BK BH 1979/14
BK BH 1979/14
1979.01.01.
Nincs akadálya annak, hogy a hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedő terhelttel szemben a bíróság a tárgyaláson kívül hozzon a 1961. évi V. törvény 60. §-án alapuló eljárást megszüntető határozatot. A bűntetti eljárásra tartozó ügyben az ilyen határozat tanácsülésén hozható [Be. 208. § (1) bek., 213. § (1) bek. e) pont; 1961. évi V. törvény 60. §].
Az ügyészség a terhelttel szemben éjjel és erőszakkal elkövetett magánlaksértés bűntette miatt emelt vádat azon tényállás alapján, hogy a nevezett éjjel 3 óra körüli időben ittasan átmászott a sértett udvarának kerítésén majd a lakás előszobaablakát betörve a résen át benyúlt és a kulccsal bezárt ajtót kinyitva a lakásba jogos indok nélkül bement.
A terheltet a tárgyaláson – betegsége miatt – hosszabb időn keresztül nem lehetett kihallgatni. A járásbíróság az ügyben két alkalommal tartott tárgyalást a bűntetti eljárás szabályai szerint, majd a Be. 169. §-ának (1) bekezdés második fordulatára, illetőleg a Be. 208. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel felfüggesztette a büntetőeljárást a terhelt hosszan tartó, súlyos betegsége miatt.
Ezt követően az ügyészség az eljárás megszüntetését és a terheltnek a Btk. 60. §-a szerinti figyelmeztetését indítványozta az egészségi állapotában bekövetkezett lényeges rosszabbodás miatt.
A járásbíróság – tárgyalás mellőzésével és egyesbíróként – meghozott jogerős végzésével az eljárást megszüntette és a terheltet “bírói figyelmeztetésben” részesítette, hivatkozással a Be. 208. §-ának (1) bekezdésére, és a 213. §-a (1) bekezdésének e) pontjára.
Az eljárás megszüntetésének módja miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A büntetlen előéletű, súlyosan beteg terhelt esetében a személyi és a tárgyi körülmények indokolttá teszik a Btk. 60. §-ának alkalmazását, tehát az eljárásnak ilyen címen megszüntetése anyagi jogi szempontból – érdemben − nem esik kifogás alá.
A bíróság azonban a felhívott törvényhely alkalmazásával kapcsolatos határozatát a büntetőeljárási törvény több rendelkezésének megszegése után hozta.
A Btk. 263. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja szerint minősülő, éjjel és erőszakkal elkövetett magánlaksértés bűntette miatt a vétségi eljárás szabályai szerinti eljárásra a Be. 90. §-ának (1) és (2) bekezdése nem ad lehetőséget. A járásbíróság ennek ellenére a bűntetti eljárás alá tartozó ügyben egyesbíróként eljárva, a vétségi eljárás szabályai szerint szüntette meg az eljárást, annak ellenére, hogy korábban az ügyészi vádirat alapján – helyesen − bűntetti eljárás szabályai szerinti eljárásban, tanácsban tárgyalta az ügyet.
A Be. 401. §-a alapján a végzésben helytelenül “bírói figyelmeztetésnek” nevezett figyelmeztetést szóban, a terhelt jelenlétében kell foganatosítani, szükség esetén megkeresett hatóság útján.
A járásbíróság az említett törvényhely rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a terhelt részére kézbesítette a végzést, majd ezt követően jogerősnek nyilvánította határozatát.
Az eljáró bíróságnak a Be. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében tanácsülésén kellett volna megszüntető határozatát meghoznia és a terheltet a Be. 213. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján figyelmeztetésben részesítenie. A figyelmeztetést pedig megkeresett bíróság útján kellett volna foganatosítani.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a határozat eljárási szabályok megszegése folytán törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. V. 576/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás