BK BH 1979/146
BK BH 1979/146
1979.04.01.
Az igazságügyi szakértő szakvéleményében az ügyfélre nézve sérelmes megállapítás miatt rágalmazás címén tett feljelentés esetén az eljárást a személyes meghallgatás mellőzésével – már az előkészítés szakában meg kell szüntetni [Be. 170. § (1) bek. a) pont, 317. §; 1961. évi V. törvény 266. §].
A járásbíróság a személyes meghallgatás mellőzésével meghozott végzésével a feljelentett ellen becsületsértés vétsége miatt indított büntetőügyben az eljárást megszüntette. A megállapított tényállás lényege a következő.
A felperes – a későbbi feljelentő – a járásbíróság előtt pert indított volt férje ellen a házastársi tartásdíj megállapítása iránt.
A járásbíróság az ügyben szakértőként rendelte el az utóbbi feljelentett igazságügyi orvos szakértőt. A szakértő által beterjesztett szakvéleményt a bíróság elfogadta a polgári perben a tényállás megállapításának alapjául és a felperes keresetét mint alaptalant elutasította.
A felperes az ítélet ellen fellebbezéssel élt a megyei bírósághoz, amely a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes ezt követően feljelentést tett a járásbíróságon az orvos szakértő ellen becsületsértés vétsége miatt. Feljelentésében arra hivatkozott, hogy a szakértő a szakvéleményében vele szemben becsületsértő kifejezéseket használt, amikor személyiségét akként jellemezte, hogy úgynevezett “hisztis gyermek volt, nála fokozatosan kóros személyiség fejlődés alakult ki, paranoid, enyhén üldöztetéses jelleggel”, “indulatos, támadó magatartású”, “tüskés személyisége miatt beilleszkedési nehézségei miatt nehezen tud megmaradni egy adott munkahelyen hosszabb időtartamra”.
A járásbíróság bűncselekményt nem látott megállapíthatónak.
A hivatali hatáskörükben eljáró hivatalos személyeknek sokszor kell olyan tényeket leszögezniük, megállapításokat tenniük, amelyek egyébként rágalmazás vagy becsületsértés vétségét valósítanák meg. Ámde ez a tevékenységük jogszabály parancsán alapul. Ennélfogva az ilyen magatartás jogellenesség hiányában sem becsületsértést, sem rágalmazás vétségét nem valósítja meg (BJD 4164. sz.). Ennek alapján a hivatalos személy ellen a törvényes hatáskörében tett intézkedése vagy hozott határozata miatt rágalmazás vagy becsületsértés vétsége címén büntetőeljárás általában nem indítható (BJD 1.).
Ezért a járásbíróság az eljárást a Be. 170. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette.
A végzés ellen a feljelentő által a büntetőeljárás megszüntetése miatt bejelentett fellebbezés alaptalan.
A feljelentésből és az iratokból kitűnőleg a feljelentett mint igazságügyi orvos szakértő a bíróság kirendelésére és megbízása alapján adott szakvéleményt s ebben olyan megállapításokat tett, amelyekre a bíróságnak a polgári perben a kereseti kérelem elbírálásához szüksége volt.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint is ezeknek a megállapításoknak a szakvéleményben rögzítése nem jogellenes és nélkülözi a társadalomra veszélyességet, sőt kifejezetten a bírói ítélkező tevékenység elősegítését szolgálta.
Minthogy a feljelentett ténykedése nem bűncselekmény, az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az ügyben még személyes meghallgatást sem tartott, hanem a tárgyalás előkészítésének szakában hozott bűncselekmény hiányában eljárást megszüntető végzést. A megyei bíróság ezért a járásbíróság végzését a Be. 268. §-ára figyelemmel, a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Kecskeméti Megyei Bíróság 2. Bf 804/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás