1979. évi 15. törvényerejű rendelet
1979. évi 15. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság2 Kormánya között a magyar–jugoszláv államhatáron a határrendsértések megelőzéséről és rendezéséről Budapesten, az 1978. évi október hó 4. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről3
2007.01.01.
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között a magyar-jugoszláv államhatáron a határrendsértések megelőzéséről és rendezéséről Budapesten az 1978. évi október hó 4. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Kormánya között a magyar-jugoszláv
államhatáron a határrendsértések megelőzéséről
és rendezéséről
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Kormánya között a magyar-jugoszláv
államhatáron a határrendsértések megelőzéséről
és rendezéséről
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy tovább szélesítsék és erősítsék a jószomszédi és baráti viszonyukat, megelőzzék, megvizsgálják és rendezzék a magyar-jugoszláv államhatáron a határrendsértéseket, továbbfejlesszék az e területen kialakult együttműködésüket, elhatározták ennek az Egyezménynek a megkötését.
Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
Hajós Sándor határőr vezérőrnagyot,
a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya
Joze Strumbelj-t, a Szövetségi Belügyi Titkárság csoportfőnökét,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy
1. minden szükséges intézkedést megtesznek azon okok elhárítására és jelenségek megakadályozására, amelyek a magyar-jugoszláv államhatáron a határrend megsértését idézhetik elő;
2. idejében rendezik a magyar-jugoszláv államhatáron bekövetkezett határrendsértéseket;
3. az illetékes szerveik útján megteszik a szükséges intézkedéseket a határjelek megóvására és karbantartására, valamint a határnyiladék megtisztítására.
2. cikk
(1) Határrendsértés a magyar-jugoszláv államhatáron az egyik Szerződő Fél területéről kiinduló minden olyan cselekmény vagy esemény, amely sérti, károsítja vagy veszélyezteti a másik Szerződő Felet, annak területét, illetőleg az ott tartózkodó személyeket.
(2) Az (1) bekezdés szerint határrendsértés:
a) az államhatáron való átlövés bármilyen lőfegyverrel;
b) légi jármű engedély nélküli átrepülése az államhatáron vagy letérése a légifolyosóról;
c) személy engedély nélküli átlépése a másik állam területére, amennyiben onnan saját elhatározásából visszatér vagy visszatérni szándékozik, a 15. és a 17. cikkben említett esetek kivételével;
d) határjel elmozdítása, megrongálása vagy megsemmisítése;
e) tűz okozása a másik Szerződő Fél területén vagy átterjedése a másik Szerződő Fél területére;
f) az államhatáron való átfényképezés, illetőleg felvétel készítése a földről vagy a levegőből;
g) az államhatáron történő átvilágítás;
h) robbantás következtében a másik állam területén kár okozása;
i) biológiai, kémiai vagy más káros anyagokkal a másik állam területén szennyeződés okozása;
j) más, hasonló jellegű határrendsértések.
(3) A határrendsértés az okai, körülményei és következményei alapján súlyos, vagy könnyebb határrendsértésnek minősíthető.
3. cikk
A Szerződő Felek a következő öt határszakaszt állapítják meg:
első szakasz: a magyar-jugoszláv-osztrák hármashatártól a Kerka folyónak a Mura folyóba torkolásáig;
második szakasz: a Kerka folyónak a Mura folyóba torkolásától a Barcs-Virovitica vasútvonalig;
harmadik szakasz: a Barcs-Virovitica vasútvonaltól a Duna folyóig;
negyedik szakasz: a Duna folyótól a Bácsalmás-Bajmoki útig;
ötödik szakasz: a Bácsalmás-Bajmoki úttól a magyar-jugoszláv-román hármashatárig.
4. cikk
(1) Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására Magyar-Jugoszláv Fővegyesbizottság (a továbbiakban: Fővegyesbizottság) létesül, amely két állandó küldöttségből, mindegyik elnökből és két tagból áll.
(2) Mindegyik határszakaszon a Magyar-Jugoszláv Helyi Vegyesbizottság (a továbbiakban Helyi Vegyesbizottság) létesül, amely két állandó küldöttségből, mindegyik elnökből és két tagból áll.
(3) A Fővegyesbizottság elnökeinek és tagjainak kinevezéséről szóló közlés diplomáciai úton történik. A Helyi Vegyesbizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezéséről a Fővegyesbizottság elnökei írásban értesítik egymást.
(4) A Fővegyesbizottság és a Helyi Vegyesbizottságok a szükséges létszámban szakértőket és segédszemélyzetet vehetnek igénybe.
5. cikk
(1) A Fővegyesbizottság hatáskörébe a következő feladatok tartoznak:
a) gondoskodik az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásáról és kormányainak javaslatot tesz annak kiegészítésére vagy módosítására;
b) megvizsgálja az egy meghatározott időszakban bekövetkezett határrendsértéseket, megállapítja azok körülményeit és okait, megfelelő intézkedéseket tesz a megelőzésükre;
c) rendezi azokat a határrendsértéseket, amelyeket a Helyi Vegyesbizottságok nem oldottak meg;
d) a Fővegyesbizottság egyik küldöttségének kezdeményezésére a helyszínen megvizsgálja és rendezi a bekövetkezett határrendsértéseket;
e) elemzi és értékeli a Helyi Vegyesbizottságok tevékenységét, határozatokat hoz, megállapításokat és ajánlásokat tesz azok munkájának javítására;
f) javaslatot tesz az illetékes szerveknek a szükséges intézkedések megtételére a határjelek megóvására és karbantartására, valamint a határnyiladék megtisztítására;
g) kidolgozza a saját és a Helyi Vegyesbizottságok munkájára vonatkozó szabályzatot és meghatározza a határrendsértések minősítésének szabályait;
h) megállapítja a határrendsértések során keletkezett tízezer forintot, illetőleg tízezer dínárt meghaladó anyagi károkat és költségeket, az illetékes szerveknek javaslatot tesz azok megtérítésére.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott károk és költségek alsó határát a Szerződő Felek diplomáciai úton megváltoztathatják.
6. cikk
(1) A Fővegyesbizottság ülésszakát szükség szerint, de legalább kétévenként, felváltva a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén tartja. Minden ülésszakon meghatározza a következő ülésszak időpontját és helyét.
(2) A Fővegyesbizottság küldöttségeinek székhelye: Budapest, illetőleg Belgrád.
(3) A két küldöttség elnöke a rendes ülésszak megkezdése előtt legalább húsz nappal levélváltás útján kölcsönösen tájékoztatja egymást az ülésszak napirendjére vonatkozó javaslatáról.
(4) A Fővegyesbizottság küldöttségeinek elnökei a két ülésszak közötti időben egyes kérdéseket személyes megbeszélés, illetőleg levélváltás útján rendezhetnek.
7. cikk
(1) Az egyik küldöttség kezdeményezésére a Fővegyesbizottság rendkívüli ülésszakot tarthat annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek küldöttsége azt javasolta.
(2) Az a küldöttség, amely a rendkívüli ülésszak megtartását kezdeményezte, javaslatot tesz az ülésszak helyére, időpontjára és napirendjére.
(3) A javaslatra, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül válaszolni kell. A meghívott küldöttség javaslatot tehet a napirend kiegészítésére és a rendkívüli ülésszak időpontjának módosítására.
8. cikk
(1) A Fővegyesbizottság által elfogadott értékelések, megállapítások, határozatok és ajánlások az ülésszak jegyzőkönyvében kerülnek rögzítésre. Az ülésszak jegyzőkönyve két példányban magyar nyelven és a jugoszláv népek egyikének nyelvén készül. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A jegyzőkönyv az illetékes szervek jóváhagyására szorul és az ennek megtörténtéről szóló diplomáciai jegyzékváltás napján lép hatályba.
(2) Azokban a kérdésekben, amelyekben nem jött létre egyetértés, a jegyzőkönyvben az eltérő állásfoglalásokat kell rögzíteni.
9. cikk
A Helyi Vegyesbizottságok hatáskörébe a következő feladatok tartoznak:
a) végrehajtják az Egyezmény rendelkezéseit és a Fővegyesbizottság határozatait, ajánlásait és megállapításait, valamint a Helyi Vegyesbizottságok tevékenységére vonatkozó szabályzatban foglaltakat;
b) megvizsgálják és intézkedéseket tesznek azoknak a jelenségeknek a megakadályozására és azoknak az okoknak a megszüntetésére, amelyek határrendsértést idézhetnek elő;
c) megvizsgálják és rendezik a határrendsértéseket, valamint intézkedéseket tesznek a nyomok és tárgyi bizonyítékok biztosítására, a határrendsértés körülményeinek megállapítása céljából;
d) megállapítják a határrendsértések során keletkezett tízezer forintot, illetőleg tízezer dínárt meghaladó anyagi károk és költségek összegét, továbbá jelentést és javaslatot tesznek a Fővegyesbizottságnak ezek megtérítésére vonatkozóan;
e) megállapítják a határrendsértések során keletkezett tízezer forintot, illetőleg tízezer dínárt meg nem haladó károkat és költségeket, továbbá javaslatot tesznek az illetékes szerveknek ezek megtérítésére;
f) átadják, illetőleg átveszik a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 15. cikkben említett személyeket;
g) visszaadják a másik Szerződő Fél területéről átkóborlás, illetőleg elháríthatatlan ok folytán átkerült háziállatokat és tárgyakat;
h) értesítik a Fővegyesbizottságot az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésének szükségességéről.
10. cikk
(1) A Helyi Vegyesbizottságok munkájukat üléseken végzik, az üléseket szükség esetén a határrendsértés helyszínén is megtarthatják.
(2) A Helyi Vegyesbizottságok üléseiket a szükséghez képest tartják meg. Az ülést a Helyi Vegyesbizottság egyik küldöttségének írásbeli meghívása alapján kell kitűzni. A meghívás tartalmazza az ülés javasolt helyét, időpontját, napirendjét és a megtárgyalásra kerülő esemény rövid leírását.
(3) A Helyi Vegyesbizottságok legalább évenként egyszer ülésen értékelik az Egyezmény rendelkezéseinek, a Fővegyesbizottság határozatainak és ajánlásainak, valamint a tevékenységükre vonatkozó szabályzat rendelkezéseinek végrehajtását. Megvizsgálják a határrendsértéseket előidéző okokat és jelenségeket, valamint az ezek megelőzésére tett intézkedéseket.
(4) A Helyi Vegyesbizottság egyik küldöttségének kezdeményezésére a határrendsértés körülményeit a Helyi Vegyesbizottság mindkét küldöttségének tagjai, valamint más megbízottak a javaslat megtételétől számított negyvennyolc órán belül a helyszínen megvizsgálják és megállapításaikról közös jegyzőkönyvet készítenek. Ezt a Helyi Vegyesbizottság üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
11. cikk
(1) A Helyi Vegyesbizottság az üléseit rendszerint annak a Szerződő Félnek a területén tartja, amelynek küldöttsége azt javasolta. Az ülésen annak a küldöttségnek az elnöke elnököl, amely azt összehívta; távollétében a küldöttség bármelyik tagja helyettesítheti.
(2) A Helyi Vegyesbizottság az ülésein megvizsgálja a határrendsértések bekövetkezésének okait, körülményeit, valamint a beterjesztett bizonyítékokat, és szükség szerint tanúkat is meghallgathat. Amennyiben az ülés a megkezdése napján nem fejeződik be, a munkát a következő napon folytatják.
12. cikk
(1) A Helyi Vegyesbizottságok ülésein elfogadott határozatokat és megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv két példányban, mindegyik magyar nyelven és a jugoszláv népek egyikének nyelvén készül. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az eset megvizsgálásakor készített iratokat (vázlat, fénykép, szakértői vélemény, tanú nyilatkozata és más okiratok).
(2) Azokban a kérdésekben, amelyekben nem jött létre egyetértés, a jegyzőkönyvben az eltérő álláspontokat kell rögzíteni.
13. cikk
A könnyebb határrendsértéseket - amennyiben egyik küldöttség sem javasolja ülésen való megvizsgálásukat - a Helyi Vegyesbizottságok küldöttségeinek elnökei levélváltás útján is rendezhetik.
14. cikk
A Helyi Vegyebizottságok maguk határozzák meg az államhatárnak azokat a pontjait, ahol az ülések megtartása, illetőleg a helyszín megvizsgálása céljából az államhatárt átlépik, valamint a hivatalos küldemények átadásának és átvételének helyét és módját.
15. cikk
A Helyi Vegyesbizottságok a határrendsértések elkövetőit, valamint az államhatáron nem szándékosan átlépett személyeket a legrövidebb időn belül, de legkésőbb a feltartóztatásuktól számított negyvennyolc órán belül jegyzőkönyvvel visszaadják, amennyiben ennek az államnak a területén, a jogszabályai szerint nem követtek el bűncselekményt.
16. cikk
(1) A Helyi Vegyesbizottságok küldöttségei kölcsönösen megteszik a szükséges intézkedéseket az államhatáron átkóborolt háziállatok felkutatására.
(2) Az államhatáron átkóborolt háziállatokat lehetőleg a megtalálás helyének közelében, a legrövidebb időn belül átadás-átvételi elismervénnyel vissza kell adni. Ugyanígy kell visszaadni azokat a tárgyakat is, amelyek elháríthatatlan ok vagy véletlen folytán kerültek át a másik állam területére.
(3) Nem követelhető kártérítés abban az esetben, ha az államhatáron átkóborolt háziállatok vagy átkerült tárgyak felkutatására megtett intézkedések nem vezettek eredményre.
(4) Az átkóborolt háziállatok tartásával, az átkerült tárgyak őrzésével, illetőleg az állatorvosi ellátással kapcsolatos esetleges költségeket az átadás-átvételi elismervényben rögzíteni kell. A költségek összegét a Fővegyesbizottság, illetőleg a Helyi Vegyesbizottság állapítja meg és tesz intézkedést annak megtérítésére.
(5) Ha a háziállat átkóborlását a határ őrizetét ellátó szolgálati személy az államhatár közelében észleli, amennyiben lehetséges, azonnal visszatereli a másik Szerződő Fél területére.
17. cikk
(1) Azok a személyek, akik földrengés, árvíz, tűzvész vagy más elemi csapás miatt veszélynek vannak kitéve, az államhatárt az előírt ellenőrzések mellőzésével, határátkelőhelyen kívül is átléphetik és mindaddig a másik Szerződő Fél területén tartózkodhatnak, ameddig a veszély tart. Kötelesek azonban az illetékes helyi szervnél haladéktalanul jelentkezni és visszatérésükkor a legközelebbi határátkelőhelyet igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a másik állam tűzoltó és mentő alakulatai, valamint az egészségügyi szolgálatának munkatársai a veszélyeztetett lakosság megsegítése céljából a Helyi Vegyesbizottság egyik küldöttsége képviselőjének vagy az illetékes helyi szerv kérésére, a nap bármely szakában, az előírt ellenőrzések mellőzésével, határátkelőhelyen kívül is átléphetik az államhatárt.
(3) A Helyi Vegyesbizottság küldöttségei kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról a személyekről, akik az (1) bekezdésben említett körülmények miatt lépték át az államhatárt.
18. cikk
Az Egyezmény rendelkezéseiből adódó feladatok végrehajtása céljából az államhatár átlépése a következő módon történik:
a) a Fővegyesbizottság tagjai, a szakértőik és a segédszemélyzetük az államhatárt útlevéllel vagy szolgálati célú határátlépési igazolvánnyal lépik át;
b) a Helyi Vegyesbizottság tagjai az államhatárt szolgálati célú határátlépési igazolvánnyal, a szakértőik és a segédszemélyzetük pedig a Helyi Vegyesbizottság küldöttségének elnöke által hitelesített névjegyzék alapján lépik át.
19. cikk
(1) A Fővegyesbizottság és a Helyi Vegyesbizottságok tagjai, valamint a szakértőik és a segédszemélyzetük az Egyezményből adódó feladatok végrehajtása során a másik Szerződő Fél területén való tartózkodásuk ideje alatt:
a) személyes mentességet élveznek és a hivatalos okirataik sérthetetlenek;
b) szolgálati egyenruhát viselhetnek fegyver nélkül.
(2) A Fővegyesbizottság és a Helyi Vegyesbizottságok feladatainak ellátásához szükséges járművek és tárgyak mentesek az illetékek, valamint a be- és kiviteli vámok fizetése alól.
(3) A Szerződő Felek szervei az (1) bekezdésben említett személyeknek segítséget nyújtanak a szállás és közlekedés biztosításához, valamint a saját hatóságaikkal való összeköttetés megteremtéséhez.
20. cikk
(1) A Szerződő Felek a Fővegyesbizottság rendes és rendkívüli ülésszakaival kapcsolatban a saját küldöttségük költségeit maguk viselik.
(2) A Helyi Vegyesbizottságok küldöttségeinek költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén az ülést tartják.
21. cikk
(1) A Fővegyesbizottság küldöttségei fémpecséttel és gumibélyegzővel rendelkeznek;
a) a magyar küldöttség fémpecsétjének és gumibélyegzőjének szövege: „Magyar Népköztársaság - a magyar-jugoszláv határon - Határrendi Fővegyesbizottság magyar küldöttsége”;
b) a jugoszláv küldöttség fémpecsétjének a gumibélyegzőjének szövege: „Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság - a jugoszláv-magyar határon - Határrendi Fővegyesbizottság jugoszláv küldöttsége”.
(2) A Helyi Vegyesbizottságok küldöttségei gumibélyegzővel rendelkeznek,
a) a magyar küldöttség gumibélyegzőjének szövege: „Magyar Népköztársaság ... határszakasz Helyi Vegyesbizottság magyar küldöttsége”;
b) a jugoszláv küldöttség gumibélyegzőjének szövege: „Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ... határszakasz Helyi Vegyesbizottság jugoszláv küldöttsége”.
22. cikk
(1) Ez az Egyezmény jóváhagyásra szorul és a jóváhagyás megtörténtéről szóló diplomáciai jegyzékváltást követő harminc nap elteltével lép hatályba.
(2) Ez az Egyezmény meghatározatlan időre szól. A Szerződő Felek az Egyezményt diplomáciai úton bármikor felmondhatják. A felmondás napjától számított hat hónap elteltével az Egyezmény hatályát veszti.
23. cikk
Az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a magyar-jugoszláv határon a határrendsértések megvizsgálásának és rendezésének módjáról Belgrádban, 1965. július 2-án aláírt Egyezmény.
Az Egyezmény két eredeti példányban készült, mindkettő magyar és szerb-horvát nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Kelt Budapesten, az 1978. évi október hó 4. napján.
(Aláírások.)”
3. § (1)5 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. év május hó 26. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.
(2) E törvényerejű rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 1966. évi 13. számú tvr.-tel kihirdetett egyezmény hatályát veszti.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államisága megszünt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.
3
A kihirdetés napja: 1979. július 23.
4
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
5
A 3. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 162. § (3) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás