PK BH 1979/157
PK BH 1979/157
1979.04.01.
I. Gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes személyes meghallgatását az elmebetegsége önmagában még nem akadályozhatja meg [Pp. 285. § (5), 304. § (2), 308. § (1) bek.].
II. A gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes akkor is jogosult személyesen eljárni és a fél jogait gyakorolni, ha részére a bíróság ügygondnokot jelölt [Pp. 307. § (1) bek.].
A felperes az alperes felesége. Az alperes 1977. április 22-től május 2-ig öregkori tévelygéses elmezavar, magas vérnyomás, cukorbaj és tüdőtágulat miatt kórházi kezelés alatt állott.
A felperes az alperesnek cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése iránt indított keresetet.
Az alperes részére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte.
Az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye szerint az alperesnek – öregkori tévelygéses elmezavara folytán – az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
A tárgyaláson a felperes előadta, hogy a férje teljesen meggyógyult, majd az orvos szakértő kijelentette: “az lehetséges, hogy a jelenlegi kezelés utáni állapotában elegendő lenne a korlátozott gondnokság alá helyezés”.
A járásbíróság az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, megkereste az illetékes földhivatalt az alperes nevén nyilvántartott ingatlanon a gondnokság alá helyezés bejegyzése, a gyámhatóságot pedig gondnok kirendelése iránt, végül a felperest 200 Ft ügygondnoki díjnak 15 nap alatti megfizetésére kötelezte. A gondnokság alá helyezést a bíróság az orvosszakértőnek a tárgyaláson módosított véleményére utalással indokolta, amely szerint jelenlegi állapotában elegendő az alperesnek cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése.
A fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A gondnokság alá helyezésre irányuló perben a Pp. 304. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazni kell a házassági perekre vonatkozóan a Pp. 285. §-ának (1) bekezdésében foglalt azt a szabályt, amely szerint a bíróság köteles a feleket személyesen meghallgatni. A Pp. 285. §-ának (5) bekezdése ugyan lehetőséget nyújt házassági perben az elmebeteg házastárs személyes meghallgatásának a mellőzésére, a gondnokság alá helyezési perben azonban az elmebetegség önmagában nem akadályozhatja az alperes meghallgatását, mert a per tárgya éppen annak elbírálása, hogy az alperes elmebetegsége olyan fokú-e, hogy az indokolja cselekvőképességének tartós korlátozását vagy kizárását. Ehhez pedig esetlegesen szükséges lehet az is, hogy a bíróság személyesen tárgyaljon az alperessel, mert így nyílik lehetőség arra, hogy közvetlen észlelést szerezzen az alperes állapotáról. A személyes meghallgatás jelentőségét emeli ki az a szabály is, amely szerint a bíróság elrendelheti a személyes megjelenésre idézett, de meg nem jelent alperes elővezetését is [Pp. 308. § (1) bek.].
Az adott esetben különösen indokolt lett volna a felek személyes meghallgatása, miután a felperes előadása szerint az alperes teljesen meggyógyult, ugyanakkor az orvos szakértő véleménye szerint az alperesnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik és lényeges javulásra is kevés remény van. A szakértőnek a tárgyaláson tett az az előadása, hogy “a kezelés utáni állapotában elegendő lenne a korlátozott gondnokság alá helyezés” csupán lehetőségre utal, nem alapul az alperes újabb megvizsgálásán.
II. A gondnokság alá helyezésre irányuló perben az alperes jogosult akkor is személyesen eljárni és a fél jogait gyakorolni, ha részére a bíróság a Pp. 307. §-ának (1) bekezdése alapján ügygondnokot rendelt. Ennek megfelelően jogszabálysértő a járásbíróságnak az az eljárása, hogy az alperest a tárgyalásokra nem idézte meg, részére az ítéletet nem kézbesítette.
III. Végül törvénysértő a járásbíróság ítéletének az a rendelkezése is, amellyel a felperest 200 Ft ügygondnoki díj fizetésére kötelezte, mert a gondnokság alá helyezésre irányuló per a 16/1976. (XII. 31.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében tárgyi költségmentes, az ilyen perben pedig a Pp. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a felek mentesek az ügygondnoki díj előlegezése, illetőleg megfizetése alól, az ilyen perekben az ügygondnoki díjat az állam viseli és előlegezi (P. törv. II. 20 264/1968., BH 1968/8, 5774.; PJD III. 640.).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 111/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás