PK BH 1979/156
PK BH 1979/156
1979.04.01.
I. Az eljárást szabadalmi ügyben is csak akkor lehet felfüggeszteni, ha a döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek a tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik [Pp. 152. § (1) bek.].
II. A szabadalmi bejelentés közzététele tárgyában hozott határozat megváltoztatását – minthogy az önmagában nem minősül a szabadalom megadása kérdésében hozott határozatnak – nem lehet kérni a bíróságtól. Ha azonban a határozatnak olyan része is van, amely tartalma szerint a szabadalmi bejelentés elutasításának minősül, e részt illetően a bíróságnak a megváltoztatási kérelem tárgyában érdemben kell döntenie [1969. évi II. tv. 57. § (1) bek., 50. §, 52. § (1) bek.].
I. A kérelmező svájci cég 1973. július 12. napján szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz “Eljárás G−52 antibiotikum előállítására” címmel és 1972. július 14-i uniós elsőbbséggel. A bejelentés a C 12 d alosztályba tartozik, ezért a Hivatal az I – OTH 1970. számú hirdetmény alapján teljes vizsgálatot végzett. Többször felhívta a szabadalmi bejelentőt a leírás átalakítására. Az 1976. február 24-én benyújtott szabadalmi leírás 1. számú igénypontja szerint a bejelentő az I képletű G−52 antibiotikumot és sziszomicint tartalmazó antibiotikus hatású komplex és annak hagyományos elkülönítési módszerekkel kapott összetevői szabad állapotban vagy farmakológiailag elfogadható savaddiciós sói alakjában való olyan előállítási eljárására kér oltalmat, amelyet az jellemez, hogy “az új Micromonospora zionensis mikroorganizmus fajnak a fent nevezett antibiotikumokat termelő törzsét, különösen az NRRL 5466 jelű törzset, aerob körülmények között táptalajon tenyésztjük, az antibiotikus hatású komplexet a fermentlétől elválasztjuk és a komplexet vagy savaddiciós sóját elkülönítjük vagy összetevőire bontjuk és bármelyiket vagy mindkettőt szabad állapotban vagy savaddiciós só alakjában elkülönítjük”.
A bejelentő az új Micromonospora zionensis fajtának az egyetlen törzsét helyezte letétbe az Egyesült Államokban, a Nozthern Utilization Research and Development Division nevű intézménynél NRRL 5466 szám alatt.
A Hivatal az 1976. július 9-én kelt határozatában közölte a bejelentővel, hogy egyetlen deponált s nulla számú nem deponált törzs alapján nem tart engedélyezhetőnek oltalmat az ekként teljesen határozatlan terjedelmű speciesre (fajra). Felhívta ezért a bejelentőt az oltalom terjedelmének az alátámasztására. Tájékoztatta, hogy a magyar jogszabály a szabadalmi bejelentési eljárásban a legalacsonyabb taxonnak elvben a törzset tekinti. Majd 1976. szeptember 13. napján kelt határozatában közölte, hogy amennyiben a bejelentő az előírást nem teljesíti, vagy a Hivatal a bejelentő nyilatkozata ellenére úgy találja, hogy a bejelentés nem felel meg a vizsgált feltételeknek, a Hivatal a bejelentést az Szt. 48. §-ának a (2) bekezdése alapján el fogja utasítani. A bejelentő az 1977. január 13. napján benyújtott válaszában indokolta, hogy miért tekinti megalapozottnak egyetlen deponált törzs alapján a bejelentés szerinti eljárásban alkalmazott teljes új mikroorganizmus fajra vonatkozó igényét.
Az Országos Találmányi Hivatal az 1977. február 7. napján kelt határozatával elrendelte a szabadalmi bejelentés közzétételét az 1. igénypontban a “speciest képviselő, NRRL 5466 jelű típus-törzset...” megfogalmazással. A határozat indokolása nem tartalmazza az igénypont korlátozásának az okait.
A szabadalmi bejelentő a bíróságtól kérte a határozat megváltoztatását. Előadta, hogy a deponált törzsre korlátozott szabadalom nem biztosít a bejelentő számára semmiféle oltalmat, mert a deponált törzsből kiindulva számtalan további törzs izolálására van lehetőség anélkül, hogy ezzel szemben a szabadalmas bármiféle védelmet nyerne. Kérte, hogy a bíróság a közzétételt ezért a szabadalmi bejelentésnek a részlegesen elutasított részére is rendelje el. Álláspontja szerint az oltalmazni kívánt fajtípus törzsének a deponálása elegendő volt, a szabadalmi leírás szakember számára egyértelműen lehetővé teszi az új mikroorganizmus azonosítását.
II. A Fővárosi Bíróság az eljárást felfüggesztette és az iratokat az Országos Találmányi Hivatalhoz megküldeni rendelte a határozat kiegészítése végett. Az indokolás kimondja, hogy a 4/1969. (XII. 28.) OMFB–IM számú rendelet 12. §-ának (4) bekezdése értelmében a közzétételt elrendelő határozat nem minősíthető olyan érdemi határozatnak, amely az Szt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján bírósági úton megtámadható. Álláspontja szerint a közzétételt elrendelő határozat nem tartalmaz elutasító rendelkezést, a Hivatal a közzétételi határozat által nem érintett rész tekintetében érdemi döntést még nem hozott. Ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 152. §-ának az (1) bekezdése szerint járt el.
A kérelmező fellebbezett az elsőfokú bíróság végzése ellen. Kérte az első fokú végzés megváltoztatásával a bejelentést a megváltoztatási kérelem szerinti tartalommal közzétenni. Előadta, hogy a szövegszerűen kitett korlátozás részbeni elutasítást juttat kifejezésre, ezért érdemi határozatnak tekintendő. Érdemben hivatkozott arra, hogy a bejelentő által megfogalmazott főigénypont nem határozatlan, megfelel a törvényes feltételeknek, ezért a részbeni elutasítás indokolatlan volt. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság döntése fölösleges formalizmus.
III. A fellebbezés alapos.
1. Az elsőfokú bíróság által említett Pp. 152. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárást akkor lehet felfüggeszteni, ha a döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek a tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik. Adott esetben az Országos Találmányi Hivatal eljárása nem valamely előzetes kérdés elbírálására vonatkozik, a bírósági eljárás alapját jelentő kérdésben – és nem előzetes kérdésben – kell a Hivatalnak döntenie. Ezért felfüggesztésnek nincs helye. Ha a kérelem olyan határozat megváltoztatására irányul, amely ellen bírósági útnak nincs helye, illetve ha az ügyben még nem hoztak olyan határozatot amelynek a megváltoztatását lehet kérni a bíróságtól, akkor a kérelmet a Pp. 130. §-a (1) bekezdése i) pontjának, illetve 157. §-ának az értelemszerű alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani vagy az eljárást meg kell szüntetni.
2. Az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bíróságtól lehet kérni az Országos Találmányi Hivatalnak a szabadalom megadása kérdésében hozott határozata megváltoztatását. A bírósági gyakorlat szerint ilyennek csak a szabadalom megadása kérdésében hozott érdemi határozatot lehet tekinteni. Érdemi határozat az Szt. 52. §-ának az (1) bekezdésére figyelemmel a szabadalom megadása vagy a szabadalmi bejelentés elutasítása. Az Szt. 50. §-ában meghatározott közzététel tárgyában hozott határozat megváltoztatását ezért önmagában valóban nem lehet kérni a bíróságtól.
Bármiféle eljárás esetén érvényesülő elv azonban, hogy valamely határozatot nem formális szövegezése, hanem valóságos tartalma szerint kell megítélni. A támadott határozat rendelkező része kettős döntést tartalmaz. Egyrészt elrendeli a közzétételt, másrészt korlátozza a kért oltalom terjedelmét meghatározó (Szt. 13. §) igénypontot. Ez a korlátozás valóságos tartalma szerint azt jelenti, hogy ezt meghaladó részében a szabadalmi bejelentést elutasította a Hivatal. A rendelkezés érdemi megítélését nem érinti, hogy a részleges elutasítást jelentő korlátozással kapcsolatban a Hivatal nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Egyébként a részleges elutasítás indokolását tartalmazza a Hivatal korábbi felhívásainak a szövege. Az 1976. szeptember 13. napján kelt határozat kifejezetten utalt arra, hogy amennyiben az oltalom terjedelmével kapcsolatban a Hivatal a bejelentő nyilatkozata ellenére úgy találja, hogy a bejelentés nem felel meg a vizsgált feltételeknek, a bejelentést el fogja utasítani. A közzététel elrendelésével kapcsolatos határozat szerinti korlátozásból kétségtelen, hogy az oltalom terjedelmével kapcsolatban a Hivatal nem fogadta el a bejelentő nyilatkozatában foglalt álláspontot. Ezért rendelte el a közzétételt csupán a deponált törzsre korlátozottan. Döntésében tehát a határozat helyes értelmezése szerint elutasította az egész mikroorganizmus fajra igényelt szabadalmi bejelentést.
Akkor járt volna el helyesen tehát az elsőfokú bíróság, ha felfüggesztés helyett érdemben dönt a szabadalmi bejelentés elutasított része ellen benyújtott megváltoztatási kérelemről.
A fellebbezésnek az ügy érdemére vonatkozó része tekintetében a Legfelsőbb Bíróság nem foglalhatott állást és nem dönthetett, mert kizárólag az volt a másodfokú eljárás tárgya, hogy van-e helye az ügyben bírósági eljárásnak, illetve, hogy az eljárás felfüggesztésének helye volt-e.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának az (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 152/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás