megfelelően a felperes vétkes kötelezettségszegéseinek társadalmi veszélyességét, e mulasztásoknak a munkafegyelemre gyakorolt bomlasztó hatását és annak súlyát, amit mindez a társadalmi, gazdálkodási feladatainak ellátása során az alperes számára jelent. Elmaradt továbbá a fegyelmi eljárás során feltárt annak a súlyosító körülménynek a mérlegelési körbe vonása is, hogy a felperest az 1974. évben ittas állapotban elkövetett verekedésért az alperes fegyelmi úton felelősségre vonta és elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, de ennek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. Tévesen állapította meg tehát a bíróság az enyhítő körülmények értékelésénél, hogy a felperes ellen korábban nem volt fegyelmi eljárás.
Nem értékelte az eljárt bíróság azt sem, hogy a felperest a fegyelmi határozatban terhére rótt vétkes kötelezettségszegésekért az ellene megindult büntetőeljárásban tíz hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság és mellékbüntetésként két évre eltiltotta a járművezetéstől. Nem vette figyelembe azt sem, hogy egy korábbi ittas vezetése miatt 1977. augusztus 5-én gépkocsivezetői engedélyét 8 hónapra bevonták és 3500 forint pénzbüntetésre ítélték.
A felperes gépkocsiszerelő csoportvezető beosztásban dolgozik. Több ember munkáját irányítja, így vele szemben nagyobbak a követelmények és a hozzá beosztott dolgozóknak is példát kell mutatnia. Ezzel szemben a felperes az elmúlt évben két esetben került összeütközésbe a törvénnyel. Az 1974-ben tanúsított magatartása is ittasan elkövetett fegyelmi vétség volt.
A perbeli esetben már ittasan kezdte el a munkát. A szeszes ital hatása alatt történő munkavégzés – az alperes működési körét és a felperes munkáját tekintve – már önmagában is súlyos megítélés alá esik. A felperes azonban ezen túlmenően a már említett további fegyelmi vétségeket is elkövette, amelyek mindegyikével is arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés.
Mindezekből megállapítható, hogy a felperes által elkövetett fegyelmi vétségek társadalomra veszélyessége fokozott volt. Az ilyen jellegű cselekmények megelőzésére, a felperesnek a hasonló kötelezettségszegésektől való jövőbeni visszatartására csupán a fegyelmi jogkör gyakorlója által alkalmazott és a munkaügyi döntőbizottság határozatával helytállóan fenntartott elbocsátás fegyelmi büntetés alkalmas. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. Akkor járt volna el megfelelően, ha a felperes keresetét elutasítja. (M. törv. II. 10 366/1778/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás