• Tartalom

PK BH 1979/152

PK BH 1979/152

1979.04.01.
Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog kiterjed az ingatlanon levő épületekre is. Amennyiben a haszonélvező nem maga használja a dolgot, használati díjat követelhet [Ptk. 157. § (1) bek., 158. §].
A felperes gyermeke az alperes. Az 1966. június 20-án kelt adásvételi szerződés szerint a felperes az időközben meghalt feleségével és gyermekükkel, az alperessel megvásárolták a perbeli ingatlant 25 000 Ft-ért oly módon, hogy a tulajdonjog fele részét az alperes, másik fele részét pedig egymás közt egyenlő arányban a felperes és felesége szerezte meg. Az alperes ingatlanilletőségére kikötötték a szülők haszonélvezeti jogát. A vételárat teljes egészében a szülők fizették ki. A telken levő épületet – részben − lebontották, és a bontási anyagot a házilagos kivitelezésben az ingatlanon az 1966. év végén épült kétszintes ház építésénél felhasználták. Az építkezéshez a felperes és felesége felhasználták a társasházilletőségük eladásából befolyt 75 000 Ft-ot és felvettek 55 000 Ft OTP-kölcsönt. Az alperes is hasonló összegű kölcsönt vett fel.
A felperes felesége (az alperes anyja) 1975. március 23-án meghalt. Hagyatékának a fele részét – az egész ingatlan 1/8 részét – az alperes, további 1/8 részét pedig az alperes testvére örökölte. Az ingatlan 1/4 részére a felperesnek özvegyi haszonélvezeti joga van.
Az ingatlanban a felperes a földszinti, az alperes – családjával együtt az emeleti lakásban lakik. A kertet a felperes használja.
A felperes keresetében haszonélvezeti jogosultságára tekintettel használati díj fizetésére kérte az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes haszonélvezeti joga az eredetileg megvásárolt ingatlanra vonatkozik, amelyen levő épületet azóta lebontották, a helyébe épített ingatlan értéke ennek a sokszorosa, ezért nem lehet olyannak tekinteni, amely az elpusztult dolog helyébe lépett. Erre a felek újabb megállapodása nélkül a haszonélvezeti jog nem terjeszthető ki.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, meghatalmazott ügyvédje azonban a fellebbezést egynapos késedelemmel nyújtotta be. Ezért a Fővárosi Bíróság az 1977. november 17-én kelt végzésével a fellebbezést elutasította.
A jogerős első fokú ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A haszonélvezeti jog az ingatlanra vonatkozik. Az ingatlanon levő épület a Ptk. 97. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel osztja az ingatlan jogi sorsát. Ezért az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog kiterjed az ingatlanon levő épületekre is.
Tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt dolog elpusztult. A telek nem pusztulhatott el, a rajta levő épület sem pusztult el, mert azt részben a tulajdonosok bontották le és helyette másik épületet létesítettek. Az új épület – a per eddigi adatai szerint − túlnyomórészt a haszonélvezetre jogosultak költségén készült.
2. A szerződésen alapuló haszonélvezeti jog a Ptk. 158. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba (az adott esetben a telekkönyvbe) való bejegyzéssel keletkezik. A telekkönyv az 1972. évi 31. sz. tvr. 49. §-a (3) bekezdése folytán alkalmazandó 54/1960. (XI. 27.) Korm. sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a bejegyzett jogok fennállását hitelesen tanúsítja. Mindaddig tehát, amíg a telekkönyvi bejegyzést nem törlik, illetve bírósági ítélet nem szünteti meg vagy nem korlátozza a felperes haszonélvezeti jogát, azt fennállónak kell tekinteni. A haszonélvezet kiterjed az egész ingatlan, valamint a rajta levő épületek 1/2 részére. További 1/4 rész után a felperest özvegyi haszonélvezet illeti meg, 1/4 résznek pedig a tulajdonosa.
3. A Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése értelmében a haszonélvezeti jogosult a birtokban tartás és a használat mellett a dolog hasznainak szedésére is jogosult. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy amennyiben nem saját maga használja a dolgot, használati díjat követelhet. Ha pedig a haszonélvezeti jog a dolog nagyobb részére vonatkozik, mint ahogy a haszonélvező ténylegesen a dolgot használja, a használatból elvont rész tekintetében követelhet használati díjat. Az elbírálás alatt álló ügyben a felperes tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga alapján az egész ingatlan kizárólagos használatára jogosult. Ezt a jogát azonban csak részben gyakorolhatja, mert az ingatlan egy részét az alperes használja.
Jogszabályt sértett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a fent idézett jogszabályi rendelkezéseknek és elveknek, valamint a tényeknek figyelmen kívül hagyásával döntött.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 508/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére